Kertész András

Nyelvészet és tudományelmélet


A mentalizmus kérdése: az (1)(a) lépés

A Chomsky és Kripke közötti vitában nem kapott kellő figyelmet az a tény, hogy Wittgenstein nem általában érvel a mentalizmus ellen, hanem annak különböző megnyilvánulásait alapos vizsgálatnak veti alá. Ennek érzékeltetésére hasznos lehet egy hármas megkülönböztetés bevezetése. Wittgensteinnek a nyelv és gondolkodás viszonyára vonatkozó megjegyzéseiből ugyanis arra lehet következtetni, hogy valójában a mentalizmus három változatáról van szó. Az alábbi elemzések támaszkodnak Grewendorf (1985), (1995) érvelésére.

Nyelvészet és tudományelmélet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 751 8

A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen irányba és meddig tágíthatók a nyelvészeti elméletalkotás határai a tudományelméleti reflexió fényében, és milyen irányba és meddig tágíthatók a tudományelmélet határai a nyelvészeti elméletalkotás fényében. A kötet e kérdésre három különböző tudományelméleti irányzat nyelvtudományi alkalmazásának összevetésével – esettanulmányok példáján – kíván válaszolni. Arra a következtetésre jut, hogy interakciójuk eredményeképpen az elméleti nyelvészet és a tudományelmélet határai egyaránt tágíthatók, mert a nyelvtudomány kézzelfogható módon hozzájárulhat tudományelméleti problémák megoldásához; és fordítva, a tudományelméleti reflexió elősegítheti a gyakorló nyelvészek számára fontos problémák megoldását. Azonban a két diszciplína határainak tágítása nem lehet parttalan, mert bizonyos, jól definiálható pontokon túl a mindenkori nyelvészeti elméletek és a mindenkori tudományelméleti rendszerek sajátosságainak függvényében inkonzisztenciába, klasszikus antinómiákba vagy dilemmákba ütközhet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-nyelveszet-es-tudomanyelmelet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave