Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.

Tartalomjegyzék

• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI. • Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből
• Impresszum
• chevron_rightSzerkesztői bevezetés
  • Irodalom
• chevron_rightMi állhat a metaforikus értelmek kikövetkeztetésének útjában: nyelvelsajátítási mechanizmusok, fejletlen kognitív kontroll vagy társas elvárások?
  • chevron_right1. Háttér
    • 1.1. A pragmatikai inferencia
    • 1.2. Metaforaértelmezés óvodáskorban
  • chevron_right2. Első kísérlet
    • 2.1. Kognitív rugalmasság
    • 2.2. Módszer
    • 2.3. Eredmények
  • chevron_right3. Második kísérlet: társas elvárások
    • 3.1. A társalgás társas helyzetéből adódó elvárások hatásai
    • 3.2. Módszer
    • 3.3. Eredmények
  • 4. Összegzés és konklúziók
  • Irodalom
• chevron_rightA szóhangsúly észlelésének korai fejlődése
  • 1. Bevezetés
  • 2. A nyelv evolúciója és a prozódia
  • 3. A prozódiai érzékenység fejlődése
  • chevron_right4. Ritmus- és szóhangsúlyészlelés
    • 4.1. A hangsúlyészlelés feltételei és kezdetei
    • 4.2. Anyanyelvi és idegen nyelvi prominencia
  • 5. A hangsúlyfeldolgozás idegrendszeri háttere
  • chevron_right6. A szóhangsúly fejlődése az első életévben
    • 6.1. A szóhangsúly agyi feldolgozása csecsemőkorban
    • 6.2. Érés és fejlődés
  • 7. Összefoglalás
  • 8. Zárógondolatok
  • Irodalom
• chevron_rightA statisztikai tanulás szerepe a tipikus és atipikus nyelvelsajátításban
  • 1. Bevezetés
  • 2. A statisztikai tanulás jelensége és vizsgálati módszerei
  • 3. A statisztikai tanulás és a nyelvi képességek kapcsolata tipikus fejlődésben
  • chevron_right4. A statisztikai tanulás és a nyelvi képességek atipikus nyelvfejlődésben
    • 4.1. Statisztikai tanulás és nyelvi képességek nyelvfejlődési zavarban
    • 4.2. Statisztikai tanulás és nyelvi képességek fejlődési diszlexiában
    • 4.3. Statisztikai tanulás és nyelvi képességek figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban
    • 4.4. Statisztikai tanulás és nyelvi képességek autizmus spektrum zavarban
  • 5. Saját vizsgálataink
  • 6. Következtetések
  • Irodalom
• chevron_rightHallás, beszédészlelés és beszédmegértés az anyanyelv-elsajátításban
  • 1. Bevezetés
  • 2. A beszédfeldolgozás mechanizmusa
  • chevron_right3. A beszédfeldolgozás mechanizmusának fejlődése
    • 3.1. A hallás
    • 3.2. A beszédészlelés fejlődése
    • 3.3. A beszédmegértés és az értelmezés fejlődése
    • 3.4. A mentális lexikon fejlődése
  • 4. A beszédfeldolgozás elsajátításának mérföldkövei és kitekintés
  • Irodalom
• chevron_rightA beszélőváltások időzítése 5 és 9 éves korú gyermekeknél • Életkori jellemzők és a beszédtempó szerepe
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Beszélőváltások a társalgásban
    • 2.1. A gyors beszélőváltások időzítése és jelentősége
    • 2.2. A beszédtempó és a beszélőváltás-időzítés kapcsolata
    • 2.3. A beszélőváltás-időzítés gyermekkorban
  • chevron_right3. Kutatási célok és módszertan
    • 3.1. A kutatás célja és kérdései
    • 3.2. Módszer
  • 4. Eredmények
  • 5. Értékelés és következtetések
  • 6. Összegzés és kitekintés
  • Irodalom
• chevron_rightJelnyelv-elsajátítás és a nyelvi fejlődés változatossága
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A jelnyelvek általános jellegzetességei
    • 2.1. A siketség különböző megközelítései
    • 2.2. Bimodális kétnyelvűség
    • 2.3. A jelnyelvi fejlődés kutatásában figyelembe veendő tényezők
  • chevron_right3. A siket gyermek jelnyelvi fejlődése jelnyelvi input mellett: korai jelnyelv-elsajátítás
    • 3.1. A figyelem irányítása
    • 3.2. Dajkanyelv
    • 3.3. Gagyogás
    • 3.4. Lexikai fejlődés
    • 3.5. Morfológiai fejlődés
    • 3.6. Névmások
    • 3.7. Jelkombinációk, szintaxis
  • chevron_right4. Siket gyerek a halló családban
    • 4.1. Családi jelelők
    • 4.2. Kései nyelvelsajátítás
    • 4.3. Jelnyelv a halló családban
  • 5. Cochleáris implantátum és nyelvi fejlődés
  • 6. Kitekintés
  • Irodalom
  • Internetes hivatkozások
• chevron_rightFejlődési trendek és variancia a korai magyar nyelvelsajátításban
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. Módszertani forradalom a korai nyelvfejlődés kutatásában
    • 1.2. A korai nyelvfejlődés mérhető trendjei és variabilitása
    • 1.3. A módszertan hazai fejlesztése
    • 1.4. Magyar nyelvi adaptáció
    • 1.5. Validitási vizsgálatok
    • 1.6. Célok
  • chevron_right2. A vizsgálat körülményei
    • 2.1. Résztvevők
    • 2.2. Módszer
    • 2.3. Elemzések
  • chevron_right3. Eredmények
    • 3.1. Életkori trendek
    • 3.2. Demográfiai és biológiai tényezők hatásai
    • 3.3. Nyelvi mutatók összefüggései
  • 4. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightA nyelvtani és a zenei ritmikai feldolgozás fejlődésének kapcsolata
  • 1. A zenei ritmus és a beszélt nyelvi inger közötti hasonlóságok
  • chevron_right2. A zenei ritmus és a beszélt nyelv feldolgozása közötti hasonlóságok
    • 2.1. Precíz hallási feldolgozás
    • 2.2. Neurális oszcillációk
    • 2.3. Szenzomotoros összekapcsolódás
    • 2.4. Hierarchikus feldolgozás
  • chevron_right3. Egyéni különbségek közötti összefüggéseket vizsgáló tanulmányok
    • 3.1. Ritmusmegkülönböztetés és nyelvtan
    • 3.2. Ritmikus kopogás és nyelvtan
  • 4. Ritmusos priming tanulmányok
  • 5. Longitudinális tanulmányok
  • 6. Tréning tanulmányok
  • 7. Ritmikai képességek nyelvfejlődési zavart mutató gyerekeknél
  • 8. Zenei ritmus a logopédiai gyakorlatban
  • 9. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightA narratív készség elsajátítása gyermekkorban • Alapfogalmak, tipikus és atipikus fejlődés
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A narratív készséghez kapcsolódó alapfogalmak
    • 2.1. A narratíva
    • chevron_right2.2. A narratívák globális felépítése
      • 2.2.1. Történetnyelvtan
      • 2.2.2. A narratívák információtartalma
      • 2.2.3. Szövegkohézió a narratívákban
  • chevron_right3. A narratív készség elsajátítása
    • 3.1. A 2 éves kor előtti időszak
    • 3.2. Óvodás- és kisiskoláskor
  • chevron_right4. A narratív készség elsajátítását befolyásoló tényezők
    • 4.1. Atipikus fejlődés és narratív készség
    • 4.2. A narratív készség és az otthoni nyelvhasználat összefüggései
    • 4.3. A narratív készség és az iskolai teljesítmény összefüggései
  • 5. A narratív készség elsajátítására vonatkozó magyar nyelvű kutatások
  • 6. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightA hosszúsági kontraszt gyermekek spontán beszédében • Explozívák és nazálisok akusztikai elemzése
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. A mássalhangzó-hosszúság percepciója gyermekkorban
    • 1.2. A mássalhangzó-hosszúság produkciója gyermekkorban
    • 1.3. A mássalhangzó-hosszúság nazálisok és explozívák esetében
    • 1.4. Célok és hipotézisek
  • chevron_right2. Kísérleti személyek, anyag, módszer
    • 2.1. Kísérleti személyek
    • 2.2. Anyag
    • 2.3. Módszer
  • chevron_right3. Eredmények
    • chevron_right3.1. A rövid és hosszú mássalhangzók időtartama
      • Felnőtt vs. gyermek
      • Nazális vs. explozíva
    • chevron_right3.2. A rövid és hosszú mássalhangzók időaránya
      • Felnőtt vs. gyermek
      • Nazális vs. explozíva
    • chevron_right3.3. A mássalhangzó-hosszúság másodlagos jegyei: a környező magánhangzók időtartama
      • Felnőtt vs. gyermek
      • Nazális vs. explozíva
    • chevron_right3.4. A célmássalhangzó és a környező magánhangzó időviszonya
      • Felnőtt vs. gyermek
      • Nazális vs. explozíva
  • 4. Következtetések
  • Melléklet
  • Irodalom
• chevron_rightA fejlődési nyelvtani patológia fogalomrendszerének és magyarázó modelljeinek változása fél évszázad alatt
  • 1. A kezdetek: Lenneberg és a nyelvi zavarok
  • chevron_right2. Az SLI fogalom és a FOXP2 gén szerepének felértékelődése
    • 2.1. Az SLI gondolatmenet alapvető jellemzői
    • 2.2. Az SLI mint disszociációs elven alapuló fejlődési zavar
  • chevron_right3. Kételyek az SLI specificitásával kapcsolatban
    • 3.1. Viselkedési és fejlődési kételyek a nyelvi/nyelvtani specificitással szemben
    • 3.2. A tanulási folyamatok korlátozottsága az SNyZ hátterében
    • 3.3. Pontosabb klasszikus genetikai adatok a nyelvfejlődési zavarokról
    • 3.4. A FOXP2 gén felfedezése, felértékelése és átértékelése
    • 3.5. Az SLI fogalmát felváltja a DLD
  • 4. Konklúziók
  • Irodalom
• chevron_rightFejlődési neuropragmatika • Áttekintés a pragmatikai képesség működéséhez szükséges neurális hálózatok fejlődéséről és éréséről
  • 1. Bevezetés
  • 2. A receptív pragmatikai működés gyermekkorban
  • 3. Tipikus felnőtt beszélők receptív pragmatikai képességének neurális háttere
  • chevron_right4. A pragmatikai működést támogató agyi hálózatok fejlődése
    • 4.1. Szenzoros működés, auditív és vizuális feldolgozás
    • 4.2. A nyelvi hálózat fejlődése
    • 4.3. A tudatelméleti hálózat
    • 4.4. A szaliencia-hálózat
    • 4.5. A központi végrehajtó hálózat és működése
  • 5. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightA születés előtti nyelvi tapasztalat és annak hatása a későbbi nyelvfejlődésre
  • 1. Bevezetés
  • 2. Nyelvelsajátítási elméletek
  • 3. Születéskori nyelvi univerzalitás
  • 4. A méhen belüli hangok jellemzői
  • chevron_right5. Magzati tanulás
    • 5.1. Az anya hangjának és az anyanyelvnek a korai felismerése
    • 5.2. Az anyanyelv prozódiájának felismerése
    • 5.3. Az anyanyelv beszédhangjainak felismerése
    • 5.4. Szerkezeti szabályszerűségek elsajátítása az anyaméhben
    • 5.5. Magzati reakciók a zenére
    • 5.6. Az agy korai specializációja az anyanyelvre
    • 5.7. A magzati tanulás hatása a produkcióra
  • 6. A nyelvelsajátítás új modellje a magzati nyelvi tapasztalatok tükrében
  • 7. Konklúzió
  • Irodalom
• Főszerkesztői utószó

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 064 4

DOI: 10.1556/9789636640644

Sorozat: Általános nyelvészeti tanulmányok

ISSN: 2732-0642

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 36. kötetében szereplő tanulmányok széles életkori merítésben vizsgálják a nyelvelsajátítás különböző vetületeit: a születés előtti időszak nyelvfejlődésre gyakorolt hatásaitól egészen kisiskolás korig mutatják be az anyanyelv-elsajátítás tanulmányozásának különböző irányait, kérdéseit és területeit. Az elméleti megközelítések változásainak áttekintése mellett olvashatunk a beszédfeldolgozásról, különböző szupraszegmentális elemek észlelésének és produkciójának fejlődéséről, a szókincs, a mondatalkotás, a morfológia fejlettebbé, az artikuláció pontosabbá válásáról, a prozódia és a szókincs gyarapodásának összefüggéseiről, a pragmatikai és narratív készségek kibontakozásáról és az atipikus fejlődésről is. Az új empirikus felfedezéseket közreadó dolgozatok mellett kiemelt hangsúllyal szerepelnek a kötetben egy-egy témakör szakirodalmát átfogó igénnyel feldolgozó munkák is. A közölt tanulmányok a magas szintű, naprakész szakmai tudás átadása mellett törekszenek a közérthetőségre is; a szerzők az általuk használt fogalmakhoz pontos és világos magyarázatokat fűznek. Így a kötetet bátran ajánljuk nemcsak kutatóknak és egyetemi hallgatóknak, hanem a gyakorlati szakemberek, az anyanyelvi fejlődés iránt érdeklődők és a szülők számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/svindt-bona-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxvi//