Farkas Beáta

A közgazdasági gondolkodás rövid története


A stockholmi iskola és a svéd jóléti állam

Wicksell munkássága (8.5. fejezet) inspirálóan hatott a következő nemzedékre, és nem maradt folytatás nélkül Svédországban. Az 1920-as évek végére kialakult egy olyan kutatói kör, amely stockholmi iskolaként lett ismert. Az iskola a wickselli pénz- és cikluselméletből kiindulva a makroökonómiai egyensúly és a gazdasági ciklusok dinamikus elemzésével került be a közgazdasági elméletek történetébe, ezért nem hagyhatjuk ki az 1920-as, 1930-as évekbeli „nagy elméletek” bemutatásakor. Jelentőségét jelzi, hogy két Nobel-díjas került ki közülük: 1974-ben Gunnar Myrdal, 1977-ben pedig Bertil Ohlin kapta meg ezt az elismerést. Ohlin egy 1937-es cikkében nevezte magukat először stockholmi iskolának, amely a ’30-as években élte a fénykorát. A második világháború után már inkább a svéd jóléti állam modellje mint egy a kapitalizmus és szocializmus közötti harmadik út keltett nemzetközi érdeklődést a kétpólusú világrend, a Nyugat és Kelet szembenállásának évtizedeiben, a modell kimunkálása azonban csak lazán kapcsolódott a stockholmi iskolához.

A közgazdasági gondolkodás rövid története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 742 6

A közgazdasági gondolkodás rövid története több évtizedes hiányt pótol a magyar nyelvű könyvkiadásban. Egyrészt olyan tananyagot tartalmaz, amely megalapozza az alapszakos közgazdászhallgatók általános szakmai műveltségét, másrészt a mesterszakos és doktori hallgatók, illetve az érdeklődő szakemberek részletesebb ismereteket is találnak benne. A szerző bemutatja, hogy az egyes korokban mit tartottak a közgazdaságtan tárgyának, milyen kérdések foglalkoztatták a közgazdászokat, és ezeket milyen módszerekkel vizsgálták: mindezeket a kötet szélesebb történelmi és eszmetörténeti háttérbe ágyazza. A hasonló nemzetközi kiadványokhoz képest nagyobb teret szentel az alternatív irányzatoknak, valamint a közép- és kelet-európai, különösen a magyar szerzőknek, akik közül legtöbben a nyugati világban tettek szert hírnévre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-a-kozgazdasagi-gondolkodas-rovid-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave