Újrakezdés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__119/#m943szu_13_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__119/#m943szu_13_p1)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__119/#m943szu_13_p1)
Egy új szokás kialakításakor előfordulhat, és ahogy erről szó volt, szinte természetes, hogy az egyén különböző akadályok, nehézségek hatására átmenetileg felhagy az elkezdett cselekvéssel. Fejlett önszabályozó erőfeszítések szükségesek a visszaesésekből való felépüléshez (például újrakezdő személyes hatékonyság). Az adott cselekvés újrakezdése esetén a személynek nem csak a viselkedés (újra)elkezdése a feladata, hanem az esetleges hibák kiküszöbölése, valamint a motiváció újbóli kialakítása is, amihez az újrakezdő személyes hatékonyság érzése szükséges. Megjegyzendő, hogy bizonyos esetekben a visszaesés tanulási tapasztalat is lehet (lásd a 48. kitekintő ablakot), amelyet felhasználva – és az önszabályozó erőfeszítéseket növelve – kialakítható a probléma új megközelítése, amely a kompetenciaérzés (és a személyes hatékonyság) növekedéséhez vezethet. [19]
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__119/#m943szu_13_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__119/#m943szu_13_p2)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__119/#m943szu_13_p2)
Összegezve elmondható, hogy a HAPA-modell (a TTM-hez hasonlóan) a szándék/motiváció-elkezdés-fenntartás-(esetleges) visszaesés és újrakezdés stádiumaiban képzeli el az egészségmagatartás megváltoztatását, mindaddig, amíg végül tartósan fennmarad az újonnan kialakított cselekvés, vagy a személy végleg felhagy korábbi, károsnak ítélt szokásával.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__119/#m943szu_13_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__119/#m943szu_13_p3)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__119/#m943szu_13_p3)
Ebben a folyamatban pedig a modell, eleddig impliciten jelen lévő szakaszos tagolása mellett (hiszen legalább két – egy motivációs és egy akarati – fázist különböztetett meg), expliciten is szakaszmodellként kezelhető. A Health Action Process Approach szemléleti keretének van ugyanis egy hozzáadott „második rétege” is, [14, 34] amely egyfajta moderátor modell szerepét tölti be. Ez a második réteg, a folyamatos viselkedésváltozást feltételező megközelítés mellett, három szakasz vagy fázis megkülönböztetését teszi lehetővé (ahogy a TTM is a szakaszos megközelítésre épül). Az akarati szakaszban lévő egyének – a szándék kialakítása előtt állók (1) csoportja (preintenders) mellett – további két csoportba sorolhatók, attól függően, hogy már elkezdték-e a cselekvést, vagy csak szándékoznak elkezdeni azt. A szándék kialakítása után, de még a cselekvés előtt álló személyek (2) a „szándékozók” (intenders), míg a cselekvést már elkezdett személyek (3) a „cselekvők” (actors) csoportjába sorolhatók.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__119/#m943szu_13_p4 (2024. 11. 21.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__119/#m943szu_13_p4)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__119/#m943szu_13_p4)
A gyakorlati, általánosítható implikációkat tekintve a szándék kialakítása előtt állók (preintenders) számára hasznos lehet a kimeneteli elvárásokkal való szembesítés, ennek részeként a kockázati kommunikáció bizonyos formája. Célravezető lehet felhívni a figyelmüket például, hogy a jelenlegi káros egészségviselkedésüknek (például a dohányzásnak) negatív következményei lehetnek, szemben a viselkedés megváltoztatásának (például dohányzásról való leszokás) pozitív kimeneteleivel. Azon személyek számára, akik a viselkedéses szándékot és a célt már kialakították magukban (intenders), e szándéknak először tervekbe, majd cselekvésbe való átfordításában lehet segíteni. Azon személyeknek pedig, akik az adott viselkedést már kialakították (actors), ilyen beavatkozások nem szükségesek – esetükben a magas kockázatú szituációkra való felkészítés (megküzdéstervezés), a viselkedés fenntartásához szükséges személyeshatékonyság-érzés felmérése, valamint a visszaesés megelőzését segítő képességeik fejlesztése segíthet. [14, 34] Ezen gyakorlati módszerek és stratégiák a későbbiekben részletesen is tárgyalásra kerülnek.