Ásványi Katalin (szerk.)

Fenntarthatóság a turizmusban


A virtuális, a hibrid és a személyes részvétellel zajló rendezvények karbonlábnyoma

A Covid–19 világjárvány terjedésével 2020-ban az utazások volumene drasztikus mértékben lecsökkent (UNWTO 2021), és előtérbe kerültek a virtuális rendezvények, amelyek révén felmerült, hogy ezek a rendezvények fenntarthatóbb alternatívát kínálnak a személyes jelenléttel zajló rendezvények helyett. Azt, hogy ez valóban így van-e, érdemes alaposan körbejárni, mivel a virtuális rendezvények is rendelkeznek kibocsátással. A virtuális és a hibrid rendezvények karbonlábnyomának vizsgálatát a GreenDependent – Fenntartható Megoldások Egyesülete (2021) által készített felmérés alapján mutatjuk be. Az egyesület a saját és a partnerei által szervezett rendezvények karbonlábnyomát a legmeghatározóbb tényezők alapján1 rendszeresen méri. Ehhez vizsgálják a résztvevők fogyasztói magatartását, például azt, hogy honnan és mivel érkeztek, milyen és mennyi ételt, italt fogyasztottak a rendezvényen. Ehhez hozzászámolják a helyszíni energiafogyasztást, a szervezésre fordított időt, a nyomtatott anyagokat, kiadványokat. A virtuális és a hibrid rendezvények esetében ugyan más összetevők kerültek bele a számításba, de természetesen ezeknek is van szén-dioxid-kibocsátása. A felmérésben szereplő hibrid rendezvény esetén az elemzést készítők ugyanolyan mértékű karbonlábnyom-eredményt kaptak, mint a személyes részvétel mellett zajló rendezvény esetében: a személyes rendezvény és a hibrid rendezvény karbonlábnyoma egyaránt 0,33 t CO2 volt (5.1. táblázat).

Fenntarthatóság a turizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 786 0

A Fenntarthatóság a turizmusban jegyzet átfogó megközelítést ad a fenntarthatóság és a turizmus kapcsolatáról. A turizmus mint a harmadik legerősebb gazdasági szektor az exportbevételek tekintetében, lényeges szerepet tölt be a fenntarthatóság elősegítésében, melynek fontosságára a 2017-es év, mint a Fenntartható turizmus fejlesztésért nemzetközi év is felhívta a figyelmet. Az 1. fejezet adja a témakör keretét, melyben a turizmus és a fenntartható fejlődési célok kapcsolatát vizsgáljuk, és a 17 cél mentén azonosítjuk a turizmus szerepét a fenntarthatóságban. A 2. fejezetben a turisztikai élményteremtést egy speciális oldalról, a tervezői gondolkodás szempontjából mutatjuk be. A 3. fejezet szól a körforgásos gazdaság lehetőségeiről a turizmusban, vagyis hogyan tudjuk ezt a koncepciót erősíteni a turizmus területén az erőforrásfelhasználás csökkentésén, az újrahasznosításon, az újrafelhasználáson, az újratervezésen és az újragondoláson keresztül. A 4. fejezetben egy konkrét desztináció, Budapest esetében értelmezzük az újrapozícionálási lehetőségeket, melyek a fenntarthatóbb irányok megvalósítását célozzák meg. Az 5. fejezetben a rendezvények területén tárjuk fel a fenntartható megoldási lehetőségeket, és három esettanulmányon keresztül mutatunk be hazai gyakorlatokat. A 6. fejezetben a fenntartható vendéglátás kihívásait és már létező megoldásait azonosítjuk, majd a 7. fejezetben kifejezetten az éttermekre vonatkozóan mutatjuk be a fenntarthatósági elvek megvalósulásának jelenlegi helyzetét és a várható trendeket. A 8. fejezetben a fenntartható múzeumi koncepciót tárjuk az olvasók elé, kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi pilléren túl a kulturális fenntarthatóság területére is. A jegyzet minden fejezetében azonosítjuk, hogy az egyes témakörök mely fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódnak leginkább, mely segíti az olvasót a célok és a turizmussal való kapcsolatuk jobb megértésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/asvanyi-fenntarthatosag-a-turizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave