A közgazdasági gondolkodás rövid története
A stockholmi iskola és a svéd jóléti állam
Tartalomjegyzék
- A közgazdasági gondolkodás rövid története
- Impresszum
- Előszó
- A közgazdaságtan családfája
- 1. Gondolatok a gazdaságról a kapitalizmus előtt
- 2. A kapitalizmus erkölcsi igazolódása
- 3. A merkantilizmus és a klasszikus politikai gazdaságtan előfutárai
- 4. A 18. századi közgazdasági gondolkodás szellemi háttere
- 5. A felvilágosodás és a közgazdasági gondolkodás
- 6. A klasszikus politikai gazdaságtan
- 7. Lázadás a kapitalizmussal szemben
- 8. A neoklasszikus közgazdaságtan
- 8.1. A neoklasszikus közgazdaságtan filozófiai háttere: a haszonelvűség térhódítása
- 8.2. Marginalista forradalom: a határelemzés és a szubjektív értékelmélet megalapozása. Az előfutárok és William Stanley Jevons
- 8.3. Marginalista forradalom: az osztrák és a lausanne-i iskola
- 8.4. Neoklasszikus közgazdaságtan a cambridge-i iskolában: Alfred Marshall
- 8.5. A neoklasszikus közgazdaságtan pénzelmélete
- 8.6. Jóléti közgazdaságtan a lausanne-i és a cambridge-i iskolában
- 8.7. A neoklasszikus közgazdaságtan a két világháború között
- 8.1. A neoklasszikus közgazdaságtan filozófiai háttere: a haszonelvűség térhódítása
- 9. A főáramú közgazdaságtan kihívói
- 10. A makroökonómia diadalmas színre lépése: Keynes és kortársai
- 11. A matematika a közgazdaságtanban
- 12. A német szociális piacgazdaság
- 13. A közgazdasági elmélet Keynes után
- 14. Visszatérés a neoklasszikus gyökerekhez
- 15. A főáramú közgazdaságtan határvidékén
- Felhasznált irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 454 742 6
A közgazdasági gondolkodás rövid története több évtizedes hiányt pótol a magyar nyelvű könyvkiadásban. Egyrészt olyan tananyagot tartalmaz, amely megalapozza az alapszakos közgazdászhallgatók általános szakmai műveltségét, másrészt a mesterszakos és doktori hallgatók, illetve az érdeklődő szakemberek részletesebb ismereteket is találnak benne. A szerző bemutatja, hogy az egyes korokban mit tartottak a közgazdaságtan tárgyának, milyen kérdések foglalkoztatták a közgazdászokat, és ezeket milyen módszerekkel vizsgálták: mindezeket a kötet szélesebb történelmi és eszmetörténeti háttérbe ágyazza. A hasonló nemzetközi kiadványokhoz képest nagyobb teret szentel az alternatív irányzatoknak, valamint a közép- és kelet-európai, különösen a magyar szerzőknek, akik közül legtöbben a nyugati világban tettek szert hírnévre.
Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-a-kozgazdasagi-gondolkodas-rovid-tortenete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero