Kertész András

Nyelvészet és tudományelmélet


Kérdésfelvetés

Az 1970-es évek kezdetén bontakozott ki, és rendkívüli hevességgel, egyre szélesebb körben az 1980-as évek elejéig folyt nyelvészek, nyelvfilozófusok és tudományelméleti szakemberek részvételével a generatív nyelvészet empíriavitája. Azért ezt a régen lezárt és aktualitását vesztett, csupán nyelvtudomány-történeti epizódnak tekinthető vitát állítjuk az esettanulmány középpontjába, mert, mint majd látni fogjuk, tanulságos adalékokkal szolgál a nyelvészeti elméletalkotás határainak vizsgálatához. A vita középpontjában a következő kérdés állt (a vita értékeléséhez l. például Kertész 1991, Itkonen 1999):

Nyelvészet és tudományelmélet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 751 8

A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen irányba és meddig tágíthatók a nyelvészeti elméletalkotás határai a tudományelméleti reflexió fényében, és milyen irányba és meddig tágíthatók a tudományelmélet határai a nyelvészeti elméletalkotás fényében. A kötet e kérdésre három különböző tudományelméleti irányzat nyelvtudományi alkalmazásának összevetésével – esettanulmányok példáján – kíván válaszolni. Arra a következtetésre jut, hogy interakciójuk eredményeképpen az elméleti nyelvészet és a tudományelmélet határai egyaránt tágíthatók, mert a nyelvtudomány kézzelfogható módon hozzájárulhat tudományelméleti problémák megoldásához; és fordítva, a tudományelméleti reflexió elősegítheti a gyakorló nyelvészek számára fontos problémák megoldását. Azonban a két diszciplína határainak tágítása nem lehet parttalan, mert bizonyos, jól definiálható pontokon túl a mindenkori nyelvészeti elméletek és a mindenkori tudományelméleti rendszerek sajátosságainak függvényében inkonzisztenciába, klasszikus antinómiákba vagy dilemmákba ütközhet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-nyelveszet-es-tudomanyelmelet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave