Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Néhány független változó hatása

A nyelvtani helyességi ítéletek és a szóbeli mondatkiegészítő feladatok eredményei esetenként összefüggnek olyan független változókkal, mint például az adatközlők iskolázottsága, neme, lakóhelyének típusa és életkora. Azt is mondhatjuk, hogy az adatközlők iskolázottságának esetenként statisztikailag szignifikáns hatása van az ítéletekre vagy a mondatkiegészítésekre. A „hatás” itt nem „ok”-ot jelent, hanem kovarianciát. Ha például azt látjuk, hogy az iskolázottságnak szignifikáns hatása van valamilyen ítéletre, az azt jelenti, hogy az MNSZV minta tagjainak iskolázottsága és nyelvtani helyességi ítéletei között statisztikailag kimutatható együttjárás van. A3. ábra például azt mutatja meg, hogy a legkevésbé iskolázottaknak (a 8 osztálynál kevesebbet végzetteknek) 19%-a ítélte nyelvtanilag helytelennek a Nem szeretem, ha elhalasszák a döntést mondatot, a 8 osztályt végzetteknek 36%-a, a 12 osztályt végzetteknek 62%-a és a főiskolát vagy egyetemet végzetteknek 83%-a. Vagyis: az adatközlők iskolázottsági szintjének emelkedésével nő azok aránya, akik a nemstandard (szűkszükölő) mondatot nyelvtanilag helytelennek ítélték (s egyben csökken azok aránya, akik helyesnek ítélték). Az iskolázottság és az ítéletek közti ilyen együttjárás várakozásainknak nagyrészt megfelel, de az figyelmet érdemel, hogy 1988-ban Magyarországon a főiskolát/egyetemet végzetteknek 17%-a nyelvtanilag helyesnek ítélte ezt az erősen megbélyegzett szerkezetű mondatot.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave