A repedezett kőzetek esetén a csövezetlen lyukban végzett reométerezés, azaz sebességszelvényezés is kitűnő eredményeket adhat a vízadó repedések felderítése terén (21.25. ábra). A csövezetlen lyuk átmérője repedezett kőzetben meglehetősen változó, különösen, mint láttuk, üregesedés esetén. Így a lyukban a fellépő sebesség csak az átmérő ismeretében értékelhető. A sebesség és keresztmetszet szorzata megadja az adott keresztmetszetben a vízhozamot. A vízhozam változása a csövezetlen lyukban a vízadó repedéseket adja meg. Előfordulhat, hogy egymás felett, egymástól elzárt és lényegesen különböző telepnyomású vízvezető rétegek nyugalmi helyzetben is (21.26. ábra), és kis depresszióval termelt nagyobb nyomású réteg esetén is a lyukon keresztül átfejlődnek egymásba. A reométerezés ezeket a lyukakat is feltárja. Ha ilyen átfejlődést tapasztalunk, a két réteget egy kútban beszűrőzni semmi esetre sem szabad, sőt a kutatófúrás próbakúttá történő kialakítása során is, és a szakszerű eltömésnél is kitüntetett figyelmet kell fordítani a rétegeknek a lyukon belüli elkülönítésére. Hasonló helyzetet találunk a Bakony egyes, bányászati üzemeléssel befolyásolt területein az alsó kréta és az eocén karsztvizek között, ahol helyenként 20 m-t is meghaladó nyomáskülönbség van.