Rátky Miklós, Tóth Máté

A magyar energiaszektor tanulságai


(c) Az argentin válsággal kapcsolatos ügyek

Felismerve azt, hogy a jogos várakozásokkal kapcsolatos ügyek alatt mennyire vékony a jég, adott esetben felmerülhet érvként, hogy a szabályozott árak alá tartozó közüzemi szolgáltatásba befektetők egyedülálló módon jogot követelhetnek valamiféle megváltoztathatatlan szabályozásra azokon a helyeken, ahol ilyen szabályozás bevezetését követően eszközölték befektetéseiket.1 A Total kontra Argentína ügy kapcsán megállapíthatjuk, hogy egy befektető jogos várakozása arra irányulhat, hogy „a befogadó állam tiszteletben fogja tartani a gazdasági racionalitás, közérdek, észszerűség és arányosság alapelveit” azon közérdekű szektor szabályozása során, melyet megnyitottak a külföldi befektetések előtt,2 és hogy ezen várakozások kiállják az idő és a válság próbáját. A Total ügyben eljáró választottbíróság ugyanis megállapította a jogos várakozások megsértését abban, hogy Argentína évekig egy sürgősségi (vészhelyzeti) árbefagyasztást tartott fent, azt követően, hogy az országot sújtó gazdasági válság elmúlt,3 a válság után a gázszektorban bevezetett ársapkák pedig megváltoztatták azt az árazási „környezetet”, amelyre a befektető felperes észszerűen támaszkodhatott akkor, amikor befektetést eszközölt Argentínában.4 Ezek elvezettek a jogos várakozások megsértéséhez és FET megszegéséhez.5 Ezt az ügyet könnyű félreérteni, vagy inkább félremagyarázni, és az ilyen természetű ügyekben a felperesek előszeretettel hivatkoznak is ezekre az összefoglalóan csak „az argentin válsággal kapcsolatos ügyeknek” nevezett tanulságokra. Épp ezért érdemes ezekkel külön is foglalkozni.

A magyar energiaszektor tanulságai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 764 8

A könyv iparági, energiapolitikai és szabályozástörténeti, mely a privatizációtól a 2018–2019-ig terjedő nagy időszak tanulságait vonja le a magyar energiaszektorban elsősorban jogi (energiajogi, nemzetközi jogi), emellett pedig közgazdaságtani és társadalmi-szociológiai szempontok alapján, ezek egyidejű, interdiszciplináris bemutatásával.

Ennek során arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy mi az állam és mi a piac helye, szerepe az energiaszektorban, hol húzódik a határuk, illetve hol van a köz- és magánszektor helyes egyensúlya.

A könyv egyrészt kordokumentum, hiszen a hazai energiaszektorról szabályozási oldalról nem jelent még meg átfogó könyv, pláne olyan, amely az energiaszektoron keresztül, de az energiaszektoron túl ható konzekvenciákkal mutatja be hazánk elmúlt harminc évének küzdelmeit, irányait. Másrészt az energiaszektor aktuális és örök kérdéseit is vizsgálja a szűk hazai horizonton túl, és ezeket a tanulságokat tárja most a szélesebb olvasóközönség elé. Ezek az energiaszektorokban a hosszú távú szerződésektől a hatósági árak kérdésén át a közművek szabályozásáig mindig és mindenhol fontos dilemmák és tanulságok. Harmadrészt a feldolgozott nagyszámú jogesettel, választottbírósági ügy feldolgozásával és értő bemutatásával az iparági fókuszon túlterjedő, egyetemes tanulságokkal is foglalkozik, így az állami beavatkozás feltételeit, az állam és piac határait keresi a könyv.

A kötet e hármas fókusz szerint elvégzett elemzésével egy olyan interdiszciplináris hasznos horizontot kíván megnyitni, mely hasznos tanulságokkal szolgál a jogalkotástól az államigazgatáson át a cégvezetésig: egyszerre tudományos és praktikus ismereteket is nyújtva a közszféra és magánszféra határairól, a magunk mögött hagyott közel három évtized energetikai eseményeiről és kiérlelt szempontjairól, ezáltal a legújabb idők teljesen új kihívásaihoz, dilemmáihoz is jelentős muníciót nyújtva.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ratky-toth-a-magyar-energiaszektor-tanulsagai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave