Rákóczi István

Tengerek tengelye

Ibér terjeszkedés az Atlantikumban a 15–16. században

Az Atlantikum felosztása: Tordesillas, 1494

Rui de Pina, a krónikás éles szavak tőrét döfte a Tejo folyó torkolatához érkező dölyfös Kolumbuszba. Szerinte ugyanis az admirális – aki talán már elfelejtette, hogy hányszor is kellett sorsot húznia társaival a visszatérés gyötrelmes veszélyhelyzeteiben, hogy eldöntsék, ki zarándokoljon el a megmenekülés háláját leróni a különböző kegyhelyekre –, tehát ez az olasz származású ember a lisszaboni udvaroncok szemében se nem hős, se nem admirális, hanem az, aki volt: egy „nemtelen” (tehát nem nemes) ember, aki még mindig „lázálmokat kerget”. Akadt olyan tanácsadó is, aki azt ajánlotta: egyszerűen tegyék el a láb alól ezt a kellemetlen alakot, és egy csapásra megoldódnak a lisszaboni udvar vele és útjával kapcsolatos gondjai.1

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 770 9

Történelem

„A történelem olyan, mint a bifsztek sült krumplival, akárhol kéri az ember, mindenütt ugyanolyan az íze” – írja egy helyütt az argentin író, Julio Cortázar. Afrika, majd még inkább az Új Világ felfedezésének és gyarmatosításának története esetében sincs ez másképp. A tények, tézisek közhelyekké rögzültek az idők folyamán, a 16-17. századi ibér gyarmatosítás egyedi vonásai, ízei egybemosódtak, az Európa-centrikus látásmód pedig a konkvisztádor képét tolta előtérbe. Ilyen helyzetben, véli a szerző, aki az ELTE Portrugál Tanszékének kutató professzora és az Európai Expanzió Program alapító vezetője, egy népszerű formában megírt mű is alkalmas lehet bizonyos tévképzetek eloszlatására, ha a tényeket más megvilágításban tárgyalja, ha az olvasók ismereteit bővíti, árnyaltabbá teszi, kérdéseket fogalmaz meg, és válaszokat keres rájuk. Mi a felfedezés, a gyarmatosítás, a terjeszkedés fogalma és tartalma, mi határozza meg jellegét? Mikor kezdődött az a folyamat, amely 1492-ben Amerika felfedezésével érte el tetőpontját, és milyen következményeket hozott magával? Miért kapott kosarat a zseniális intuícióval hajózó Kolumbusz a lisszaboni udvartól? Miért került Brazília portugál kézre? Milyen folyamatokat indítottak el a korai itáliai vállalkozások, és milyen eseményeknek teremtettek ezzel keretet jóval később szerte Európában? Ezekre és számos más kérdésre kínál újfajta választ ez a könyv, amely egy politikatörténeti eseményt, az 1494-es tordesillasi szerződét állította a középpontjába. Azt az egyezményt, amely elsőként rögzítette két terjeszkedő világhatalom érdekszférájának a határait, és osztotta a Földet egy spanyol és egy portugál féltekére. Amúgy pedig arról is szól a könyv, hogy a „bifsztek íze sült krumplival itt és ott más és más”. Vagyishogy az egykori Hispania Christánából egyedivé vált Portugália és Kasztília szükségszerűen járt be különböző utakat a felfedező-gyarmatosító Európa előőrseként a világtengereken.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rakoczi-tengerek-tengelye//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero