Pomázi Bence

A ragpoliszémia komplex vizsgálati módja a -nak/-nek esetrag kapcsán


A grammatikalizációs ösvények

A -nak/-nek rag történetileg elsődleges jelentésében latívuszi irányulást kifejező helyhatározók kidolgozásában vett részt (Korompay 1991c: 262). Heine (2008: 467) megjegyzi, hogy a latívuszi forrású kiterjesztések tipikus iránya általában a datívusz, benefaktívusz (a jelenet kedvezményezettje), az akkuzatívusz és a célviszonyok kifejezése. A birtokosi viszony forrása viszont általában az ellenkező irányulású ablatívusz, illetve a társhatározói viszonyt kifejező esetjelölők. Heine és Kuteva grammatikalizációs lexikonjukban több, mint négyszáz grammatikalizációs ösvényt mutatnak be a világ nyelveiben (Heine–Kuteva 2002). Abból kiindulva, hogy a -nak/-nek rag eredetileg helyviszonyt fejez ki, és feltételezve, hogy a grammatikalizációs ösvény végén a birtokos viszony jelölése van, érdemes áttekinteni a latívuszi forrásszerkezetű, illetve a birtokos célszerkezetű grammatikalizációs ösvényeket. A lexikon nem mutat példát olyan ösvényre, amely a genitívuszi funkció jelölésétől a datívuszi funkció jelölése felé tartana, ezért feltételezhetjük, hogy a rag grammatikalizációjának iránya a birtokos viszony jelölése felé mutat.

A ragpoliszémia komplex vizsgálati módja a -nak/-nek esetrag kapcsán

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 806 5

A könyv egy komplex, empirikus módszertant kínál a ragpoliszémia jelenségének funkcionális kognitív vizsgálatára a -nak/-nek névszói esetrag kapcsán. A könyv célja egy olyan ragszemantikai vizsgálati módszer bemutatása a -nak/-nek rag vizsgálatában, amely épít történeti és szinkrón korpuszelemzésre, valamint empirikus kutatásból származó eredményekre is. A vizsgálat elméleti kerete a funkcionális kognitív nyelvleírás, amely használati alapon írja le a nyelvet, a nyelvi egységeket az alak és a jelentés kölcsönviszonyában mutatja be, a funkciónak és a jelentésnek a formával való egyenrangúságából kiindulva. A funkcionális leírás lehetőséget biztosít arra, hogy a bemutatott vizsgálatban elmélet és empíria egyszerre legyen jelen, így a könyv az elméleti elemzések mellett empirikus kutatásokat is bemutat. A dolgozat a funkcionális kognitív grammatika és szemantika keretein belül és ezek mellett figyelmet fordít erődinamikai, valamint keretszemantikai leírásokra, konstrukciós elemzésekre, a hagyományos nyelvleírás eredményeire, illetve nyelvtörténeti kutatások eredményeire is. A kötet kvalitatív és kvantitatív kutatási módszereket is alkalmaz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pomazi-a-ragpoliszemia-komplex-vizsgalati-modja-a-naknek-esetrag-kapcsan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave