Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A szóösszetétel

A szóösszetétel során két vagy több szót egyetlen szóvá illesztünk össze: ház+tető > háztető, arany+sárga > aranysárga, világos+zöld > világoszöld (lásd a 14.3.4, a 16.3.2.2 és a 30.4.3 pontot is). A tipikus összetételtől eltérnek azok az esetek, amikor az elő- vagy utótag nem önálló szó. Pl. alorvos, pókféle. Az al- előtag és a -féle utótag félszó, mert ugyan önállóan nem használható, de minden más szempontból a szóval azonos tulajdonságokkal rendelkezik.12 Az egyik legfontosabb tulajdonság, amelyben a félszó a szóval osztozik, a kétirányú elliptálhatóság a mellérendeléskor: pók- vagy bogárféle, pókféle vagy -fajta. Ez a tulajdonság toldalékok esetében nem érvényes: *szép- vagy jóság, *szépség vagy -ítkezés. Szóösszetétel azonban nem állhat kizárólag félszavakból: *alféle, de alorvos-féle. A félszó fogalmának felhasználásával az összetett szó fogalmát a következőképpen módosíthatjuk: a szóösszetétel esetében két vagy több szót vagy félszót illesztünk össze egyetlen szóvá a fenti megszorítások figyelembe vételével. Hátra van még a szó fogalmának tisztázása, enélkül ugyanis nem tudhatjuk, hogy mit jelent az ’egyetlen szóvá illesztés’ fogalma. A szó olyan képződmény, amely szintaktikai szempontból egy egységként viselkedik, részei közé más elem nem ékelődhet be, részeinek sorrendje nem cserélhető fel, nincs belső szintaktikai szerkezete.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave