Kajtár László, Kassai Miklós

Klímatechnika

Levegőkezelő központok energiafelhasználásának meghatározása valószínűségelméleti alapon

Tekintettel arra, hogy a levegőkezelő központok felépítése, és a bennük lejátszódó levegő-állapotváltozási folyamat igen összetett, szükséges a folyamatot pontosan leíró fizikai és matematikai modellek kidolgozása. Kutatómunkánkban ennek a feladatnak a megoldását tűztük ki célul, amelyhez a klimatológiai kutatások során kidolgozott a külsőlevegő-hőmérséklet és -entalpia tartamdiagramjait használtuk fel. A szakirodalomban megtalálható külső légállapot tartamdiagramjai alapján végzett energetikai vizsgálatok amiatt kedvezőek a klímaközpontok energiafelhasználásának meghatározása szempontjából, mert kidolgozták havi, éves, fűtési és hűtési időszakra is vonatkoztatva, így megállapítható az olyan rendszerek energiafogyasztása is, melyek az üzemeltetésük módjából adódóan az évnek csak bizonyos szakaszában üzemelnek. A nappali és éjszakai (félnapi) bontás is megfigyelhető a tartamdiagramokon, így tovább pontosítható a csak nappali üzem esetén a 07–19 óra közötti, éjszakai üzem esetén a 19–07 óra közötti, míg folyamatos üzemnél a 0–24 órás időintervallumok. Különböző időszakokra vonatkozó tartamdiagramokat szemléltet az 18.1. és a 18.2. ábra, melyeken megfigyelhető a nappali (07–19 óra közötti) és az éjszakai (19–07 óra közötti) időszakra történő bontás. Ezeket a diagramokat tartamdiagramoknak, hőmérséklet esetében hőfokgyakorisági görbének, entalpia esetében, pedig hőtartalom-gyakorisági görbének is nevezi a szakirodalom.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 807 2

Műszaki tudományok BME GPK szakkönyvek

Magyarország energiafelhasználásának közel 40%-át a lakosság, illetve a lakosság által használt épületeké (lakóépületeké) adja. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban is hasonló. Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv új átdolgozásának (EPBD 2018/844) egyik célkitűzése az, hogy előmozdítsa az európai (EU) országokban az épületek energiateljesítményének és költséghatékonyságának javítását, figyelembe véve az adott régió éghajlati adottságait, a kiszolgált tér belső levegő minőségére és hőkomfortjára vonatkozó követelményeit. Az épületek energiafelhasználása kétféle módon határozható meg. A meglévő épületek esetén a tényleges fogyasztási adatok méréssel pontosan meghatározhatók. A 2002/91/EK direktíva alapján a tervezés fázisában is meg kell tudni határozni az épület várható éves energiafelhasználását. Manapság a témában dolgozó fejlesztőknek, tervezőknek szükségük van olyan részletes adatszolgáltatásra, amely egyedi kérdéseke is választ ad már a kutató, fejlesztő, tervező munka kezdeti fázisában, illetve melynek használatával könnyebben tudnak döntést hozni épületenergetikai méretezési kérdésekben is (pl. hűtés, fűtés, szellőztetés… stb.). Az épületenergetikai tervezőkön és szakértőkön rendkívül nagy a felelősség egy épület energetikai méretezésekor az épület tervezési fázisában, a kivitelezés, megvalósulás előtt, illetve a már üzemelő épületek esetében a leghatékonyabb energetikai felújítás megvalósítását célzó szakértői javaslattétel során. Ehhez elengedhetetlenül fontos a jelenlegi energetikai méretező módszerek továbbfejlesztése, illetve a gyártói műszaki adatszolgáltatások bővítése, melyek a valóságot jobban megközelítő energetikai vizsgálatokat tesznek lehetővé, eredményeket szolgáltatnak az épületenergetikai területen tevékenykedő fejlesztő, szakértő és tervező mérnökök számára. Itt kapcsolódik a témakörhöz ez a tudományos könyv, amely hatékonyan alkalmazható méretezési módszereket közöl a klímatechnikai rendszerek energiatudatos tervezéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kajtar-kassai-klimatechnika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero