Szabari Krisztina

Tolmácsolás

Bevezetés a tolmácsolás elméletébe és gyakorlatába


A jelenlegi nyelvi szabályozás főbb pontjai

A nyelvi kérdéssel kapcsolatosan az 1957-ben elfogadott EGK-szerződés 217. cikkelye az Európai Tanácsot hatalmazza fel, dolgozzon ki erre vonatkozóan szabályozást a bíróság eljárásjogának csorbítása nélkül. Mivel ezzel kapcsolatban az Európai Szén- és Acélközösségben már megszületett a döntés, így a Tanács azt átvéve alkotta meg az 1958. évi 1.sz. rendeletét, amelyet az EU ún. Nyelvi Chartájaként szoktak emlegetni. Ezt természetesen az EK minden bővülésekor megfelelően módosították. A Charta 8 cikkben szabályozza a nyelvhasználatot az Európai Unióban, rögzíti az unió 11 hivatalos és munkanyelvét. Kimondja, hogy a tagállamok, illetve a tagállamok polgárai az általuk választott hivatalos nyelven fordulhatnak az unióhoz, és az unió ezen a nyelven köteles válaszolni nekik. Ha az unió fordul valamilyen megkereséssel egy tagállamhoz vagy annak valamely polgárához, köteles ezt az adott állam hivatalos nyelvén megtenni. Az unió rendeletei és egyéb általános érvényű írásos dokumentumai mint a 11 nyelven megszövegezésre kerülnek. A németül, illetve angolul használt ige az abfassen, illetve draft, tehát a fordítás szó nem szerepel a szerződésben.

Tolmácsolás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 615 3

Szabari Krisztina könyve kettős perspektívából, a gyakorló szakember és az oktató szempontjából mutatja be a tolmácsolást mint szakmát. Tudományos igényű mű, de széles közönséghez szól: a tolmácsolást oktatók és hallgatók éppúgy haszonnal forgathatják, mint a gyakorló tolmácsok. A történeti szempontokra, a tolmácsolástudomány és a fordítástudomány kapcsolatára, a tolmácsoláshoz szükséges készségekre egyaránt kitér, de a tolmácsolás európai uniós gyakorlatával kapcsolatban is értékes szempontokat vet fel.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabari-tolmacsolas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave