Nyikos Györgyi

Fenntartható finanszírozás és fejlesztés

Stratégia és szabályozás: átállás a fenntartható finanszírozási modellekre


Környezetvédelmi, energetikai és klímavédelmi célú állami támogatási jogcím

Az Európai Unióban az állami támogatásokkal kapcsolatban egy különleges és egyedülálló rendszer alakult ki (Nyikos, 2010: 270). Az állami támogatás fogalma az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdése szerint: „Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” Ezen rendelkezést tartalommal az Európai Bíróságok jogértelmezése töltötte meg, mely szerint az állami támogatás fogalmát objektív körülmények alapján kell értelmezni.1 Azon intézkedések minősülnek tehát állami támogatásnak,2 amelyek kedvezményezettjei vállalkozásnak minősülnek; gazdasági előnyt nyújtanak a kedvezményezettnek; állami forrásból, az államnak betudhatóan finanszírozottak; szelektívek; érint(het)ik a tagállamok közötti versenyt; valamint torzít(hat)ják a tagállamok közötti versenyt. Az EUMSZ azonban az általános tiltás mellett tartalmaz jogcímeket, amelyek alapján lehetséges állami támogatás nyújtása és így az alapját képezik az állami támogatási rendszernek. Az állami támogatások joga az európai versenyjog részét képezi, és a célja, hogy a közös, majd később a belső piac torzítástól mentes működését biztosítsa, azonban itt nem piaci szereplők, vállalkozások magatartása, ami befolyásolja a piac működését, hanem a tagállamok intézkedései (Ambrusz et al., 2018).

Fenntartható finanszírozás és fejlesztés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 785 3

Azt a tényt, miszerint a klímaváltozás hatásainak mérséklésére intézkedésekre van szükség, a világ országai és a gazdasági élet szereplői széles körben felismerték. A pénzügyi terület helye és szerepe ebben a folyamatban még tisztázásra szorul. Míg a hagyományos pénzügyek és finanszírozási megoldások a pénzügyi megtérülésre összpontosítanak, addig a fenntartható finanszírozás a pénzügyi, gazdasági, társadalmi és környezeti megtérülést együttesen veszi figyelembe. A pénzügyi szektor vezető szerepet játszhat a fenntartható vállalatok, projektek és beruházások finanszírozásában és ezáltal felgyorsíthatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való átállást. Az elmúlt években a köz- és magánbefektetők egyre több lépést tettek az éghajlatváltozás és a szélesebb körű fenntarthatósági kérdések fejlesztési, befektetési döntéseikbe és portfólióallokációikba való integrálása érdekében, egyidejűleg beindult a fenntartható finanszírozás hivatalos meghatározásáról szóló jogalkotás is. A taxonómiák a fenntartható finanszírozás definícióit tartalmazzák, átfogó osztályozási rendszert biztosítva a fenntartható finanszírozás feltételeinek beazonosításához. Az Európai Unió 2020 júniusában rendeletet fogadott el a fenntartható befektetések beazonosítását szolgáló keretszabályok létrehozásáról. Ez a rendelet, amelyet gyakran „EU taxonómiai rendeletként” is emlegetnek, az EU fenntartható pénzügyi cselekvési tervének sarokköve és egy szabályozási keretrendszer meghatározó eleme, mivel számos hatályos szabályozást módosít, illetve jövőbeni szabályozási kezdeményezésbe is bekerül; úgymint az EU zöld kötvény standardja, a lakossági befektetési alapok uniós ökocímkéje vagy akár a helyreállítási és rezilienciaerősítő eszköz forrásainak szabályai. Horizontálisan a teljes európai gazdaságot átalakítja az Európai Zöld Megállapodási stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez. A zöldítési folyamat és átalakítás mind a közszférát, mind a magánszférát érinti, és a szakpolitikák és ösztönző eszközök, valamint a magánfinanszírozás átalakítása és reformja szükséges a célok eléréséhez. A jelenlegi piaci gyakorlatok – a minősítésektől kezdve a közzétételekig és az egyes mérőszámokig – azonban még széttagolt és következetlen képet mutatnak az ESG-kockázatokról és teljesítményről.

A könyv a profitmaximalizálásról vagy a pénzügyi érték maximalizálásától az integrált érték felé, a pénzügyi, társadalmi és környezeti értékek egyesítése felé mutató utat, a fenntartható pénzügyek stratégiai, szabályozási és szakpolitikai kérdéseit kívánja bemutatni és a legújabb irodalmakat és nemzetközi dokumentumokat feldolgozva.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nyikos-fenntarthato-finanszirozas-es-fejlesztes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave