Verdunt Falkenhayn annak a hadműveletnek tervezte, amelyikkel „kivérezteti” a francia hadsereget, és Nagy-Britannia kezéből kiüti „legjobb kardját”. Már júniusra, amikor még hat további hónap volt hátra a csatából, kudarcot vallott mindkét célkitűzésében, és ahogy a kudarc mindinkább egyértelművé vált, úgy fogyott el Falkenhayn vezérkari főnöki hitele. Bármennyire is uralta környezetét személyisége és szellemi képességei okán – fess volt a külseje, és egyenes a jelleme –, bármennyire is a gőggel határos magabiztossággal mozgott a világban, és mind vezérkari tisztként, mind hadügyminiszterként bizonyította már képességeit, a közvélemény szemében terhelte egy súlyos fogyatékosság: inkább a vereség, mint a győzelem kapcsolódott a nevéhez.[462] A valódi felelősség ugyan a Schlieffen-terv kudarcáért – bár hiányosságai miatt a kudarc eleve benne rejlett a tervben – és a nyugati front megmerevedéséért egyaránt Moltkét illette, a közvélemény ezt vele, Moltke közvetlen utódjával kapcsolta össze. A keleti fronton aratott győzelmek, Tannenberg, de még Gorlice–Tarnów is Hindenburg és második énje, Ludendorff eredményeinek látszottak. Cinkos szóértése az osztrák–magyar vezérkari főnökkel, Conrad von Hötzendorffal bűnrészesi pozícióba juttatta Falkenhaynt, amikor a közvélemény felelősöket keresett az osztrák–magyar hadsereg szerbekkel és oroszokkal szemben nyújtott szánalmas teljesítményéért, sőt még Olaszország hadba lépéséért is, mert Olaszországot elsősorban Ausztria-ellenes indítékok mozgatták. Az egyetlen kezdeményezés, amely kétségbevonhatatlanul a sajátja, és ha sikert hoz, az érdemét is valószínűleg neki tulajdonították volna, Verdun volt, amely a nyár közepére nyilvánvalóan iszonyatos kudarcba fulladt. A német hadvezetőségen belül Falkenhayn hatalma már azelőtt meggyengült, hogy az ágyúk lőni kezdték azt a hatalmas tüzérségi előkészítést, amely bevezette az angol–francia offenzívát a Somme-nál. Szerencsecsillaga már régen túljutott nem csak felemelkedésén, de a zenitjén is, és helyét kezdte átvenni a keleti titán, Hindenburg, aki augusztusban formálisan is megkapja a vezérkari főnöki tisztséget.