Somogyvári Lajos, Tóth József (szerk.)

Humán tudományok: pedagógusképzés és tananyagfejlesztés 3.


Az akarati korlát

Az akarati ellenállás alapjellege a szorongás, amely rejtetten él bennünk. Az akarati korlát egyfajta cselekvési korlátot jelent. Ez az én és a világ kapcsolata. A bennünk munkáló alkotási vágy, jobbítási szándék olyan akarati impulzus, amely cselekvésre ösztönöz. Hatni szeretnénk a világra. Tenni valamit, ami változásokat indít el. Tudatosan felmérve a lehetséges hatást, vagy ösztönösen, belső tudattalan hajtóerő révén. Több ember a cselekvésből tanul, megismer valamit a világ tevékeny megragadása által. Ők az extrovertált beállítódásúak. Azok, akik felfedezőúton haladnak, szívesebben kísérleteznek. A mai információs technológia korában ezek a tettek sok esetben előre adottak, nem az én tudatos vezetésével történnek, és nem a személyes önálló akarat megragadásával történnek. Sokszor manipuláltak. Vannak, akik tartózkodnak a hirtelen cselekvéstől, introvertáltak, és szükségük van arra, hogy átgondolják, mielőtt cselekszenek. Sok esetben ennél a korlátnál akaratbénulás lép fel, amely gátolja a cselekvést, és megakadályozza azt, hogy aktívan közelítsük meg a gondolati, érzésbeli és akarati ellenállásokat. Képzőintézményekben sokszor az a tapasztalatunk, hogy tanítványaink tanulási akarata túl gyenge, hogy hamar feladják, ha nehézségekkel találkoznak, kevés a kitartásuk és így tovább. E mögött szorongások vannak, amelyek gátként hathatnak. Egy tanulási folyamatban a legfőbb probléma az akarati régióban nyilvánul meg. Vagy az élettől, a változástól és a jövőtől való félelem gátolja az aktivitást, és egyfajta bénultsághoz vezet, vagy egyfajta gépies cselevés történik, amely nem tartalmazza azon megismerési, fejlődési és jobbítási szándékot, amely az emberi és szakmai fejlődéshez, a tanulási folyamat magasabb rendű és helyes megéléséhez vezet. Ezért a képző legfontosabb feladata felébreszteni az önálló tanulási akaratot, önmagán is megtapasztalva mindhárom korláton való munkálkodás belső erőfeszítésének útját. Ezért a képzői, oktatói hivatás folyamatos belső megfigyelést, és a személyiség elevenségének, rugalmasságának, spontaneitásának, azaz interakcióra, fejlődésre, önismeretre, tanulásra való képességének fenntartását igényli. Egy olyan részvételt kíván meg a tanulási folyamatban, amely a saját személyiségének aktív bevonását igényli. Az ennek való megfelelés és az ebben való részvétel olyan hivatás, amely hasonló készségek, képességek meglétét és érettségét igényli.

Humán tudományok: pedagógusképzés és tananyagfejlesztés 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 817 1

A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának az EFOP 3.4.3 projekt keretében összeállított Humán tudományok: pedagógusképzés és tananyagfejlesztés 3. című tanulmánykötete az első két kötet folytatásaként bemutatja a Kar intézeteiben folyó sokszínű kutatómunkát, amelyet a különböző tudományágak, mint a nyelvtudomány, az irodalom- és kultúratudomány, valamint a társadalom- és neveléstudomány egymásmellettisége és egymáshoz kapcsolódása jellemez. A kutatómunka eredményeként jelen kötetben a különböző képzéseket fejlesztő és támogató neveléstudományi, tanulásmódszertani és tananyagfejlesztési eredmények állnak a középpontban. A disszeminációs tevékenységben ez a tanulmánykötet lezárja a projekthez kötődő kutatómunkát, de egyben újabb távlatokat is nyit a további kérdésfeltevések megvitatása előtt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/somogyvari-toth-human-tudomanyok-pedagoguskepzes-es-tananyagfejlesztes-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave