Monográfiasorozatunk jelen kötete több szempontból is alkalmazott nyelvészeti témát tárgyal. A magyar nyelvjárások tanítása, illetve a magyar nyelvjárási ismeretekre épülő, a nyelvjárást beszélő diákok igényeihez, szükségleteihez alkalmazkodó anyanyelvoktatás kétségkívül a tudományos eredmények alkalmazását jelenti. Pál Helén ugyanis arra vállalkozott, hogy munkájában összegyűjtse és bemutassa a nyelvjárástani (dialektológiai) ismeretek oktatásához készült kiadványokat, elsősorban a tankönyveket és az oktatási segédleteket. Ehhez széles perspektívából közelít, bemutatja általában a nyelvjárásokat, ír a nyelvjárási beszélőkről, a nyelvjárások helyzetéről, a hozzájuk kapcsolódó előítéletekről, illetve a nyelvi tervezésről és a nyelvjárások és az oktatás kapcsolatáról is. Mindezt nemcsak magyarországi kontextusban mutatja be, hanem a határon túli vonatkozásaiban is. Különösen fontosak a kötet azon összegző fejezetei is, amelyek a nyelvjárási beszédre visszavezethető helyesírási hibákkal, a helyesírás nyelvjárási háttérre épülő tanításának kérdésével foglalkoznak. A kötet nagy részét természetesen a már említett tankönyvek és oktatási segédletek bemutatása teszi ki. Ez az összefoglalás azért is rendkívül hasznos, mert a dialektológiai ismeretek oktatása mind a köznevelésben, mind a felsőoktatásban egyre hátrébb szorul, ugyanakkor a nyelvjárási beszélők szempontjából nagyon fontos lenne, hogy az oktatók, tanárok, tanítók, pedagógusjelöltek, más hallgatók és minden érdeklődő elsajátíthassa a nyelvjárásokkal kapcsolatos ismereteket, amelyek alapot jelenthetnek a pedagógusi módszertanok gyarapításához, a témakör iskolai tanításához. A jelen összefoglalás, rendszerezés ehhez kiváló kiindulás mindenki számra. A szerző, Pál Helén kutató, doktori fokozatát 2011-ben szerezte a bukovinai székelyek nyelvjárásáról írt értekezésével. Kutatásai a dialektológia mellett érintik a szociolingvisztikát is.