Magyar nyelv
A közösségi kétnyelvűség
Tartalomjegyzék
- Illem, etikett, protokoll
- Impresszum
- Előszó a tizenharmadik kiadáshoz
- A könyv története
- I. Társadalmi kapcsolataink eredete
- II. A hivatalos protokoll
- 1. A diplomáciai protokoll
- A követség intézménye
- A konzulátus intézménye
- Diplomáciai fogalmak – ma
- A diplomáciai eljárások
- A konferenciadiplomácia
- Hölgydiplomácia
- A diplomáciai öltözet
- A nemzeti jelképek
- A diplomácia nyelve és nyelvezete
- Az Európai Unió protokollja
- Az Európai Unió diplomáciai rendszere
- Az Európai Közösség protokolljának története
- Különböző rangsorok az Európai Közösségben
- Az Európai Unió intézményei és testületei tisztségviselőinek protokolláris sorrendje
- A hivatalos látogatások protokollja
- Az Európai Közösségekhez küldött misszióvezetők akkreditációjának folyamata
- Az Európai Unió szimbólumai
- Az Európai Unió diplomáciai rendszere
- A követség intézménye
- 2. Az állami protokoll
- 3. A szervezeti protokoll
- 4. A reprezentáció szabályozása
- 1. A diplomáciai protokoll
- III. Az etikett és protokoll alapelvei
- IV. Az illem, etikett, protokoll alapszabályai és gyakorlata
- 1. A köszönés
- 2. Bemutatkozás
- 3. A bemutatás
- 4. A névjegy és a névjegyhasználat
- 5. A megszólítás
- 6. A társalgás
- 7. Telefon és telefonhasználat
- 8. Írásbeli udvariasság
- 9. A pontosság
- 10. A rangsorolás
- 11. Az ültetési rend
- 12. Meghívás, meghívók
- 13. Ajándék, ajándékozás
- 14. A virág
- 15. Kitüntetések
- 16. Viselkedés nyilvánosság előtt
- 17. A közszereplés
- 18. A partner segítése
- 19. A női udvariasság
- 20. A dohányzás
- 21. A borravaló
- 22. Apró kellemetlenségek
- 23. A lazítás
- V. A protokoll és a vallás
- VI. Egyetemi protokoll
- VII. A fogyatékkal élők protokollja
- A fogyatékkal élők és a nem fogyatékkal élők kapcsolata
- A fogyatékosság mint társadalmi jelenség
- A fogyatékosság törvényi kezelése nemzetközi szinten
- A fogyatékosság kezelése Magyarországon, törvényi szinten
- A fogyatékosok száma és aránya
- A fogyatékosság fogalma
- Protokoll a fogyatékosokkal való kapcsolatokban
- A protokoll a fogyatékosság jellege tekintetében
- A fogyatékosok, a sport és a művészetek
- A fogyatékossággal élők érdekvédelmi szervezetei Magyarországon
- A fogyatékosok protokollja a nem fogyatékosokkal kapcsolatosan
- A fogyatékosság mint társadalmi jelenség
- A fogyatékkal élők és a nem fogyatékkal élők kapcsolata
- VIII. Jólápoltság és öltözködés
- IX. A vendéglátás protokollja – a protokolláris vendéglátás
- X. Üzleti etikett
- XI. Étkezési kultúra
- XII. Hivatalos programok szervezése
- XIII. Viselkedés, etikett és protokoll külföldön
- Viselkedés külföldön
- Etikett és protokoll külföldön
- 1. Európa
- Finnország
- Svédország
- Norvégia
- Dánia
- Nagy-Britannia
- Írország
- Izland
- Franciaország
- Andorra
- Monaco
- Németország
- Ausztria
- Belgium
- Hollandia
- Luxemburg
- Svájc
- Liechtenstein
- Lengyelország
- Csehország
- Szlovákia
- Románia
- Szlovénia
- Szerbia
- Horvátország
- Bosznia-Hercegovina
- Montenegró
- Koszovó
- Bulgária
- Macedónia
- Albánia
- Spanyolország
- Portugália
- Olaszország
- Vatikán
- San Marino
- Görögország
- Törökország
- Málta
- Ciprus
- Oroszország
- Észtország, Lettország és Litvánia
- Belorusszia
- Ukrajna
- Moldávia
- A kaukázusi köztársaságok
- Finnország
- 2. Az arab országok
- 3. Ázsia
- 4. Afrika
- 5. Amerika
- 6. Ausztrália
- 1. Európa
- Viselkedés külföldön
- SZEMÉLYES UTÓSZÓ
- MELLÉKLETEK
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
Nyomtatott megjelenés éve: 2006
ISBN: 978 963 058 324 4
A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek. A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival. Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero