A képzési program tartalmi alapját, a tartalmi részterületeket, kurzusokat, a hozzájuk kapcsolódó tanulási területeket, valamint a tanulási feladatokat az oktatástervezés (instructional desing) jól ismert diszciplináris területe határozza meg. Az oktatástervezés központi helyzete teljesen egybevág a nemzetközi gyakorlattal. Az eltérő piaci viszonyok ellenére sincs okunk ezt a diszciplínát mellőzni a képzési program tartalmi alapjának meghatározásakor. Az oktatásmódszertani közös alapot indokolja az is, hogy a munkaerőpiaci elemzés nyomán a legnagyobb hiány a forgatókönyvírás és a tartalmi szerkesztés területén figyelhető meg. A képzési program kialakításkor építhetünk akár a pedagógiai végzettségű jelentkezők meglévő tudására is, ám ennek hiányában célszerű a képzési program első két kurzusába erős elméleti felkészítő pedagógiai alapkurzusokat is beilleszteni. Erre azért is lehet szükség, mivel jobbára az oktatásmódszertanhoz köthetők azok a feladatok, amelyeket pedagógiai háttértudás nélkül nem lehet megoldani. Az informatika, a projektmenedzsment, a médiaszerkesztés, a technológiai üzemeltetés, a termékfejlesztés az e-learning-fejlesztés olyan részfeladatai, amelyek máshol megszerezhető szaktudással és az e-learning területére történő specializációval is megoldhatók. A képzési program kidolgozásakor éppen ezért kiemelten fontos az a szempont, hogy a leendő e-learning-fejlesztő minden egyes tevékenységi fázisba aktívan be tudjon kapcsolódni, és a teljes fejlesztési folyamatot képes legyen átlátni. Ehhez az oktatástervezés megfelelő kiindulási alap, hiszen az oktatástervezési modellek a teljes fejlesztési folyamat minden lépését és azok összefüggéseit is tartalmazzák és magyarázzák.