Mindhárom felolvasásban meghatároztuk az artikulációs tempó átlagos értékét és szórását (1. ábra). Az első felolvasásban az enyhe értelmi fogyatékossággal élő férfiak átlagos artikulációs tempója mintegy 34 százalékkal volt lassabb a kontroll férfiakénál. A célcsoportba tartozó nőknél ez az arány 27 százalék volt az ép intellektusú női adatközlőkhöz képest. A második felolvasás során az előbbihez hasonló tendenciát láthatunk. Az enyhe értelmi fogyatékossággal élő férfiaknál az artikulációs tempó átlagértéke 30 százalékkal alacsonyabb a kontrollszemélyekénél; a célcsoport női tagjainál az átlagérték 23 százalékkal alacsonyabb a női kontrollszemélyekénél. A harmadik felolvasás esetében a célcsoport férfi tagjainál az artikulációs tempó átlagértéke 24 százalékkal maradt a kontrollszemélyek férfi tagjainak átlaga alatt. A női adatközlőknél a célcsoportban átlagosan 22 százalékkal lassabb artikulációs tempót mértünk, mint a kontrollcsoportban. Az 1. ábrán látható adatok alapján kijelenthető, hogy a célcsoportban mindkét nem esetében felolvasásról felolvasásra növekedett az artikulációs tempó értéke, a kontrollszemélyeknél azonban nem látható ilyen tendencia. Az eredmények továbbá arra is rámutatnak, hogy minden felolvasásnál a kontrollszemélyek közül a férfiak olvastak valamivel gyorsabb artikulációs tempóval, de a célcsoportok esetében mindhárom felolvasásnál a női adatközlőknél adatoltunk valamivel nagyobb artikulációs tempóértéket. A szórásértékeket tekintve mindhárom felolvasásban, mindkét adatközlői csoportban a férfiaknál adatoltunk magasabb szórásértékeket a női adatközlőkhöz viszonyítva.