Tóth József (szerk.)

Jövőformáló humán tudományok


Összegzés

Desforges szülői bevonódást vizsgáló, szintetizáló tanulmánya szerint a fent bemutatott elméleteket nem igazán lehet tesztelni, vizsgálni, ami megkérdőjelezi hasznosíthatóságukat (Desforges 2003). Mivel nem magyarázzák meg azt a jelenséget, amikor a szülők saját társadalmi-gazdasági helyzetükhöz képest másként viselkednek. Amikor a munkásosztályhoz tartozó szülők teljesen bevonódnak, vagy a közép- és felső osztálybeli szülők nem vesznek részt az iskolai eseményeken. Hasonló eredményre jutott Hanafin és Lynch: az általuk vizsgált populációban az alacsonyabb szocioökonómiai helyzetű szülők is fontosnak tartották a tanulást, érdeklődtek gyermekük iskolai előmenetele iránt, és jelezték, hogy több részvételi lehetőséget igényelnének (Hanafin–Lynch 2002). Gyermekük iskolai kudarcait tehát nem az érdektelenség, de nem is a kulturális különbözőség magyarázza. Eredményeik szerint a munkásosztályhoz tartozó szülők amúgy sem tekinthetők homogén csoportnak, még akkor sem, ha az oktatáspolitika az iskola–otthon kapcsolatrendszer kontextusában akként kezeli.

Jövőformáló humán tudományok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 803 4

A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságával közösen adott otthont 2020. november 9–10-én a Magyar Tudomány Ünnepe 2020 tiszteletére rendezett „Jövőformáló humán tudományok” című kétnapos nemzetközi tudományos konferenciának. A Kar tudományos konferenciája ezen központi gondolat köré szerveződött, kiemelve a tudomány rendszerközpontú szemléletét. Az elhangzott előadások megmutatták, hogy a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, az interkulturális germanisztika és a fordítástudomány, valamint a nevelés- és a társadalomtudomány mely területeken haladta meg korábbi eredményeit, azok mennyire váltak a tudomány stabil, időtálló értékeivé. A folyamatos jövőképformálás állandó perspektíva- és paradigmaváltással jár együtt, mindeközben új és újabb tudományos módszereket alkalmazva. Az adott tudományterületeken az ezekkel együtt járó szemléletváltozás, illetve annak előrevetítése volt a konferencia központi témája. A tudományos eredményeket felhasználók számára így adott a közeljövőben a fejlődés folyamatos fenntarthatósága és ezzel együtt újabb és újabb tudományos eredmények létrehozása. A tudományos konferencia azt az értékrendet hirdette, miszerint az anyanyelvre és idegen nyelvre épülő, versenyképes tudás formálása a társadalmi fejlődés szempontjából alapvető nemzeti érdek. A „Jövőformáló humán tudományok” mottó minden, digitális világunkban a Karon művelt tudományterület kutatójának legfőbb motivációját is hangsúlyozza, amellyel előbbre viheti a tudomány fejlődését, adott esetben megváltoztathatja az emberek gondolkodásmódját és így az emberek életét is. A több szekcióban elhangzott huszonöt hazai és külföldi kutató előadása mellett külön szekcióban tizenöt előadással helyet kaptak a Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatóinak a témához kapcsolódó kutatási eredményei is.

Jelen tanulmánykötet, amely nem a konferencia köteteként szolgál, az elhangzott szerteágazó kutatási témák azóta tovább érlelt gondolatainak bemutatására koncentrál. A kötet betekintést enged a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar intézeteiben folyó jövőformáló kutatómunkába, amelyet a különböző tudományágak – a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a társadalom- és a neveléstudomány – egymásmellettisége és egymáshoz kapcsolódása jellemez. A tanulmányok megmutatják a különböző diszciplínák jövőformáló és így az egyes tudományterületek fejlődését előrevetítő erejét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth_jovoformalo-human-tudomanyok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave