Laki János (szerk.)

A megtestesült elme a filozófia történetében


A megtestesülés aspektusai

Ha közelebbről szemügyre vesszük Husserl testelméletét, valamint a testtel kapcsolatos filozófiai megfontolásainak fejlődését, akkor egy lebilincselően izgalmas, sokrétű történet körvonalai fognak kirajzolódni a szemünk előtt; egy olyan történeté, amelynek számos részlete még ma is feltárásra vár, és számtalan kiaknázásra váró lehetősége van. A test husserli filozófiájának két, talán legfontosabb pontja közül az egyik a test szubjektív és objektív oldala, Leib és Körper közti megkülönböztetés, a másik pedig a kinesztézis fogalma, mely a mozgás puszta képességére, illetve e képesség tudatára utal. Az arra vonatkozó eszmefuttatásai, hogy hogyan határozza meg a testiség a világtapasztalat minden egyes rétegét és magát a gondolkodást is, erőteljes bázist képeznek a test antikarteziánus felfogásával, test és elme merev elkülönítésével szemben (vö. Behnke, 2011). A Husserl által kialakított új testkoncepció szolgáltatja a filozófiai alapot a test újkori naturalista és szcientista megközelítéseinek radikális bírálatához, melyek szerint a saját test is ugyanolyan típusú létező a világban, mint a körülöttünk és általában a természetben található összes többi tárgy.

A megtestesült elme a filozófia történetében

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 749 5

Az elme megtestesültségének (embodied mind) vizsgálata az utóbbi 30 év kognitív tudományának fontos részterülete, mely annak tudatosításából származik, hogy a test(ek)nek meghatározó szerepe van az elme és mindenekelőtt a kognitív működés alakításában. E felismerést gyakran előzmények nélküli revelációként mutatják be, ami a szűk értelemben vett kognitív vonatkozásában nem is alaptalan, hiszen az e diszciplínát hosszú ideig uraló klasszikus kognitivista fölfogás valóban figyelmen kívül hagyta a megismerés testi föltételeit. Csakhogy maga a kognitív tudomány összetett, sok részdiszciplínából álló képződmény, melynek az agyi mechanizmu¬sokat vizsgáló idegtudomány, kognitív, fejlődés- és viselkedéslélektan, robotika, mesterségesintelligencia-kutatás és a nyelvészet mellett részét képezi az elmefilozófia is. Míg az igaz, hogy a megtestesült elme gondolata fordulatot jelent az „első generációs” (Lakoff – Johnson 1999. 75), test nélküli kognitív tudományhoz képest, az sem tagadható, hogy a filozófiában korántsem új gondolat, hogy a lélek/ elme szimbiotikus kapcsolatban van a testtel. Az utóbbi évtizedekben tehát előállt az a zavaró helyzet, hogy a kognitív tudományban érzékelhetően radikális újítás történt, de az ugyanezen tudomány részét képező elmefilozófiában csak egy rég ismert gondolat bukkant fel. Ami a kognitív tudomány esetében valódi újítás volt, az a filozófiában egy, az ókor óta ismert hagyományhoz való visszatérés. Jelen kötet e zavar enyhítésére törekszik. A benne szereplő tanulmányok a lélek/elme és test integrált voltának különböző korok filozófusai által kidolgozott változatait elemzik, megmutatva, hogy ugyanannak az ideának különböző történeti korokban és intellektuális kontextusokban milyen típusai léteztek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/laki-a-megtestesult-elme-a-filozofia-torteneteben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave