MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Magyar nyelv
A pragmatika a megismerés leírásának nyelvelméleten kívüli komponense
A relevanciaelmélet a pragmatikai kompetenciát a megismerés komponensének tekinti és az ún. metakognitív területhez tartozó metareprezentációs modulok – a metapszichológiai (gondolattulajdonítás), a megértési (a kommunikatív szempont átlátása) és a logikai (az érvek ellenőrzése) alrendszerek – összességeként határozza meg. A relevanciaelmélet pragmatikai kompetenciáról vallott elképzelése mögött az általánosított modularitás hipotézise húzódik meg. Eszerint az emberi elmében a perifériás rendszerek nem egyetlen központi rendszerhez kapcsolódnak, hanem több konceptuális modulhoz, továbbá maguk a konceptuális modulok is interakcióban állnak egymással (Reboul–Moeschler 2000; Sperber 2000; Sperber–Wilson 2002). A pragmatikai kompetencia ilyen, egymással interakcióban levő konceptuális modulokat foglal magában, a fentebb említett három rendszert.106 Meg kell jegyezni azonban, hogy a metapszichológiai, a megértési és a logikai rendszerek összességét, azaz a pragmatikai kompetenciát a relevanciaelmélet csak a kommunikációra – a kommunikációban is elsősorban a megértésre – vonatkoztatja, egyéb nyelvhasználati formákról nem beszél. Ugyanakkor a pragmatikai kompetencia hatókörét ki is tágítja azzal, hogy nemcsak a természetes nyelvi kommunikációra vonatkozó tudást, hanem a kódhasználat nélküli osztenzív-következtetéses kommunikációt lehetővé tevő képességeket is beletartozónak véli.107 Ezáltal a pragmatika már nem(csak) nyelvészeti diszciplína a relevanciaelmélet számára.
Tartalomjegyzék
- MAGYAR NYELV
- Bevezető
- ELSŐ RÉSZ
- 1. A nyelvészet és területei
- 2. Hangtan
- 3. Alaktan
- 4. Szófajok
- 5. Mondattan
- 6. Szövegtan
- 7. Szemantika
- 8. Pragmatika
- 8.1. Bevezetés
- 8.2. A pragmatika értelmezései és helye a nyelvtudományban
- 8.3. A magyar nyelvhasználat pragmatikai szempontú vizsgálatának néhány eredménye
- 8.3.1. Az informatív nyelvhasználat
- 8.3.2. Implicit argumentumok a magyar nyelvhasználatban
- 8.3.2.1. Az implicit argumentumok előfordulásának első módja: az igék konceptuális-szemantikai reprezentációjának a szerepe
- 8.3.2.2. Az implicit argumentumok előfordulásának második módja: a közvetlen kontextus szerepe
- 8.3.2.3. Az implicit argumentumok előfordulásának harmadik módja: a kontextuskiterjesztés szerepe
- 8.3.2.4. Az igék osztályozása implicit argumentumokkal való előfordulásuk alapján
- 8.3.2.5. Az implicit argumentumok előfordulásának és azonosításának motivációja
- 8.4. Összegzés
- Irodalom
- 8.1. Bevezetés
- MÁSODIK RÉSZ
- 9. Az uráli nyelvek tipológiai jellemzése
- 10. A magyar mint uráli nyelv
- 11. Az ősmagyar kor
- 12. Az ómagyar kor
- 13. A középmagyar kor
- 14. A nyelvújítás
- 15. Az újmagyar és az újabb magyar kor
- 16. A magyar nyelv szókészlete
- 16.1. Az ősi örökség
- 16.2. Az idegen eredetű szókészlet
- 16.3. A belső keletkezésű szókészlet
- 16.4. Az ismeretlen eredetű szavak
- 16.5. A magyar szókészlet jellegzetességei
- Irodalom
- 16.1. Az ősi örökség
- 17. A magyar nyelvtudomány történetének áttekintése a kezdetektől a 20. század elejéig
- HARMADIK RÉSZ
- 18. Nyelvjárások, regionális nyelvváltozatok
- 18.1. A nyelvjárások
- 18.2. A mai magyar nyelvjárási régiók
- 18.2.1. A nyugat-dunántúli nyelvjárási régió
- 18.2.2. A közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjárási régió
- 18.2.3. A dél-dunántúli nyelvjárási régió
- 18.2.4. A dél-alföldi nyelvjárási régió
- 18.2.5. A palóc nyelvjárási régió
- 18.2.6. A Tisza–Körös-vidéki nyelvjárási régió
- 18.2.7. Az északkeleti nyelvjárási régió
- 18.2.8. A mezőségi nyelvjárási régió
- 18.2.9. A székely nyelvjárási régió
- 18.2.10. A moldvai nyelvjárási régió
- 18.2.1. A nyugat-dunántúli nyelvjárási régió
- 18.3. Tallózás nyelvjárási jelenségek között
- 18.4. A nyelvjárások beszélői és funkciói
- 18.5. A nyelvjárások változása
- 18.6. A regionális köznyelviség
- 18.7. A nyelvjárás mint hátrány
- 18.8. A nyelvjárások és az iskola
- Irodalom
- 18.1. A nyelvjárások
- 19. A határon túli magyar nyelvváltozatok
- 20. A magyarországi magyar nyelvhasználat variabilitásáról
- 21. Kétnyelvűség és többnyelvűség
- 22. Stilisztika
- 23. Neurolingvisztika
- 23.1. Alapkérdések
- 23.2. Nyelvtani alapú magyarázatok és kapacitáselméletek
- 23.3. Neurolingvisztikai vizsgálatok magyar nyelvi anyagon
- 23.4. Magyar nyelvű afáziások grammatikalitási ítéletei: a nyelvtani jegyek és a nyelvi elemző-feldolgozó rendszer műveletei közti viszonyok
- 23.5. Az adatok értelmezése, a lehetséges magyarázatok
- 23.6. Neurolingvisztikai vizsgálatok és a nyelvtan modelljének kutatása
- 23.7. Az igei szerkezet ellipszisét tartalmazó mondatismétlési tesztek
- 23.7.1. A mondatszerkezet összetevőinek ellipszise
- 23.7.2. A mondatismétlés feldolgozó szakasza: hipotézis a VP-ellipszis valós idejű feldolgozásáról
- 23.7.3. Megjegyzések a gazdaságossági elvek és az ellipszis viszonyairól. A lexikai kiválasztás gazdaságossági megszorítása
- 23.7.4. A mondatismétlés produkciós fázisa
- 23.7.5. Összefoglalás
- 23.8. A névmások kötéselveinek megítélései agrammatikus afáziában: A lokális és a globális gazdaságosság közti különbségtevés korlátozódásai
- 23.9. Összefoglalás
- Irodalom
- 24. Pszicholingvisztika
- 25. A gyermeknyelv
- 25.1. A gyermeknyelvi kutatás stratégiái
- 25.2. Az alaktani és mondattani fejlődés
- 25.3. A szókincs elsajátítása
- 25.4. Az elsajátítás társas keretei
- 25.5. Nyelvpatológia és nyelvi fejlődés
- Irodalom
- 18. Nyelvjárások, regionális nyelvváltozatok
- NEGYEDIK RÉSZ
- 26. Fonetika
- 26.1. Bevezetés
- 26.2. A beszéd képzése, akusztikai alkata és észlelése
- 26.3. A magyar beszédhangok állománya
- 26.4. A beszédlánc szerveződése és alkalmazkodási jelenségei
- 26.5. Szupraszegmentális hangjelenségek: a beszéd „zenei” elemei
- Irodalom
- 26.1. Bevezetés
- 27. A beszéd zavarai
- 28. A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv
- 29. Nyelv és írás
- 30. Szaknyelv
- 30.1. A magyar szaknyelv kialakulása
- 30.2. A szaknyelv fogalma, értelmezése
- 30.3. Szaknyelvkutatás
- 30.4. A szaknyelv főbb jellemzői
- 30.4.1. Szókincs, szakszókincs, terminológia
- 30.4.2. A szakszavak főbb szintaktikai, szemantikai és pragmatikai jellemzői
- 30.4.3. Szóösszetétel
- 30.4.4. Képzett szavak
- 30.4.5. Egyéb szóalkotási módok
- 30.4.6. Mondatszerkesztési, szövegszerkesztési sajátosságok
- 30.4.7. Tudományos stílus, retorikai funkciók
- 30.4.8. Vizuális-verbális kapcsolatok
- 30.4.9. Szakszöveg, műfaj
- 30.4.1. Szókincs, szakszókincs, terminológia
- 30.5. A szaknyelvek használatának kontextusa
- 30.6. A szaknyelvek csoportosítása, elkülönülése
- 30.7. Napjaink nyelvhasználati változásai
- Irodalom
- 30.1. A magyar szaknyelv kialakulása
- 31. Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés
- 32. Idegennyelv-tanulás, idegennyelv-oktatás
- 33. Nyelv és jog
- 34. Nyelvtechnológia
- 34.1. Mi a nyelvtechnológia?
- 34.2. A magyar számítógépes morfoszintaxis és alkalmazásai
- 34.3. A magyar nyelvtechnológia eredményei a lexikográfiában
- 34.4. A magyar nyelvtechnológia eredményei a fordítástámogatásban
- 34.5. A magyar nyelvtechnológia eredményei a gépi fordításban
- 34.6. A magyar nyelvtechnológia eredményei a korpusznyelvészetben
- 34.7. A magyar nyelvtechnológia eredményei a beszéd kezelésében
- 34.7.1. Gépi beszéd-előállítás
- 34.7.2. Szövegtisztítás
- 34.7.3. Nyelvazonosítás
- 34.7.4. Ékezetesítés
- 34.7.5. A normál szöveg egyértelműsítése
- 34.7.6. Név- és címfelolvasás
- 34.7.7. Az írott szöveg elemzése alapvető prozódiai struktúrák meghatározására, jelzésére
- 34.7.8. A hangzó beszéd megvalósítása
- 34.7.9. Gépi beszédfelismerés
- 34.7.10. Adatbázisok tervezése beszédfelismeréshez
- 34.7.11. Fonetikai ismeretek a beszédfelismerésben
- 34.7.12. Szövegértelmezési technikák
- 34.7.1. Gépi beszéd-előállítás
- 34.8. Összegzés
- Irodalom
- 34.1. Mi a nyelvtechnológia?
- 26. Fonetika
- Nyelvemlékek rövidítésjegyzéke
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
Nyomtatott megjelenés éve: 2006
ISBN: 978 963 058 324 4
A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek. A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival. Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
