Újrakezdés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy új szokás kialakításakor előfordulhat, és ahogy erről szó volt, szinte természetes, hogy az egyén különböző akadályok, nehézségek hatására átmenetileg felhagy az elkezdett cselekvéssel. Fejlett önszabályozó erőfeszítések szükségesek a visszaesésekből való felépüléshez (például újrakezdő személyes hatékonyság). Az adott cselekvés újrakezdése esetén a személynek nem csak a viselkedés (újra)elkezdése a feladata, hanem az esetleges hibák kiküszöbölése, valamint a motiváció újbóli kialakítása is, amihez az újrakezdő személyes hatékonyság érzése szükséges. Megjegyzendő, hogy bizonyos esetekben a visszaesés tanulási tapasztalat is lehet (lásd a 48. kitekintő ablakot), amelyet felhasználva – és az önszabályozó erőfeszítéseket növelve – kialakítható a probléma új megközelítése, amely a kompetenciaérzés (és a személyes hatékonyság) növekedéséhez vezethet. [19]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összegezve elmondható, hogy a HAPA-modell (a TTM-hez hasonlóan) a szándék/motiváció-elkezdés-fenntartás-(esetleges) visszaesés és újrakezdés stádiumaiban képzeli el az egészségmagatartás megváltoztatását, mindaddig, amíg végül tartósan fennmarad az újonnan kialakított cselekvés, vagy a személy végleg felhagy korábbi, károsnak ítélt szokásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a folyamatban pedig a modell, eleddig impliciten jelen lévő szakaszos tagolása mellett (hiszen legalább két – egy motivációs és egy akarati – fázist különböztetett meg), expliciten is szakaszmodellként kezelhető. A Health Action Process Approach szemléleti keretének van ugyanis egy hozzáadott „második rétege” is, [14, 34] amely egyfajta moderátor modell szerepét tölti be. Ez a második réteg, a folyamatos viselkedésváltozást feltételező megközelítés mellett, három szakasz vagy fázis megkülönböztetését teszi lehetővé (ahogy a TTM is a szakaszos megközelítésre épül). Az akarati szakaszban lévő egyének – a szándék kialakítása előtt állók (1) csoportja (preintenders) mellett – további két csoportba sorolhatók, attól függően, hogy már elkezdték-e a cselekvést, vagy csak szándékoznak elkezdeni azt. A szándék kialakítása után, de még a cselekvés előtt álló személyek (2) a „szándékozók” (intenders), míg a cselekvést már elkezdett személyek (3) a „cselekvők” (actors) csoportjába sorolhatók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorlati, általánosítható implikációkat tekintve a szándék kialakítása előtt állók (preintenders) számára hasznos lehet a kimeneteli elvárásokkal való szembesítés, ennek részeként a kockázati kommunikáció bizonyos formája. Célravezető lehet felhívni a figyelmüket például, hogy a jelenlegi káros egészségviselkedésüknek (például a dohányzásnak) negatív következményei lehetnek, szemben a viselkedés megváltoztatásának (például dohányzásról való leszokás) pozitív kimeneteleivel. Azon személyek számára, akik a viselkedéses szándékot és a célt már kialakították magukban (intenders), e szándéknak először tervekbe, majd cselekvésbe való átfordításában lehet segíteni. Azon személyeknek pedig, akik az adott viselkedést már kialakították (actors), ilyen beavatkozások nem szükségesek – esetükben a magas kockázatú szituációkra való felkészítés (megküzdéstervezés), a viselkedés fenntartásához szükséges személyeshatékonyság-érzés felmérése, valamint a visszaesés megelőzését segítő képességeik fejlesztése segíthet. [14, 34] Ezen gyakorlati módszerek és stratégiák a későbbiekben részletesen is tárgyalásra kerülnek.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave