Rátky Miklós, Tóth Máté

A magyar energiaszektor tanulságai


A privatizáció eredménye

Mindezen előkészítések eredményeképpen a közüzemi és elosztói szolgáltatást 1994–1995-ben privatizálták és jelent meg a földgázszolgáltatásban külföldi tulajdon. Francia, német és olasz vállalatok szereztek tulajdonjogot a hazai közüzemi szolgáltatókban. A francia Gaz de France International (GdFI) vásárolta meg a DÉGÁZ Rt., valamint az ÉGÁZ többségi részvénycsomagját.1 A DDGÁZ Rt.-t a német Ruhrgas és a Vereinigte Elektrizitätswerke Westfalen Energie AG (Vew) konzorcium vásárolta meg.2 A KÖGÁZ Rt.-ben a német Bayernwerk AG – EVN AG konzorcium került többségi tulajdonba, míg a TIGÁZ Rt. többségi tulajdonosa az olasz Italgas-SNAM konzorcium lett. A FŐGÁZ Rt.-ben a Fővárosi Önkormányzat maradt a többségi tulajdonos, de a német Ruhrgas AG szerzett tulajdonjogot, és a működésért is felelős volt.3 A privatizálás azonban nem jelentette az állami tulajdon teljes megszűnését. A vállalatoknál maradt bizonyos százalékban állami tulajdon, és a társaságoknál az állam tulajdonolt egy ún. „aranyrészvényt”, amely vétójogot biztosított a társaságokon belüli döntéshozatalnál.4 Az állami szerep ugyanakkor jelentősen átalakult, és inkább szabályozási és piacfelügyeleti szerepkörre korlátozódott. A közüzemi szolgáltatás árait továbbra is a Kormány tette közzé a MEH javaslatára.

A magyar energiaszektor tanulságai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 764 8

A könyv iparági, energiapolitikai és szabályozástörténeti, mely a privatizációtól a 2018–2019-ig terjedő nagy időszak tanulságait vonja le a magyar energiaszektorban elsősorban jogi (energiajogi, nemzetközi jogi), emellett pedig közgazdaságtani és társadalmi-szociológiai szempontok alapján, ezek egyidejű, interdiszciplináris bemutatásával.

Ennek során arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy mi az állam és mi a piac helye, szerepe az energiaszektorban, hol húzódik a határuk, illetve hol van a köz- és magánszektor helyes egyensúlya.

A könyv egyrészt kordokumentum, hiszen a hazai energiaszektorról szabályozási oldalról nem jelent még meg átfogó könyv, pláne olyan, amely az energiaszektoron keresztül, de az energiaszektoron túl ható konzekvenciákkal mutatja be hazánk elmúlt harminc évének küzdelmeit, irányait. Másrészt az energiaszektor aktuális és örök kérdéseit is vizsgálja a szűk hazai horizonton túl, és ezeket a tanulságokat tárja most a szélesebb olvasóközönség elé. Ezek az energiaszektorokban a hosszú távú szerződésektől a hatósági árak kérdésén át a közművek szabályozásáig mindig és mindenhol fontos dilemmák és tanulságok. Harmadrészt a feldolgozott nagyszámú jogesettel, választottbírósági ügy feldolgozásával és értő bemutatásával az iparági fókuszon túlterjedő, egyetemes tanulságokkal is foglalkozik, így az állami beavatkozás feltételeit, az állam és piac határait keresi a könyv.

A kötet e hármas fókusz szerint elvégzett elemzésével egy olyan interdiszciplináris hasznos horizontot kíván megnyitni, mely hasznos tanulságokkal szolgál a jogalkotástól az államigazgatáson át a cégvezetésig: egyszerre tudományos és praktikus ismereteket is nyújtva a közszféra és magánszféra határairól, a magunk mögött hagyott közel három évtized energetikai eseményeiről és kiérlelt szempontjairól, ezáltal a legújabb idők teljesen új kihívásaihoz, dilemmáihoz is jelentős muníciót nyújtva.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ratky-toth-a-magyar-energiaszektor-tanulsagai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave