Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv

Irodalom

Bloom Paul 2000. How children learn the meanings of words? Cambridge, MA, MIT Press.
Bowerman Melissa 1996. The origins of children’s spatial semantic categories. In: J. J. Gumperz – – S. C. Levinson (szerk.) Rethinking linguistic relativity. Cambridge, Cambridge University Press, 145–176.
Brown Roger 1973. A first language: the early stages. Cambridge, MA, MIT Press.
Brown Roger, – Ursula Bellugi 1981. Három folyamat a nyelvtan elsajátításában In: Pléh
Csaba (szerk.) Szöveggyőjtemény a pszicholingvisztika tanulmányozásához. Budapest, Tankönyvkiadó, 395–415.
Chomsky Ngam 1980. Rules and representations. New York, Columbia University Press.
Chomsky Ngam 1986. Knowledge of language. Its origins, knowledge, and use. New York, Praeger.
Chomsky Ngam 2003. Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme. Budapest, Osiris Kiadó.
Clahsen Harald 1999. Lexical entries and rules of language: A multidisciplinary study of German inflection. Behavior and Brain Sciences 22: 991–1060.
Clark Herbert, – Eve Clark 1977. Psychology and language: An introduction to psycholinguistics. New York, Harcourt.
Crgmer R.F. 1974. The develőpment of language and cognition. The cognition hypothesis. In: B. Foss (szerk.) New perspectives in child develőpment. Penguin, Harmondsworth, 184–252.
Curtiss S. 1977. Genie: A psycholinguistic study of a modern-day „Wild child”. New York, Academic Press.
Czikg Gary 1995. Without miracles: Universal selection theory and the second Darwinian revolution. Cambridge, MA, MIT Press.
Dennett Daniel 1996. Micsoda elmék. Budapest, Kulturtrade.
Dennett Daniel 1998. Az intencionalitás filozófiája. Budapest, Osiris Kiadó.
Elman J.L., – E. a. Bates, – M. H. Johnson, – A. Karmilgff-Smith, – D. Parisi, – K. Plunkett 1996. Rethinking innateness: A connectionistperspective on develőpment. Cambridge, MA, MIT Press.
Epstein S.D., – S. Flynn, – G. Martgphardjgng 1996. Second language acquisition: Theoretical and experimental issues in contemporary research. Behavioral and Brain Sciences 19: 677–758.
Fazakas Ágnes 1988. Igekötők egy kétéves gyermek nyelvében. Kézirat, ELTE Általános Pszichológia Tanszék.
Gergely György, – Nádasdy Zoltán, – Csibra Gergely, – Bíró Szilvia 1995. Taking the intentional stance at 12 months of age. Cognition 56: 165–193.
Ggpnik Michael 1990. Feature blindness: A case study. Language Acquisition 1: 139–164.
Ggpnik Michael, – M. B. Cragg 1991. Familial aggregation of a develőpmental language disorder. Cognition 39: 1–50.
Gósy mária 1984. Hangtani és szótani vizsgálatok hároméves gyermekek nyelvében. Nyelvtudományi Értekezések 11. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Budapest, Osiris Kiadó.
Hebb D.O. 1975. A pszichológia alapkérdései. Budapest, Gondolat Kiadó.
Hiscgck M., – M. Kinsbgurne 1995. Phylogeny and ontogeny of cerebral lateralization. In: L. J. Davidson – – K. Hugdahl (szerk.) Brain asymmetry. Cambridge, MA, MIT Press.
Hurfgrd James B. 1991. The evolution of the critical period for language acquisition. Cognition 40: 159–201.
Jakobson Roman 1969/1972. Hang, jel, vers. Budapest, Gondolat Kiadó.
Johnson J.S., – E.L. Newport 1989. Critical periods in second language learning, Cognitive Psychology 21: 60–89.
Johnson M.H., – J. Morton 1991. Biology and cognitive develőpment: The case of face recognition. Oxford, Blackwell.
Karmilgff-Smith Annette 1992. Beyond modularity: A develőpmental perspective on cognitive science. Cambridge, Mass., MIT Press.
Karmilgff-Smith Annette 1996. Túl a modularitáson: A kognitív tudomány fejlődéselméleti megközelítése. In: Pléh Csaba (szerk.) Kognitív tudomány. Budapest, Osiris Kiadó.
Kimura D. 1967. Functional asymmetry of the brain in dichotic listening. Cortex 3: 163–178.
Kinsbgurne M. 1975. The ontogeny of cerebral dominance. Annals of the New York Academy of Sciences, 263. 244–250.
Kinsbgurne M., – M. Hiscgck 1977. Does cerebral dominance develop? In: S. J. Segalowitz – – F. A. Gruber (szerk.) Language develőpment and neurological theory. New York, Academic Press.
Krashen Steven 1975. The critical period for language acquisition and its possible bases. Annals of the New York Academy of Sciences 263: 211–224.
Krashen Steven 1985. The input hypothesis. London, Longman.
Lengyel Zsolt 1976. Magyar gyermeknyelvi kutatások a XIX. században. Magyar Nyelv 72: 81–90.
Lengyel Zsolt 1981a. Tanulmányok a nyelvelsajátítás köréből. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Lengyel Zsolt 1981b. A gyermeknyelv. Budapest, Gondolat Kiadó.
Lenneberg Eric 1967. Biological foundations of language. New York, Wiley.
Lenneberg Eric 1974. A nyelv biológiai szempontból. In: Pap Mária (szerk.) A nyelv keletkezése. Budapest, Kossuth Kiadó.
Macwhinney Brian 1975. Rules, rote, and analogy in morphological formations by Hungarian children. Journal of Child Language 2: 65–77.
Macwhinney Brian 1976. Hungarian research on the acquisition of morphology and syntax. Journal of Child Language 3: 397–410.
Macwhinney Brian 1978. The acquisition of morphophonology. Monograph of the Society for Research in Child Develőpment, 174.
Macwhinney Brian 1985. Hungarian language acquisition as an exemplification of general rules of language acqusition. In: Dan Slobin (szerk.) The crosslinguistic study of language acquisition. Hillsdale, Erlbaum.
Maynard-Smith John, – Szathmáry Eörs 1997. Az evolúció nagy lépései. Budapest: Scientia.
Meggyes Klára 1971. Egy kétéves gyermek nyelvi rendszere. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Mehler Jacques, – A. Christophe 1996. Maturation and learning of language in the first year of life. In: M. S. Gazzaniga (szerk.) The cognitive neurosciences. Cambridge, MA, MIT Press.
Mikes Melanie 1967. Acquisition des catégories grammaticales dans le langage de l’enfant. Enfance 20: 289–198.
Müller R-A. 1996. Innateness, autonomy, universality? Neurobiological approaches to language. Behavioral and Brain Sciences 19: 611–675.
Nelson Katherine 1974. Concept, word and sentence. Psychological Review 81: 267–285.
Piaget Jean 1993. Az értelem pszichológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Piatelli-Palmarini M. 1996. Evolúció, szelekció és megismerés. In: Pléh Csaba (szerk.) Kognitív tudomány. Budapest, Osiris Kiadó, 223–253.
Pinker Steven 1991. Rules of language. Science 253: 530–535.
Pinker Steven 1999. A nyelvi ösztön. Budapest, Typotex.
Pléh Csaba 1985. A gyermeknyelv fejlődésének és kutatásának modelljeiről. Pszichológiai Tanulmányok 16: 105–188.
Pléh Csaba 1992. Verbal prefixes in Hungarian children. In: Kenesei István – – Pléh Csaba (szerk.) Approaches to Hungarian Vol. 4. Szeged, JATE, 269–281.
Pléh Csaba 1998. A mondatmegértés a magyar nyelvben. Budapest, Osiris Kiadó.
Pléh Csaba 2000a. A magyar morfológia pszicholingvisztikai aspektusai. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan. 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 951–1020.
Pléh Csaba 2000b. Hogyan vegyük komolyan az idegtudományt a pszicholingvisztikában? Erdélyi Pszichológiai Szemle 1: 19–48.
Pléh Csaba 2001. Téri megismerés és nyelv. Magyar Pszichológiai Szemle 56: 263–285.
Pléh Csaba, – Farrell Ackerman, – Komlósy András 1995. Az igemódosítók pszicholingvisztikájáról. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 18: 165–189.
Pléh Csaba, – Lukács Ágnes 2001. A szabályok és a kettős disszociációs elv a nyelv agyi reprezentációjában. Magyar Tudomány 46: 1202–1206.
Pléh Csaba, – Lukács Ágnes 2002. A szabályok és a kettős disszociációs elv a nyelv agyi reprezentációjában. In: Vizi E. Szilveszter – – Altrichter Ferenc – – Nyíri Kristóf – – Pléh Csaba (szerk.) Agy és tudat. Budapest, Books in Print, 153–168.
Pléh Csaba, – Palotás Gábor, – Lőrik József 2002. Nyelvfejlődési szűrővizsgálat (PPL). Budapest, Akadémiai Kiadó.
Pléh Csaba, – Vinkler Zsuzsanna, – Kálmán László 1996. A téri kifejezések alaktana magyar gyermekeknél. Magyar Pszichológiai Szemle 52: 235–246.
Quine Willard van Ormond 1960. Word and object. Cambridge, MA, Harvard University Press.
Quine Willard van Ormond 1969. Ontological relativity and other essays. New York, Columbia University Press.
Réger Zita 1985. The functions of imitation in child language Applied Psycholinguistics 7: 323–352.
Réger Zita 1986. A gyermeknyelvi utánzás kutatása a pszicholingvisztikában. Egy új szempont. Pszichológia 6: 93–134.
Réger Zita 1990. Utak a nyelvhez. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Segalgwitz S.J., – B.E. Berge 1995. Functional asymmetries in infancy and early childhood: A review of electrophysiologic studies and their implications. In: L. J. Davidson – – K. Hugdahl (szerk.) Brain asymmetry. Cambridge, MA, MIT Press.
Segalgwitz S.J. – – F.A. Gruber (szerk.) 1977. Language development and neurological theory. New York, Academic Press.
Slobin Dan 1981. A nyelvtan elsajátításának kognitív előfeltételei. In: Pléh Csaba (szerk.) Szöveggyűjtemény a pszicholingvisztika tanulmányozásához. Budapest, Tankönyvkiadó, 416–454.
Snow C.E. 1993. Bilingualism and second language acquisition. In: J. Berko Gleason – – N. Bernstein Ratner (szerk.) Psycholinguistics. Fort Worth: Harcourt.
Temple C.M. 1997. Cognitive neuropsycholgy and its application to children. Journal of Child Psychology and Psychiatry 38: 27–52.
Tomasello Michael 2002. Az emberi megismerés kulturális gyökerei. Budapest, Osiris Kiadó.
Ullman M.T. 1999. The functional neuroanatomy of inflectional morphology. Behavior and Brain Sciences 22: 1041–1042.
Vinkler Zsuzsanna, – Pléh Csaba 1995. A case of a specific language impaired child in Hungarian. In: M. Kovacevic (szerk.) Language and language communication barriers. Zagreb, Hrvatska Sveučilisna Naklada, 131–158.
Magyar nyelv

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

Nyelvészet

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave