Faragó Klára, Dúll Andrea, Lan Anh Nguyen Luu (szerk.)

A társadalmi változások indítékai és fékjei

A 80 éves Hunyady György tiszteletére

A rendszerfogalom értelmezései

A rendszerek és bennük a rezsimek egyben társadalmak is. A társadalom szó sokszor a köz szóval helyettesíthető. A közvélemény-kutatások például a társadalom kiválasztott csoportjainak az adatfelvétel ideji állapotáról, véleménymegosztottságáról adnak képet. A történeti forrásként is értékelhető, a köz sokféleségét feltáró közvélemény-kutatás diktatúrában ellehetetlenül. Ha a rendszerváltozást nem autoriter rezsim követi, a tudományos alapú véleményfelmérések segítenek a történések, a mentalitásalakulások megértésében, értelmezésében. 1945-ben és 1989-ben Magyarországon demokratikus(nak ígérkező) rendszerváltó fordulat következett be. Hunyady György ezeknek az időperiódusoknak a közvélemény-kutatói eredményeit – lényegében a két kor rendszerattitűdjeit – is vizsgálja egyik korábbi, 2018-ban megjelent írásában: „Egyedül az intézményt kitöltő közszellemen múlik, hogy mennyiben reményteli a demokrácia jövője Magyarországon. […] Kettős azonosulásra van szükség, amely egyfelől a szabadon megválasztott véleménycsoporthoz fűz, másrészről viszont elkötelez egy olyan politikai rendszer mellett, amely a többségi–kisebbségi vélemények átrendezhetőségét olajozottan tűri és követi” (Hunyady, 2018, 113). Hunyady tanulmányának lényegi következtetéseket szemléletesen megfogalmazó, A közvélemény homályos tükre a villanásnyi demokráciában című alfejezetében van szó arról, hogy két évvel a második világháború befejezése után a válaszadók fele nem gondolta úgy, hogy Magyarország demokratikus ország lenne; csupán az értelmiségiek kis hányada (4,9 százaléka) bízott az osztálynélküliség és a javak egyenlő elosztásának perspektívájában (Hunyady, 2018). A 20. századi magyarországi rezsimek megítéléséről szóló 1972-es, illetve a 2002-es család- és társadalomtörténeti szempontú felmérés összevetéséből pedig az derül ki, hogy a rendszerváltozás előtt és a rendszerváltozás után egyaránt a Kádár-kor megítélése volt a legpozitívabb. Ma már maradéktalanul egyetértek Hunyady György árnyalt negyvenöt-értelmezésével a korszak jellegéről, amely némileg szigorúbb, mint az enyém (Standeisky, 2015): „Az egykori közvélemény-kutatások sajátos forrásanyaga szerint a rövid életű ’45-ös magyar demokrácia kiforratlan, anyagilag nyomasztó volt, szellemi aspirációival a nyugat felé fordult. Sematikus emléke a rendszerváltó Magyarország közfelfogásában belesimul az 1945 utáni történelembe. De vívódó, biztató és keserű tapasztalata közös reményünk szerint nem veszhet el az értékekre fogékony demokratikus közvélemény számára” (Hunyady, 2018, 132).

A társadalmi változások indítékai és fékjei

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 835 5

Pszichológia

2021-ben jelent meg Hunyady György Rendszerattitűdök a változó közgondolkodásban című nagyszabású monográfiája, amelyben egy több éven át tartó, reprezentatív mintákon végzett kutatássorozat eredményeit foglalja össze a történeti gondolkodó értelmezési szabadságával, esszéisztikus, fanyar és játékosan szellemes stílusával, valamint az empirikus munkát végző szociálpszichológus szorgos precizitásával. A monográfiában Hunyady a 2010 és 2013 közötti ambivalens rendszerattitűdöket vizsgálja, elemzi és értelmezi. Az elemzés fogalmi kiindulópontjául John Jost rendszerigazolás elmélete szolgált, de azt innovatív módon kiegészítette a rendszerkritika elméletével. Bár feltételezhető, sőt tudható, hogy a rendszerkritika a demokratikus társadalmakban is hallatja hangját, különösen érdekes kérdés, hogy Magyarországon hogyan működnek a Janus-arcú rendszerattitűdök, az igazolás és a bírálat. Nem triviális, hanem megfejtendő kérdés az, hogy ez a két ellentmondó tendencia hogyan fér meg egymással a társadalomban. A történelem, a szociológia és a szociálpszichológia diszciplínájának elkötelezett kortársak és a fiatalabb nemzedék tiszteletét a jelen kötet és a Magyar Tudományos Akadémián 2022. szeptember 12-én rendezett ülésszak oly módon rója le, hogy a Hunyady újító szellemének tanúbizonyságát adó, a Rendszerattitűdök a változó közgondolkodásban című munkára reflektálva az itt közölt írások és prezentált előadások, hozzászólások tovább szövik a gondolati hálót, új keretbe helyezik eddigi kutatásaikat, vagy kapnak új ötleteket, kiindulópontokat további munkáikhoz.

Ebben a könyvben együvé került a szociálpszichológusok, a szociológusok és a történészek szakmai képviselői által írt gazdag, színes, a szakmai megvitatás céljára alkalmas tanulmánygyűjtemény, amely Hunyady György inspirációját magán viseli. A gondolatok nemzetközi befogadását segíti, hogy a jelen elektronikus kötetben Hunyady György nagyívű tanulmánya, a szerkesztők bevezetője, a laudáció és a tisztelgő szerzők munkáinak összefoglalása, a prezentációban kiemelt legfontosabb megállapításaik, a vita és a felkért hozzászólások összegzése, valamint a konferencia tanulságainak, jövőbeli kutatások számára nyújtott inspirációjának bemutatása angol nyelven jelenik meg.

Reményeink szerint ez a kötet további utakat nyit meg, gazdag kapcsolódási lehetőségeket kínál új kutatási területek és más diszciplínák felé. Bizonyítja, hogy a fejlett demokráciákon kívüli társadalmakban művelt szociálpszichológiai kutatás érdemben hozzájárulhat a főáramhoz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farago-dull-nguyen-luu-a-tarsadalmi-valtozasok-inditekai-es-fekjei-a-80-eves-hunyady-gyorgy-tiszteletere//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero