É. Kiss Katalin (szerk.)

Magyar generatív történeti mondattan


Igeneves alárendelés

A WALS (The World Atlas of Language Structures) térképlapjainak tanúsága szerint a nem véges alárendelés, azaz az igeneves beágyazott mondatok túlsúlya SOV sajátság. Az SOV szórend és az igeneves alárendelés, valamint az SVO szórend és a kötőszavas véges alárendelés közötti kapcsolatnak perceptuális oka van, amint azt Hawkins (2001) kimutatta. Az alárendelő szerkezetek szórendje annál optimálisabb, annál könnyebb a hallgatónak az alárendelő szerkezetet azonosítani, minél közelebb áll egymáshoz a főmondat igéje és a beágyazott mondat alárendelt voltát jelző elem. SOV szórend esetén tárgyi alárendeléskor a főmondat igéje szomszédos a szintén SOV szórendű beágyazott mondat igéjének igenévképzőjével (18a), tehát a beágyazott igei kifejezés alárendelt voltát jelző igenévképzőn túl egyéb szubordinátorra, például alárendelő kötőszóra nincs szükség. SVO szórend esetén akkor lesz optimális a tárgyi mellékmondat beágyazása, ha a mellékmondat alárendelt szerepét a mellékmondat élén álló, a főigével szomszédos kötőszó jelzi (18b).

Magyar generatív történeti mondattan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 768 5

A Magyar generatív történeti mondattan nyelvünk mondatszerkezetének és szintagmaszerkezetének változásait elemzi, a változások mozgatórugóit is bemutatva. A magyar nyelv történetének a könyvben behatóan vizsgált korszaka az összefüggő nyelvemlékek megjelenésétől, a 12. század végétől a 16. század végéig tartó időszak, de a vizsgálatok gyakran az ezt megelőző és az ezt követő időszakokra is átnyúlnak. Az elemzések tárgya az ugor alapnyelvből örökölt SOV mondatszerkezet SVO szerkezetté alakulása, a tagadó és kérdő mondatok megváltozása, az összetett igeidők kialakulása, majd eltűnése, a módhasználat átalakulása, a főnévi és a névutós kifejezések belső szerkezetének változásai, továbbá az igenévi alárendelés lehetőségeinek, eszközeinek szűkülése és a véges alárendelés térnyerése, típusainak és eszközeinek gazdagodása. A vizsgálatok elméleti hátterét a generatív nyelvelmélet diakróniafelfogása adja; az elemzések a nyelvi változások univerzális sajátságainak felmutatására is törekszenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/e-magyar-generativ-torteneti-mondattan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave