Rátky Miklós, Tóth Máté

A magyar energiaszektor tanulságai


A kisajátítási vonatkozású fejlődő joggyakorlat

A kisajátítás kifejezés magától értetődőnek tűnik, amennyiben közvetlen kisajátításról beszélünk: az állam államosít egy vállalatot, infrastruktúrát, átvesz egy eszközt vagy egy működő üzletet, ami akkor jogellenes, ha megfelelő kompenzáció, kártalantás nélkül történik. A kérdés azonban már nem olyan könnyű, amikor a vállalat megmarad, az eszközök továbbra is birtokban vannak, de bizonyos állami intézkedések révén azok elvesztették eredeti értéküket és relevanciájukat. Ez a közvetett kisajátítás kérdésköre. A HTM-ek kapcsán a felperesek általában eleve közvetett kisajátításra hivatkoztak Magyarországgal szemben. Rudolph Dolzer szerint: „senki sem fog komolyan kételkedni abban, hogy a jogi helyzetre gyakorolt hatás súlyossága, valamint a gyakorlati hatás arra, hogy a tulajdonos miként használhatja és élvezheti ingatlanát, lesznek a központi tényezők annak meghatározásában, hogy egy szabályozási intézkedés elvételnek minősül-e.”1 A másik legtöbbet idézett tudós, Christoph Schreuer továbbá azt állítja, hogy „széles egyetértés van a tudományos állásfoglalásokban, miszerint a gazdasági megfosztás intenzitása és időtartama a döntő tényező a közvetett kisajátítás vagy az azzal egyenértékű intézkedés azonosításában.” 2

A magyar energiaszektor tanulságai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 764 8

A könyv iparági, energiapolitikai és szabályozástörténeti, mely a privatizációtól a 2018–2019-ig terjedő nagy időszak tanulságait vonja le a magyar energiaszektorban elsősorban jogi (energiajogi, nemzetközi jogi), emellett pedig közgazdaságtani és társadalmi-szociológiai szempontok alapján, ezek egyidejű, interdiszciplináris bemutatásával.

Ennek során arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy mi az állam és mi a piac helye, szerepe az energiaszektorban, hol húzódik a határuk, illetve hol van a köz- és magánszektor helyes egyensúlya.

A könyv egyrészt kordokumentum, hiszen a hazai energiaszektorról szabályozási oldalról nem jelent még meg átfogó könyv, pláne olyan, amely az energiaszektoron keresztül, de az energiaszektoron túl ható konzekvenciákkal mutatja be hazánk elmúlt harminc évének küzdelmeit, irányait. Másrészt az energiaszektor aktuális és örök kérdéseit is vizsgálja a szűk hazai horizonton túl, és ezeket a tanulságokat tárja most a szélesebb olvasóközönség elé. Ezek az energiaszektorokban a hosszú távú szerződésektől a hatósági árak kérdésén át a közművek szabályozásáig mindig és mindenhol fontos dilemmák és tanulságok. Harmadrészt a feldolgozott nagyszámú jogesettel, választottbírósági ügy feldolgozásával és értő bemutatásával az iparági fókuszon túlterjedő, egyetemes tanulságokkal is foglalkozik, így az állami beavatkozás feltételeit, az állam és piac határait keresi a könyv.

A kötet e hármas fókusz szerint elvégzett elemzésével egy olyan interdiszciplináris hasznos horizontot kíván megnyitni, mely hasznos tanulságokkal szolgál a jogalkotástól az államigazgatáson át a cégvezetésig: egyszerre tudományos és praktikus ismereteket is nyújtva a közszféra és magánszféra határairól, a magunk mögött hagyott közel három évtized energetikai eseményeiről és kiérlelt szempontjairól, ezáltal a legújabb idők teljesen új kihívásaihoz, dilemmáihoz is jelentős muníciót nyújtva.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ratky-toth-a-magyar-energiaszektor-tanulsagai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave