Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A pragmatika a megismerés leírásának nyelvelméleten kívüli komponense

A relevanciaelmélet a pragmatikai kompetenciát a megismerés komponensének tekinti és az ún. metakognitív területhez tartozó metareprezentációs modulok – a metapszichológiai (gondolattulajdonítás), a megértési (a kommunikatív szempont átlátása) és a logikai (az érvek ellenőrzése) alrendszerek – összességeként határozza meg. A relevanciaelmélet pragmatikai kompetenciáról vallott elképzelése mögött az általánosított modularitás hipotézise húzódik meg. Eszerint az emberi elmében a perifériás rendszerek nem egyetlen központi rendszerhez kapcsolódnak, hanem több konceptuális modulhoz, továbbá maguk a konceptuális modulok is interakcióban állnak egymással (Reboul–Moeschler 2000; Sperber 2000; Sperber–Wilson 2002). A pragmatikai kompetencia ilyen, egymással interakcióban levő konceptuális modulokat foglal magában, a fentebb említett három rendszert.106 Meg kell jegyezni azonban, hogy a metapszichológiai, a megértési és a logikai rendszerek összességét, azaz a pragmatikai kompetenciát a relevanciaelmélet csak a kommunikációra – a kommunikációban is elsősorban a megértésre – vonatkoztatja, egyéb nyelvhasználati formákról nem beszél. Ugyanakkor a pragmatikai kompetencia hatókörét ki is tágítja azzal, hogy nemcsak a természetes nyelvi kommunikációra vonatkozó tudást, hanem a kódhasználat nélküli osztenzív-következtetéses kommunikációt lehetővé tevő képességeket is beletartozónak véli.107 Ezáltal a pragmatika már nem(csak) nyelvészeti diszciplína a relevanciaelmélet számára.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave