A generatív nyelvészet empíriavitájának kettős jelentősége van. Egyrészt a kérdésfelvetés hátterében meghúzódó tudományfelfogás szerint a tudományos elméletek igazolásának szempontjából alapvetően fontos annak eldöntése, hogy tételeik az ’anyagi valóság’ folyamataira vonatkoznak-e, vagy sem. Az analitikus tudományelmélet számára az empirikus ellenőrizhetőség a ’tudományosság’ alapvető feltételét jelenti. Ezért az empirikus ellenőrizhetőség megfelelő kritériumának kidolgozása szükségképpen az analitikus tudományelmélet egyik központi feladatává vált. Bár az empirikus igazolhatóság és a tudományosság merev azonosítása a későbbiekben feloldódott, nyilván jelentős szerepet játszott abban, hogy Chomsky és követői egy a tudományosság normáit minden tekintetben kielégítő empirikus elmélet kidolgozására törekedtek. Másrészt a generatív nyelvészet empíriavitája sarkított formában hozott felszínre egy sor olyan – a tudományág alapjait érintő és ezért a nyelvészek szélesebb körének érdeklődésére is számot tartó – problémát, amelyek megoldása elengedhetetlenül szükséges a nyelvészeti megismerés sajátosságainak megértéséhez. Idetartozik mindenekelőtt a nyelvi szabályok logikai szerkezetének kérdése, a nyelvész rendelkezésére álló adatok jellemzése, a nyelvi intuíció szerepe a nyelvtan felépítésében, valamint az a kérdés, hogy a generatív nyelvészet magyarázó vagy explikatív tudomány-e.