Tóth József (szerk.)

Jövőformáló humán tudományok


A harmadik migrációs hullám

A második világháború alatti és utáni harmadik migrációs hullám már jobb módú, tanult emberekből állt. Brazília ekkor „céltudatosan” fogadta be a bevándorlókat: mivel hiány volt például mérnökök, elektrotechnikusok, tanárok terén, ezért az adott végzettségű és tapasztalatokkal rendelkező emigránsoknak az elsők között adtak letelepedési jogot (Piller, 1996). Ők más társadalmi helyzetű és más politikai nézetekkel rendelkező emberek voltak, mint az első világháborús vagy az az előtti hullámmal érkezők. Brazília ezenkívül több tízezer, a holocaust elől menekülő zsidó származású európainak kínált menedéket, köztük magyaroknak is. A világháború éveiben sok magyar család rostokolt európai lágerekben a nagy hajóút előtt, azonban ez alatt az idő alatt és ilyen körülmények között is képesek voltak megőrizni és „gyakorolni” magyarságtudatukat olyan közösségformáló tevékenységekkel, mint a cserkészet vagy a néptánc.

Jövőformáló humán tudományok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 803 4

A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságával közösen adott otthont 2020. november 9–10-én a Magyar Tudomány Ünnepe 2020 tiszteletére rendezett „Jövőformáló humán tudományok” című kétnapos nemzetközi tudományos konferenciának. A Kar tudományos konferenciája ezen központi gondolat köré szerveződött, kiemelve a tudomány rendszerközpontú szemléletét. Az elhangzott előadások megmutatták, hogy a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, az interkulturális germanisztika és a fordítástudomány, valamint a nevelés- és a társadalomtudomány mely területeken haladta meg korábbi eredményeit, azok mennyire váltak a tudomány stabil, időtálló értékeivé. A folyamatos jövőképformálás állandó perspektíva- és paradigmaváltással jár együtt, mindeközben új és újabb tudományos módszereket alkalmazva. Az adott tudományterületeken az ezekkel együtt járó szemléletváltozás, illetve annak előrevetítése volt a konferencia központi témája. A tudományos eredményeket felhasználók számára így adott a közeljövőben a fejlődés folyamatos fenntarthatósága és ezzel együtt újabb és újabb tudományos eredmények létrehozása. A tudományos konferencia azt az értékrendet hirdette, miszerint az anyanyelvre és idegen nyelvre épülő, versenyképes tudás formálása a társadalmi fejlődés szempontjából alapvető nemzeti érdek. A „Jövőformáló humán tudományok” mottó minden, digitális világunkban a Karon művelt tudományterület kutatójának legfőbb motivációját is hangsúlyozza, amellyel előbbre viheti a tudomány fejlődését, adott esetben megváltoztathatja az emberek gondolkodásmódját és így az emberek életét is. A több szekcióban elhangzott huszonöt hazai és külföldi kutató előadása mellett külön szekcióban tizenöt előadással helyet kaptak a Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatóinak a témához kapcsolódó kutatási eredményei is.

Jelen tanulmánykötet, amely nem a konferencia köteteként szolgál, az elhangzott szerteágazó kutatási témák azóta tovább érlelt gondolatainak bemutatására koncentrál. A kötet betekintést enged a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar intézeteiben folyó jövőformáló kutatómunkába, amelyet a különböző tudományágak – a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a társadalom- és a neveléstudomány – egymásmellettisége és egymáshoz kapcsolódása jellemez. A tanulmányok megmutatják a különböző diszciplínák jövőformáló és így az egyes tudományterületek fejlődését előrevetítő erejét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth_jovoformalo-human-tudomanyok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave