Irodalom

Abonyi Nóra 2001. Körkép a budapesti hallássérültek társadalmi helyzetéről. Educatio 10: 375–383.

Ahlgren, Inger 1994. Sign language as the first language. In: Ahlgren–Hyltenstam 1994: 55–60.

Ahlgren, Inger – – Kenneth Hyltenstam (szerk.) 1994. Bilingualism in deaf education. (International studies on sign language and communication of the Deaf 27.) Hamburg, Signum.

Andersson, Yker 1994. Deaf people as a linguistic minority. In: Ahlgren–Hyltenstam 1994: 9–13.

Ann, Jean 2001. Bilingualism and language contact. In: Ceil Lucas (szerk.) The sociolinguistics of sign languages. Cambridge, University Press, 33–60.

Bahan, Ben 1989. Total communication, a total farce. In: S. Wilcox (szerk.) American Deaf culture. Silver Spring, Linstok Press, 117–120.

Baker, Colin 2001. Foundations of bilingual education and bilingualism. (3rd edition) Multilingual Matters, Clevedon.

Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Beszélők és közösségek. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Bartha Csilla, – Hattyár Helga 2002. Szegregáció, diszkrimináció vagy társadalmi integráció? – A magyarországi siketek nyelvi jogai. In: Kontra Miklós – – Hattyár Helga (szerk.) Magyarok és nyelvtörvények. Budapest, Teleki László Alapítvány, 73–123.

Bartha Csilla 2004. Siket közösség, kétnyelvűség és a siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehetőségei. In: Ladányi Mária – – Dér Csilla – – Hattyár Helga (szerk.) „…még onnét is eljutni túlra…”Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 313–332.

Bartha Csilla 2005. Language ideologies, discriminatory practices and the Deaf community in Hungary. In: J. Cohen – – K. McAlister – – K. Rolstad – – J. MacSwan (szerk.) 1SB4: Proceedings of the 4th International Symposium on Bilingualism. Somerville, MA, Cascadilla Press, 210–222.

Berent, Gerald P. 2004. Sign language – spoken language bilingualism: Code mixing and mode mixing by ASL-English bilinguals. In: T. K. Bhatia – – W. C. Ritchie (szerk.) The handbook of bilingualism. Oxford, Cambridge, Blackwell Publishing, 312–335.

Bergman, Brita 1994. Signed languages. In: Ahlgren–Hyltenstam 1994: 15–35.

Biesold, Horst 1999. Crying hands: Eugenics and Deaf people in Nazi Germany. Washington, D. C., Gallaudet University Press.

Bos, Helen F. 1994. Prelingual deafness, sign language, and language acquisition. In: B. van den Bogaerde – – H. Knoors – – M. Verrips (szerk.) Language acquisition with non-native input. Amsterdam, Universiteit van Amsterdam, 11–29.

Bos, Helen – – Trude Schermer (szerk.) 1995. Sign language research. Hamburg, Signum.

Boyes-Braem, Penny 1992a. Einführung in die Gebärdensprache und ihre Forschung. (2. korrigierte Auflage) Hamburg, Signum Verlag.

Boyes-Braem, Penny 1992b. Zitat und Zitieren in der Gebärdensprache der Gehörlosen. Zeitschrift für Semiotik 14/1–2: 79–109.

Braden, Jeffrey P. 1994. Deafness, deprivation and I. Q. London, Plenum Press.

Branson, Jan, – Don Miller 1998. Nationalism and the linguistic rights of Deaf communities. Journal of Sociolinguistics 2: 3–34.

Charrow, Veda R., – Ronnie B. Wilbur 1989. The Deaf child as a linguistic minority. In: Sherman Wilcox (szerk.) American Deaf culture. Silver Spring, Linstok Press, 103–117.

Charrow, Veda R., – J. D. Fletcher 1973. English as the second language of deaf students. Report208. Stanford, Cal., Inst. for Mathematical Studies in the Social Sciences.

Corker, Mairian 2003. Deafness/disability – Problematising notions of identity, culture and structure. In: S. Ridell – – N. Watson (szerk.) Disability, culture and identity. London, Pearson.

Crystal, David 1998.A nyelv enciklopédiája. Budapest, Osiris Kiadó.

Csányi Yvonne (szerk.) 1993. Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Csányi Yvonne 1994. Gondolatok a jelnyelv alkalmazási lehetőségeiről a súlyos fokban hallássérült gyermekek és fiatalok nevelése során. In: Csányi Yvonne (szerk.) A beszéd-nyelv fejlesztésének módszerei hallássérülteknél. Budapest, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Szurdopedagógiai Tanszék, 109–119.

Davis, Jeffrey, – Samuel Supalla 1995. A sociolinguistic description of sign language use in a Navajo family. In: Ceil Lucas (szerk.) Sociolinguistics in Deaf communities. Washington, D. C., Gallaudet University Press, 77–106.

Deuchar, Margaret 1984. British Sign Language. London, Routledge and Kegan Paul.

Dotter, Franz 1999. Sign language „between” gestures (nonverbal behavior) and spoken language? Sprachtypol. Univ. Forsch. (STUF) 52: 3–21.

Dotter, Franz, – Daniel Holzinger 1995. Typologie und Gebärdensprache: Sequentialität und Simultanität. Sprachtypol. Univ. Forsch. (STUF) 48/4: 311–349.

Ebbinghaus, Horst 1998. Theoretische Sprachauffassung und sprachliche Wirklichkeit. Das Zeichen 43: 89–91.

EUD Update. Vol. 4. No. 10. 2001. március.

Evans, Lionel 1997. Total communication. In: Susan Gregory – – G. M. Hartley (szerk.): Constructing Deafness. London és New York, Pinter, 131–136.

Glück, Susanne, – Roland Pfau 1998. Sprachtheorie und sprachliche Wirklichkeit. Das Zeichen 44: 258–260.

Goldberg, Donald M., – Carol Flexer 1993. Outcome survey of auditory-verbal graduates Study of clinical efficacy. Journal of the American Academy of Audiology 4: 189–200.

Gordosné Szabó Anna 1993. Gyógypedagógia történet II. Magyar gyógypedagógia-történet a XX. századig. Budapest, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Tankönyvkiadó.

Göncz Lajos 1995. A tannyelv hatása a tanulók személyiségfejlődésére többnyelvű környezetben. In: Kassai Ilona (szerk.) Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. élőnyelvi konferencia előadásai. Budapest, az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya, 65–81.

Göncz Lajos 1999. A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest, Újvidék, Osiris, Forum, MTA Kisebbségkutató Műhely.

Gregory, Susan 1998. The bilingual education of deaf children: Theory and practice. In: G. Zaitseva – – A. Komorova – – M. Pursglove (szerk.) Deaf children and bilingual educations. Proceedings of the International Conference on Bilingual Education of Deaf Children. Moscow, April 1996. Moscow, Zagrey, 64–74.

Groce, Nora Ellen é. n. [2004]. A siketek szigete. Az örökletes siketség Martha’s Vineyard szigetén. (Fordította: Szabó Mária Helga). Budapest, Fogyatékosok Esélye Közalapítvány.

Grosjean, François 1985. The bilingual as a competent but specific speaker-hearer. Journal of Multilingual and Multicultural Development 6: 467–477

Grosjean, François 1992. The bilingual and the bicultural person in the hearing and in the Deaf world. Sign Language Studies 77: 307–320.

Grosjean, François 1996. Living with two languages and two cultures. In: I. Parasnis (szerk.) Cultural and language diversity and the Deaf experience. Cambridge, Cambridge University Press, 20–37.

Grosjean, François 2000. The right of the deaf child to grow up bilingual. (A siket gyermek joga a kétnyelvűvé váláshoz.) LTLP. February 2000. Magyarul lásd – : Kontra Miklós – – Hattyár Helga (szerk.): Magyarok és nyelvtörvények. Budapest, Teleki László Alapítvány, 125–129.

Hansen, Britta 1991. Tendenzen auf dem Weg zu einer bilingualen Erziehung und Bildung gehörloser Kinder in Dänemark. In: S. Prillwitz – – T. Vollhaber (szerk.): Gebärdensprache in Forschung und Praxis. Signum, Hamburg, 63–78.

Happ, Daniela, – Annette Hohenberger 1998. Gebärdensprache und Mundbild – Eine Entgegnung auf Ebbinghaus. Das Zeichen 44: 262–267.

Harder, Rita, – Trude Schermer 1986. A first phonological analysis of handshapes in the Sign Language of the Netherlands (SLN). In: B. T. Tervoort (szerk.) Signs of life. Amsterdam, University of Amsterdam, 47–51.

Hattyár Helga 1998. A jelnyelv szociolingvisztikai megközelítései: Vizsgálatok magyarországi siket és nagyothalló közösségekben. Szakdolgozat. ELTE BTK.

Hattyár Helga 2000. A siketoktatás elméleti és gyakorlati kérdései. Educatio 9: 776–790.

Haukioja, Timo 1986. Pointing in sign language and gesture: An alternative interpretation. Language and Communication 13: 19–25.

Hickok, Gregory, – Ursula Bellugi, – Edward S. Klima 1998. The nural organization of language: evidence from sign language aphasia. Trends in Cognitive Sciences 2/4: 129–136.

Hickok, Gregory, – Ursula Bellugi, – Edward S. Klima 2001. Sign language in the brain. Scientific American 284: 42–49.

Hoemann, Harry W. 1975. The transparency of meaning of sign gestures. Sign Language Studies 7: 151–161.

Hoffmann Rózsa (szerk.) 2000. Hátrány, kudarc, leszakadás a közoktatásban. Budapest, Oktatási Minisztérium és Országos Közoktatási Tanács.

Holzinger, Daniel 1993. Forschungsbericht: Linguistische Analyse von Gebärdensprachen (Scientia 35), Innsbruck.

Holzinger, Daniel, – Franz Dotter 1997. Typologie und Gebärdensprache: Ikonizität. Sprachtypol. Univ. Forsch. (STUF), 50: 115–142.

Horváth Brigitta (megjelenés alatt). Magyar felnőttkorú siket személyek írott magyar nyelvi kompetenciája. 15 lap.

Hulst, Harry van der 1995. Head-dependency relations in the phonological representation of signs. In: H. Bos – – T. Schermer (szerk.) Sign language research 1994. Proceedings of the 4th European Congress on Sign Language Research. Hamburg, Signum, 11–38.

Jackendoff, Ray 1994. American Sign Language. In: uő. Patterns in the mind – Language and human nature. New York, Basic Books, 83–98.

Jakobson, Roman 1972. Hang – Jel – Vers. Budapest, Gondolat Kiadó.

Johnson, Robert S., – Scott Liddell, – Carol Erting 1989. Unlocking the curriculum: Principles for achieving access in deaf education. Washington D. C., Gallaudet Research Institute.

Jokinen, Markku 2000. The linguistic human rights of sign language users. In: Robert Phillipson (szerk.) Rights to language: equity, power and education. London, Mahwah, New Jersey, Lawrence Erlbaum Associates, 203–213.

Kassai Ilona 2004. Nyelvi és beszédbeli rendellenességek a nyelvtudomány történetében. Nyelvtudományi Közlemények 101: 91–123.

Kendon, Adam 1988. Sign languages of aboriginal Australia. Cultural, semiotic and communicative perspectives. Cambridge, Cambridge University Press.

Kendon, Adam 1990. Signs in the cloister and elsewhere. Semiotica 79/1–3: 307–329.

Klima, Edward, – Ursula Bellugi 1976. Poetry and song in a language without sound. Cognition 4: 45–97.

Klima, Edward, – Ursula Bellugi 1979. The signs of language. Cambridge, MA, MIT Press.

Knight, Pamela, – Ruth Swanwick 1999. The care and education of a deaf child. Clevendon, Multilingual Matters.

Kontra Miklós 1997. Kell-e félnünk a kétnyelvű oktatástól? Korunk 1997/1: 75–79.

Dr. Kósa Ádám, – dr. Lovászi László, – dr. Tapolczai Gergely é. n. [2004]. A hallássérült személyekre vonatkozó jog áttekintése. Budapest, Fogyatékosok Esélye Közalapítvány.

Krausneker, Verena 2000. Sign languages of Europe – Future chances. Paper presented at the EUD Celebratory Conference, Gent, Belgium, April 2000. (http://www.ea.nl/EUDmail/v.krausneker.htm )

Kyle, Jim (szerk.) 1994a. Growing up in sign and word. Papers from a conference at the Centre for Deaf Studies. Bristol, Centre for Deaf Studies, University of Bristol.

Kyle, Jim 1994b. Sign language acquisition. In: R. E. Asher – – J. M. Simpson (szerk.) The encyclopedia of language and linguistics. Oxford, New York, Seoul, Tokyo, Pergamon Press, 3912–3914.

Kyle, Jim, – Lorna Allsop 1997. Sign in Europe: A study of Deaf people and sign language in the European Union. Bristol, Centre for Deaf Studies, University of Bristol.

Lancz Edina, – Steven Barbeco 1999. A magyar jelnyelv szótára. Budapest, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, SHL Hungary.

Lane, Harlan 1992. The mask of benevolence: Disabling the Deaf community. New York, Alfred A. Knopf.

Lane, Harlan 1997a. Constructions of deafness. In: L. J. Davis (szerk.) The disability studies reader. New York and London, Routledge. 153–171.

Lane, Harlan 1997b. Why the Deaf are angry. In: S. Gregory – – G. Hartley (szerk.) Constructing Deafness. London, New York, Pinter, 117–120.

Lányiné Engelmayer Ágnes 1987. Az eltérő képességű gyermekek integrált nevelésének pszichológiai feltételei. Köznevelés 43/13: 6–7.

Lanstyák István 1994. Az anyanyelv és a többségi nyelv oktatása a kisebbségi kétnyelvűség körülményei között. Regio 5/4: 90–116.

Liddell, Scott K. 1980. American Sign Language syntax. The Hague, Mouton.

Lucas, Ceil 1989. (szerk.) The sociolinguistics of the Deaf community. San Diego, CA, Academic Press.

Lucas, Ceil 1994. Sociolinguistics of sign. In: R. E. Asher – – J. M. Simpson (szerk.) The encyclopedia of language and linguistics. Oxford, New York, Seoul, Tokyo, Pergamon Press, 4015–4018.

Lucas, Ceil – – Clayton Valli (szerk.) 1992. Language contact in the American Deaf community. San Diego, CA, Academic Press.

Lucas, Ceil, – Clayton Valli 1989. Language contact in the American Deaf community. In: Ceil Lucas (szerk.) The sociolinguistics of the Deaf community. San Diego, CA, Academic Press, 11–40.

Markides, Andreas 1997. The teaching of speech: historical develőpments. In: S. Gregory – G. M. Hartley (szerk.) Constructing Deafness. London, New York, Pinter, The Open University, 114–116.

McEntee, Lisa, – Jim G. Kyle, – Jennifer Ackerman 1995. Deaf children developing sign. Final report to Leverhulme. Bristol, Centre for Deaf Studies, Trust.

McIntire, Mariana L. 1987. [Language] Acquisition. In: J. V. Van Cleve (szerk.) Gallaudet encyclopedia of Deaf people and Deafness II. New York, McGraw-Hill Book Company, 138–140.

Meadow, Kathryn P. 1968. Early communication in relation to the deaf child’s intellectual, social and communicative functioning. American Annals of the Deaf 113: 29–41.

Mohay, Heather 1994. Sign language acquisition: develőpment of attention. In: R. E. Asher – – J. M. Simpson (szerk.) The encyclopedia of language and linguistics. Oxford, New York, Seoul, Tokyo, Pergamon Press, 3914–3915.

Monaghan, Leila F. 2002. A world’s eye view: Deaf cultures in global perspective. In: Leila Monaghan – – Costanze Schmaling – – Karen Nakamura – – Graham H. Turner (szerk.) Many ways to be Deaf. Washington, D. C., Gallaudet University Press, 1–24.

Mongyi Péter, – Szabó Mária Helga é. n. [2004]. A jelnyelv nyelvészeti megközelítései. Budapest, Fogyatékosok Esélye Közalapítvány.

Morgan, Gary – – Bencie Woll (szerk.) 2002. Directions in sign language acquisition research. Amsterdam, John Benjamins.

Muzsnai István 1997. Kinek az érdekét hivatott szolgálni a szurdopedagógia? (Avagy mellőzhető-e az elsősorban a siket gyermek érdekét szem előtt tartó oktatásból a siket gyermekekjelnyelve?) Gyógypedagógiai Szemle 25: 139–142.

Muzsnai István 1999. The recognition of sign language: A threat or a way to solution? In: M. Kontra – – R. Phillipson – – T. Skutnabb-Kangas – – T. Váradi (szerk.) Language: a right and a resource. Approaching linguistic human rights. Budapest, Central European University Press, 279–296.

Nash, Jeffrey E. 1987. Policy and practice in the American Sign Language community. International Journal of the Sociology of Language 68: 7–22.

Nover, Stephen M. 1996. Politics and language: American Sign Language and English in deaf education. In: Ceil Lucas (szerk.) Sociolinguistics in Deaf communities. Washington, D. C., Gallaudet University Press, 109–163.

Oviedo, Alejandro 1996. Bilingual deaf education in Venezuela: Linguistic comments on the current situation. In: Ceil Lucas (szerk.) Multicultural aspects of sociolinguistics in Deaf communities. Washington D. C., Gallaudet University Press, 61–79.

Padden, Carol A. 1996. From the cultural to the bicultural: the modern Deaf community. In: I. Parasnis (szerk.) Cultural and language diversity and the Deaf experience. Cambridge, Cambridge University Press, 79–98.

Padden, Carol A., – Tom Humphries 1988. Deaf in America: Voices from a culture. Cambridge, Mass., Harvard University Press.

Parasnis, Ila (szerk.) 1996. Cultural and language diversity and the Deaf experience. Cambridge, Cambridge University Press.

Penn, Claire, – Timothy Reagan 1994. The properties of South African Sign Language: Lexical diversity and syntactic unity. Sign Language Studies 85: 319–327

Perlusz Andrea 2000. A hallássérült gyermekek integrációja. Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.

Perlusz Andrea 2001. Az integrált hallássérült gyermekek sikeres iskolai teljesítményét befolyásoló tényezők. Educatio 2001/2: 389–394.

Prillwitz, Siegmund – – Thomas Vollhaber (szerk.) 1991. Gebärdensprache in Forschung und Praxis. Hamburg, Signum.

Reagan, Timothy 1995. A sociocultural understanding of Deafness: American Sign Language and the culture of Deaf people. International Journal of Intercultural Relations 19/2: 239–251.

Reagan, Timothy 2002. Toward an „archeology of Deafness”: etic and emic constructions of identity in conflict. Journal of Language, Identity, and Education 1/1: 41–66.

Robertson, Lyn, – Carol Flexer 1993. Reading development: A survey of children with hearing loss who developed speech and language through the auditory-verbal method. The Volta Review 95: 253–261.

Ros-Taylor, Alan R. 1975. Nonverbal communications system in native North America. Semiotica 13/14: 329–374.

Sacks, Oliver é. n. [2004] Hangokat látok. Utazás a siketek világába (Fordította: Ungár Nóra). Budapest, Fogyatékosok Esélye Közalapítvány.

Saussure, Ferdinand de 1997. Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest, Corvina.

Singleton, Jenny L., – Elissa L. Newport 2004. When learners surpass their models: The acquisition of American Sign Language from inconsistent input. Cognitive Psychology 49: 370–407.

Skutnabb-Kangas, Tove 1994. Linguistic human rights. A prerequisite for bilingualism. In: I. Ahlgren – – K. Hyltenstam (szerk.) 1994, 139–159.

Sku[n]tnabb-Kangas, Tove 1997. Nyelv, oktatás, kisebbségek. (Kisebbségi adattár VIII.) Budapest, Teleki László Alapítvány Könyvtára.

Skutnabb-Kangas, Tove 2000. Linguistic genocide in education – or worldwide diversity and human rights? Mahwah, New Jersey, London, Lawrence Erlbaum Associates Publishers.

Speights, Alice 1996. Bilingual-bicultural education for deaf students: Why and why not. http://www.geocities.com/Athens/Delphi/6190/bibi.html 

Stokoe, William 1960. Sign language structure: An outline of visual communication systems of the American Deaf. (Studies in Linguistics: Occasional Paper No. 8) Buffalo, NY., University of Buffalo.

Stokoe, William C. 1966. Linguistic description of sign languages. Monograph Series on Language and Linguistics 19: 243–250

Stokoe, William C. 1978. Sign language and the monastic use of lexical gestures. Semiotica 24/1–2.: 181–193.

Stokoe, William C., – Dorothy C. Casterline, – Carl G. Croneberg 1976 [1965]: A dictionary of American Sign Language on linguistic principles. Silver Spring (Maryland), Linstok Press.

Svartholm, Kristina 1993. Bilingual education for the Deaf in Sweden. Sign Language Studies 81: 291–332.

Svartholm, Kristina 1994. Second language learning in the Deaf. In: I. Ahlgren – – K. Hyltenstam (szerk.) 1994: 61–70.

Szabó Mária Helga 1998. A siketség alkalmazott nyelvészeti vonatkozásai. Modern Nyelvoktatás 4: 28–33.

Szabó Mária Helga 1999. Lokalitás, perspektíva, akcióminőség a jelnyelvekben. Nyelvtudományi Közlemények 96: 232–246.

Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 2000. Nyelvi fogalmak kisszótára. Budapest, Korona Kiadó.

Ungár Nóra 2003. Siket közösség és kultúra. Szakdolgozat. Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszék.

Vasák Iván 1996. Ismeretek a siketekről. Kézirat. Budapest, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége.

Vasák Iván é. n. [2004]. A világ siket szemmel. Budapest, Fogyatékosok Esélye Közalapítvány.

Vincze Tamás 1992. Alapfokú kommunikációs tanfolyam. Budapest, Hallássérültek Országos Szövetsége.

Vincze Tamás 1993. Középfokú kommunikációs tanfolyam. Budapest, Hallássérültek Országos Szövetsége.

Winefield, Richard 1987. Never the twain shall meet: Bell, Gallaudet and the communications debate. Washington, D. C., Gallaudet University Press.

Winzer, Margret A. 1993. The history of special education: From isolation to integration. Washington, D. C., Gallaudet University Press.

Woll, Bencie, – Jim Kyle 1994. Sign languages. In: R. E. Asher – – J. M. Simpson (szerk.) The encyclopedia of language and linguistics. Oxford, New York, Seoul, Tokyo, Pergamon Press, 3890–3912

Zapien Cheryl 1998. Options in deaf education. History, methodologies, and strategies for surviving the system. Excerpted by Exceptional Parent Magazine p. 26. http://www.listen-up.org/edu/options1.htm 

Zsoldos Márta (szerk.) é. n. [2004]. Pszichológia és hallássérülés I. A pszichikus fejlődés lehetőségei és sajátosságai hallássérült embereknél. Budapest, Fogyatékosok Esélye Közalapítvány.

Tartalomjegyzék

• MAGYAR NYELV
• Bevezető
• chevron_rightELSŐ RÉSZ
  • chevron_right1. A nyelvészet és területei
    • 1.1. Mit vizsgál a nyelvészet?
    • 1.2. Hogyan vizsgálódik a nyelvészet?
    • 1.3. A nyelvi rendszer
    • 1.4. A nyelvtan
    • chevron_right1.5. A nyelvészet területei
      • 1.5.1. Nyelv és világ különbözősége
      • 1.5.2. A beszédhangtan (fonetika)
      • 1.5.3. A történeti nyelvészet
    • Irodalom
  • chevron_right2. Hangtan
    • chevron_right2.1. A magánhangzók
      • 2.1.1. A magánhangzó-harmónia
      • 2.1.2. A hosszúsági váltakozások
      • 2.1.3. Magánhangzók kiesése és betoldása
    • chevron_right2.2. A mássalhangzók
      • 2.2.1. A mássalhangzók csoportosítása
      • 2.2.2. A zöngésségi hasonulás
    • chevron_right2.3. A hangsúly
      • 2.3.1. A névszói szerkezetek hangsúlyozása
      • 2.3.2. Az igei szerkezetek hangsúlyozása
      • 2.3.3. Az irtóhangsúly
      • 2.3.4. Összefoglalás
    • 2.4. A hanglejtés
    • Irodalom
  • chevron_right3. Alaktan
    • 3.1. Az alaktan tárgya
    • 3.2. A magyar morfológia szóalapúsága
    • 3.3. Kötőhangzó vagy toldalékkezdő magánhangzó?
    • 3.4. Termékenység és szabályszerűség
    • 3.5. Képző vagy rag?
    • chevron_right3.6. A szóképzés
      • 3.6.1. Termékeny főnévképzők
      • 3.6.2. Termékeny melléknévképzők
      • 3.6.3. Termékeny igeképzők
      • 3.6.4. Termékeny határozószó-képzők
    • chevron_right3.7. Az igekötős igék alkotása
      • 3.7.1. A tisztán perfektiváló funkció
      • 3.7.2. Az akcióminőségek képzése
      • 3.7.3. A határozói jelentést is megőrző igekötők
    • 3.8. A szóösszetétel
    • chevron_right3.9. A ragozás
      • 3.9.1. A magyar nyelv agglutináló jellege
      • 3.9.2. Jel és rag
      • 3.9.3. Az esetragok
      • 3.9.4. A birtokos személyragok
    • Irodalom
  • chevron_right4. Szófajok
    • 4.1. Mi a szó?
    • 4.2. Mi a szófaj?
    • 4.3. Nyitott és zárt osztályok
    • 4.4. A szófaji kategóriák
    • chevron_right4.5. Milyen szófajok vannak a magyar nyelvben?
      • 4.5.1. A mondatszók
      • 4.5.2. A névmások
      • 4.5.3. Az igenevek
    • 4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right5. Mondattan
    • 5.1. Bevezetés
    • chevron_right5.2. A mondat alapszerkezete
      • 5.2.1. Szabad szórendű-e a magyar?
      • 5.2.2. A mondat topik–predikátum tagolódása
    • chevron_right5.3. A predikátum belső szerkezete
      • 5.3.1. Az egyszerű predikátum
      • 5.3.2. A fókuszt tartalmazó predikátum
      • 5.3.3. A kvantort tartalmazó predikátum
      • 5.3.4. A tagadás
      • 5.3.5. Módosító határozók a mondatban
    • chevron_right5.4. A főnévi kifejezés
      • 5.4.1. A főnévi kifejezések típusai
      • 5.4.2. A birtokos szerkezet
    • 5.5. A névutói kifejezés
    • 5.6. A határozószói kifejezés
    • 5.7. A melléknévi kifejezés
    • 5.8. Az igenévi kifejezések
    • 5.9. Az alárendelő összetett mondat
    • Irodalom
  • chevron_right6. Szövegtan
    • 6.1. Szöveg és szövegtan
    • 6.2. A szöveg kommunikációs tényezői
    • 6.3. A szövegvilág
    • 6.4. A szöveg fizikai megvalósulása
    • chevron_right6.5. A szöveg műveleti szerkezete
      • 6.5.1. A szöveg mikroszintje
      • 6.5.2. A szöveg mezoszintje
      • 6.5.3. A szöveg makroszintje
    • 6.6. A szöveg összevont (konszolidált) szerkezete
    • 6.7. A cím
    • 6.8. A szövegtípusok
    • Irodalom
  • chevron_right7. Szemantika
    • 7.1. A szemantika tárgya
    • chevron_right7.2. Szószemantikai elméletek
      • 7.2.1. A strukturális szemantika
      • 7.2.2. A logikai szemantika
      • 7.2.3. A kognitív szemantika
    • chevron_right7.3. Morfoszemantika
      • 7.3.1. A foglalkozásnevek képzése
      • 7.3.2. A fosztóképző
      • 7.3.3. A -gat/-get igeképző
    • 7.4. A mondatszemantika tárgya
    • chevron_right7.5. A topik-pozíció és a topik funkció
      • chevron_right7.5.1. A topik-pozíció és a logikai alany szerep
        • 7.5.1.1. A topik-pozícióban lévő összetevők értelmezése
        • 7.5.1.2. A topik szerepű összetevők mondattani helye
      • 7.5.2. A kontrasztív topikok interpretációja
    • chevron_right7.6. A fókusz funkció és a fókusz-pozíció
      • 7.6.1. A fókusz-pozícióban lévő összetevők interpretációja
      • 7.6.2. A fókusz szerepű összetevők szintaktikai helye
    • 7.7. A progresszív aspektus
    • chevron_right7.8. Egy probléma a modalitás köréből
      • 7.8.1. A modalitás fogalma
      • 7.8.2. A szubjektív és az objektív episztemikus modalitás
    • Irodalom
  • chevron_right8. Pragmatika
    • 8.1. Bevezetés
    • chevron_right8.2. A pragmatika értelmezései és helye a nyelvtudományban
      • 8.2.1. A pragmatika mint a nyelvre irányuló funkcionális nézőpont
      • chevron_right8.2.2. A pragmatika mint komponens
        • 8.2.2.1. A pragmatika a nyelvtan komponense
        • 8.2.2.2. A pragmatika a nyelvelmélet – nyelvtanon kívüli – komponense
        • 8.2.2.3. A pragmatika a megismerés leírásának nyelvelméleten kívüli komponense
      • 8.2.3. A pragmatikai kompetencia neurolingvisztikai alátámasztottsága
      • 8.2.4. A nyelvhasználati jelenségek többféle pragmatikai szempontú elemzése
    • chevron_right8.3. A magyar nyelvhasználat pragmatikai szempontú vizsgálatának néhány eredménye
      • chevron_right8.3.1. Az informatív nyelvhasználat
        • 8.3.1.1. Az informatív és a kommunikatív nyelvhasználat elkülönítése
        • 8.3.1.2. A verbális információközlés működése
        • 8.3.1.3. Az informatív és a kommunikatív nyelvhasználat azonosságai és különbségei
      • chevron_right8.3.2. Implicit argumentumok a magyar nyelvhasználatban
        • chevron_right8.3.2.1. Az implicit argumentumok előfordulásának első módja: az igék konceptuális-szemantikai reprezentációjának a szerepe
          • 8.3.2.1.1. Szelekciós megkötések
          • 8.3.2.1.2. A cselekvés jellemző módjára vonatkozó információ
          • 8.3.2.1.3. Az implicit argumentumok prototipikus struktúrája
        • 8.3.2.2. Az implicit argumentumok előfordulásának második módja: a közvetlen kontextus szerepe
        • 8.3.2.3. Az implicit argumentumok előfordulásának harmadik módja: a kontextuskiterjesztés szerepe
        • 8.3.2.4. Az igék osztályozása implicit argumentumokkal való előfordulásuk alapján
        • 8.3.2.5. Az implicit argumentumok előfordulásának és azonosításának motivációja
    • 8.4. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_rightMÁSODIK RÉSZ
  • chevron_right9. Az uráli nyelvek tipológiai jellemzése
    • 9.1. Bevezetés
    • 9.2. Hangtan
    • 9.3. Alaktan
    • 9.4. Mondattan
    • Irodalom
  • chevron_right10. A magyar mint uráli nyelv
    • chevron_right10.1. Nyelvcsaládunkról
      • 10.1.1. Az uráli népek lélekszáma és anyanyelvük használata
      • 10.1.2. Oroszországi nyelvrokonaink lélekszáma és anyanyelvhasználata
    • 10.2. Ha nyelvrokonok vagyunk, miért nem értjük egymást?
    • 10.3. Hol és hogyan keressük nyelvünk uráli vonásait?
    • chevron_right10.4. A magyar nyelv uráli vonásai
      • 10.4.1. A hangrendszer ősi vonásai
      • chevron_right10.4.2. Az alaktani rendszer ősi vonásai
        • 10.4.2.1. Alapnyelvi elemek a névszóragozásban
        • 10.4.2.2. Alapnyelvi elemek az igeragozásban
        • 10.4.2.3. Szóalkotásunk ősi vonásai
      • 10.4.3. A mondattani rendszer ősi vonásai
      • 10.4.4. Szókészletünk uráli öröksége
    • Irodalom
  • chevron_right11. Az ősmagyar kor
    • 11.1. Bevezetés
    • 11.2. A hangrendszer
    • 11.3. A szóelemek
    • 11.4. A szófajok
    • 11.5. A szószerkezetek
    • 11.6. A mondatok
    • Irodalom
  • chevron_right12. Az ómagyar kor
    • 12.1. Szóbeliség és írásbeliség; a latin nyelv szerepe
    • 12.2. A nyelvemlékek
    • 12.3. A helyesírás
    • 12.4. Hangrendszer, hangváltozások
    • 12.5. A szóelemek
    • 12.6. A szófajok
    • 12.7. A szófajok
    • 12.8. Az egyszerű mondatok
    • s12.9 Az összetett mondatok
    • Irodalom
  • chevron_right13. A középmagyar kor
    • 13.1. Bevezetés
    • 13.2. A nyelvi változásokat befolyásoló tényezők és hatásaik
    • chevron_right13.3. Nyelvi változások a középmagyarban
      • 13.3.1. Szókincs
      • 13.3.2. Szófajtörténet
      • 13.3.3. A nyelvi rendszer változásai
    • Irodalom
  • chevron_right14. A nyelvújítás
    • 14.1. Bevezetés
    • chevron_right14.2. A nyelvújítás története
      • 14.2.1. Előzmények
      • 14.2.2. A nyelv dolga: közügy
      • 14.2.3. Ortológus és neológus
      • 14.2.4. Művek és ellenművek
      • 14.2.5. Kazinczy Ferenc, az első nagy hatású nyelvművelő
      • 14.2.6. A nyelvújítás győzelme után
      • 14.2.7. Eredmények
    • chevron_right14.3. A nyelvújítás módszerei
      • 14.3.1. Az új szavak
      • 14.3.2. Szóképzés
      • 14.3.3. Szóelvonás
      • 14.3.4. Szóösszetétel
      • 14.3.5. Elavult szavak felújítása
      • 14.3.6. Nyelvjárási szavak közkinccsé tétele
      • 14.3.7. Idegen szavak, szószerkezetek fordítása
      • 14.3.8. Idegen szavak magyarosítása
    • Irodalom
  • chevron_right15. Az újmagyar és az újabb magyar kor
    • chevron_right15.1. A korszakolás nehézségei
      • 15.2. A nyelvi norma kérdése, a sztenderdizáció
    • chevron_right15.3. Helyesírás-történet
      • 15.3.1. Az első szabályzatot megelőző időszak
      • 15.3.2. Az első helyesírási szabályzat
      • 15.3.3. Helyesírási reformtörekvések az első szabályzat után
      • 15.3.4. Az egységes helyesírási szabályozás előtti időszak
      • 15.3.5. Az egységes magyar helyesírás
    • 15.4. Hangtörténet
    • chevron_right15.5. Morféma- és szófajtörténet
      • 15.5.1. A tövek
      • chevron_right15.5.2. A toldalékok
        • 15.5.2.1. A képzők
        • 15.5.2.2. Az igei inflexiós toldalékok
        • 15.5.2.3. A névszói inflexiós toldalékok
      • chevron_right15.5.3. A szóalkotásmódok
        • 15.5.3.1. A szóképzés
        • 15.5.3.2. Az összetételek
      • chevron_right15.5.4. Szófajtörténet
        • 15.5.4.1. Alapszófajok
        • 15.5.4.2. Viszonyszók
        • 15.5.4.3. A mondatszók
    • chevron_right15.6. Mondattörténet
      • chevron_right15.6.1. Az egyszerű mondat
        • 15.6.1.1. Az alany és az állítmány
        • 15.6.1.2. Az alárendelő szerkezetek
        • 15.6.1.3. A mellérendelő szerkezetek
      • chevron_right15.6.2. Az összetett mondat
        • 15.6.2.1. Az alárendelő összetett mondat
        • 15.6.2.2. A mellérendelő összetett mondat
    • Irodalom
  • chevron_right16. A magyar nyelv szókészlete
    • 16.1. Az ősi örökség
    • chevron_right16.2. Az idegen eredetű szókészlet
      • 16.2.1. Az iráni jövevényszavak
      • chevron_right16.2.2. A török jövevényszavak
        • 16.2.2.1. Az ótörök jövevényszavak
        • 16.2.2.2. Az Árpád-kori török jövevényszavak
        • 16.2.2.3. Az oszmán-török jövevényszavak
      • 16.2.3. A szláv jövevényszavak
      • 16.2.4. A német jövevényszavak
      • 16.2.5. A latin jövevényszavak
      • chevron_right16.2.6. Az újlatin jövevényszavak
        • 16.2.6.1. Az olasz jövevényszavak
        • 16.2.6.2. A francia jövevényszavak
        • 16.2.6.3. A román jövevényszavak
      • chevron_right16.2.7. Jövevényszavak egyéb nyelvekből
        • 16.2.7.1. Az angol jövevényszavak
        • 16.2.7.2. A cigány jövevényszavak
        • 16.2.7.3. A jiddis jövevényszavak
        • 16.2.7.4. A bizánci görög jövevényszavak
      • chevron_right16.2.8. A nemzetközi műveltségszavak
        • 16.2.8.1. A vándorszavak
        • 16.2.8.2. A nemzetközi szavak
      • 16.2.9. A tükörszavak
    • chevron_right16.3. A belső keletkezésű szókészlet
      • chevron_right16.3.1. A szóteremtéssel keletkezett szavak
        • 16.3.1.1. Az indulatszavak
        • 16.3.1.2. A hangutánzó szavak
        • 16.3.1.3. A hangfestő (hangulatfestő) szavak
      • chevron_right16.3.2. A szóalkotással keletkezett szavak
        • 16.3.2.1. A képzett szavak
        • 16.3.2.2. Az összetett szavak
      • chevron_right16.3.3. Ritkább szóalkotási módok
        • 16.3.3.1. Ajel- és ragszilárdulás
        • 16.3.3.2. A szórövidülés és a rövidítéses továbbképzés
        • 16.3.3.3. Az elvonás
        • 16.3.3.4. A szóhasadás
      • chevron_right16.3.4. A tudatos szóalkotás
        • 16.3.4.1. A nyelvújítás
        • 16.3.4.2. A mozaikszó-alkotás
    • 16.4. Az ismeretlen eredetű szavak
    • 16.5. A magyar szókészlet jellegzetességei
    • Irodalom
  • chevron_right17. A magyar nyelvtudomány történetének áttekintése a kezdetektől a 20. század elejéig
    • 17.1. A korai humanisták
    • 17.2. A 17. század
    • 17.3. A 18. század az 1770-es évekig
    • 17.4. A 18–19. század fordulója (1770–1830)
    • 17.5. A 19. század közepe és második fele
    • 17.6. A századforduló és a 20. század eleje
    • Irodalom
• chevron_rightHARMADIK RÉSZ
  • chevron_right18. Nyelvjárások, regionális nyelvváltozatok
    • 18.1. A nyelvjárások
    • chevron_right18.2. A mai magyar nyelvjárási régiók
      • 18.2.1. A nyugat-dunántúli nyelvjárási régió
      • 18.2.2. A közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjárási régió
      • 18.2.3. A dél-dunántúli nyelvjárási régió
      • 18.2.4. A dél-alföldi nyelvjárási régió
      • 18.2.5. A palóc nyelvjárási régió
      • 18.2.6. A Tisza–Körös-vidéki nyelvjárási régió
      • 18.2.7. Az északkeleti nyelvjárási régió
      • 18.2.8. A mezőségi nyelvjárási régió
      • 18.2.9. A székely nyelvjárási régió
      • 18.2.10. A moldvai nyelvjárási régió
    • chevron_right18.3. Tallózás nyelvjárási jelenségek között
      • 18.3.1. A nyelvjárási szókincsről
      • 18.3.2. A nyelvjárási hangtanból
      • 18.3.3. A nyelvjárási alaktanból
      • 18.3.4. A nyelvjárási mondattanból
    • 18.4. A nyelvjárások beszélői és funkciói
    • 18.5. A nyelvjárások változása
    • 18.6. A regionális köznyelviség
    • 18.7. A nyelvjárás mint hátrány
    • 18.8. A nyelvjárások és az iskola
    • Irodalom
  • chevron_right19. A határon túli magyar nyelvváltozatok
    • 19.1. A változók fajtái
    • chevron_right19.2. Azonosságok és különbségek
      • 19.2.1. Egy azonosság
      • 19.2.2. Egy különbség
    • 19.3. Kontaktushatások
    • 19.4. Nyelvjárási (regionális) vonások
    • 19.5. A kontaktus intenzitásának hatása
    • 19.6. A tannyelv hatása
    • 19.7. Szókészlet
    • 19.8. Attitűdök
    • 19.9. Nyelvcsere
    • 19.10. Oktatás
    • Irodalom
  • chevron_right20. A magyarországi magyar nyelvhasználat variabilitásáról
    • 20.1. A beszéd társadalmi és stílus szerinti rétegződéséről
    • 20.2. Néhány változó társadalmi megoszlása
    • 20.3. Néhány független változó hatása
    • 20.4. Következetesség
    • chevron_right20.5. További kérdések
      • 20.5.1. Feladatfüggő eredmények: grammatikalitási ítéletek és szóbeli mondatkiegészítések
      • 20.5.2. Differenciált megbélyegzés
    • Irodalom
  • chevron_right21. Kétnyelvűség és többnyelvűség
    • 21.1. Definíciók
    • 21.2. Az egyéni kétnyelvűség
    • 21.3. A közösségi kétnyelvűség
    • 21.4. A kétnyelvű beszéd
    • 21.5. A magyar nyelv kétnyelvű helyzetben
    • Irodalom
  • chevron_right22. Stilisztika
    • 22.1. A nyelvi variancia és a stílus
    • 22.2. A stílus a nyelvi interakcióban
    • 22.3. A stílus összetettsége
    • 22.4. A nyelvi potenciálból eredő stíluslehetőségek
    • 22.5. A szociokulturális tényezők
    • 22.6. A stílusstruktúra
    • 22.7. A stíluselemzés
    • 22.8. A stílus a szépirodalomban
    • Irodalom
  • chevron_right23. Neurolingvisztika
    • chevron_right23.1. Alapkérdések
      • 23.1.1. Az afázia
      • 23.I.2 A lokalizációs elméletek
    • chevron_right23.2. Nyelvtani alapú magyarázatok és kapacitáselméletek
      • 23.2.1. Példák nyelvtani alapú magyarázatokra: a mondatmegértés agrammatikus zavarai
      • 23.2.2. Példák a kapacitáselméleti magyarázatokra: a mondatmegértés agrammatikus zavarai
      • chevron_right23.2.3. A mondatprodukció agrammatikus zavarai
        • 23.2.3.1. Az agrammatikus mondatprodukció: nyelvtani alapú magyarázatok
        • 23.2.3.2. Az agrammatikus mondatprodukció: kapacitáselméleti magyarázatok
    • chevron_right23.3. Neurolingvisztikai vizsgálatok magyar nyelvi anyagon
      • 23.3.1. Morfológia
      • chevron_right23.3.2. Mondattan
        • 23.3.2.1. Nyelvtani feldolgozás mondatismétlési feladatokban
        • 23.3.2.2. A mondatismétlési teszt elemzése
    • chevron_right23.4. Magyar nyelvű afáziások grammatikalitási ítéletei: a nyelvtani jegyek és a nyelvi elemző-feldolgozó rendszer műveletei közti viszonyok
      • 23.4.1. Könnyű feladatok
      • 23.4.2. Nehéz feladatok: találgatások
      • 23.4.3. Szisztematikus tévedések
    • chevron_right23.5. Az adatok értelmezése, a lehetséges magyarázatok
      • 23.5.1. A zárt szóosztályok szerepe
      • 23.5.2. A nyelvi elemző-feldolgozó mentális programról
      • 23.5.3. Könnyű feladatok. A kezdeti elemző-feldolgozó műveletek
      • 23.5.4. Nehéz feladatok. A szisztematikus tévedések
      • 23.5.5. Nehéz feladatok. A találgatások
      • 23.5.6. Tanulságok
    • chevron_right23.6. Neurolingvisztikai vizsgálatok és a nyelvtan modelljének kutatása
      • 23.6.1. Az univerzális nyelvtan alapelveinek korlátozódása agrammatikus afáziában
      • 23.6.2. A gazdaságossági hierarchia megváltozása az agrammatikus afáziában
    • chevron_right23.7. Az igei szerkezet ellipszisét tartalmazó mondatismétlési tesztek
      • chevron_right23.7.1. A mondatszerkezet összetevőinek ellipszise
        • 23.7.1.1. A lexikonból többször kiválasztott azonos lexikai egységek a VP-ellipszisben
        • 23.7.1.2. Mondatismétlési tesztek
        • 23.7.1.3. A hátraható ellipszis elkerülése a válaszokban
      • 23.7.2. A mondatismétlés feldolgozó szakasza: hipotézis a VP-ellipszis valós idejű feldolgozásáról
      • 23.7.3. Megjegyzések a gazdaságossági elvek és az ellipszis viszonyairól. A lexikai kiválasztás gazdaságossági megszorítása
      • 23.7.4. A mondatismétlés produkciós fázisa
      • 23.7.5. Összefoglalás
    • chevron_right23.8. A névmások kötéselveinek megítélései agrammatikus afáziában: A lokális és a globális gazdaságosság közti különbségtevés korlátozódásai
      • 23.8.1. A tesztanyag nyelvtani sajátosságai: a kötéselvek
      • 23.8.2. Az A-elv könnyebb?
      • 23.8.3. A B-elv nehezebb?
      • 23.8.4. A vizsgálati személyek és a tesztanyagok
      • 23.8.5. A kísérlet leírása
      • 23.8.6. A mondat-kép párok
      • 23.8.7. Következtetések
    • 23.9. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right24. Pszicholingvisztika
    • 24.1. A megértés folyamata
    • chevron_right24.2. A hangfelismerés és -észlelés
      • 24.2.1. Beszédhangfelismerés-elméletek
      • 24.2.2. Grammatikai hatások a beszédhang felismerésében
    • chevron_right24.3. A szófelismerés és a mentális szótár szerepe a megértésben
      • 24.3.1. Szófelismerés és a megértés aktív természete
    • chevron_right24.4. Morfológia
      • chevron_right24.4.1. Alaktanilag komplex szavak értelmezése
        • a) Egészleges hozzáférés
        • b) Analitikus hozzáférés
      • 24.4.2. A szabálykérdés és az alaktan
      • chevron_right24.4.3. Magyar adatok a kettős rendszerről
        • Előfeszítés
    • chevron_right24.5. A mondatelemzés
      • chevron_right24.5.1. A propozicionális elemzés néhány elve
        • 24.5.1.1. A propozicionális elemzés és a nyelvek eltérései
        • 24.5.1.2. A szerkezet-hozzárendelés szakaszai
      • 24.5.2. A tudásalapú feldolgozás és a megértés összetevőinek rendje
    • 24.6. Szöveg-összekapcsolás
    • 24.7. Három tényező a nyelvfeldolgozásban
    • Irodalom
  • chevron_right25. A gyermeknyelv
    • chevron_right25.1. A gyermeknyelvi kutatás stratégiái
      • 25.1.1. Nyelvelméleti célok
      • 25.1.2. Szelekciós tanuláselméletek, paraméterbeállítás és a kritikus periódusok a nyelvészetben
      • 25.1.3. A kritikus periódus
      • 25.1.4. Tanuláselméleti és szociális felfogások
    • chevron_right25.2. Az alaktani és mondattani fejlődés
      • 25.2.1. A morfológia kibontakozása
      • 25.2.2. Szóképzés és összetétel
      • 25.2.3. Az alaktani szabályszerűségek alakulása
      • 25.2.4. A mondatszerkezet kibontakozása
      • chevron_right25.2.5. Egy példa a mondattani fejlődésre: Az igekötők a magyar gyermeknyelvben
        • 25.2.5.1. Jelentésspecifikáció. A korai gyermeknyelvi hibázások
        • 25.2.5.2. A befejezettség kifejezése
        • 25.2.5.3. Az igekötők mozgatása és az aktuális tagolás
      • 25.2.6. Kísérleti adatok a mondatmegértés fejlődéséről
    • chevron_right25.3. A szókincs elsajátítása
      • 25.3.1. A szókincs alakulásának korai szakaszai
      • 25.3.2. A szókincs fejlődésének későbbi szakasza
    • chevron_right25.4. Az elsajátítás társas keretei
      • 25.4.1. Utánzás a gyermeknyelvben
      • 25.4.2. A gyermekekhez szóló beszéd jellemzői
    • 25.5. Nyelvpatológia és nyelvi fejlődés
    • Irodalom
• chevron_rightNEGYEDIK RÉSZ
  • chevron_right26. Fonetika
    • 26.1. Bevezetés
    • chevron_right26.2. A beszéd képzése, akusztikai alkata és észlelése
      • chevron_right26.2.1. A beszéd képzése
        • 26.2.1.1. A légzési szakasz
        • 26.2.1.2. A zöngeképzés szakasza
        • 26.2.1.3. Az artikulációs szakasz
      • chevron_right26.2.2. A beszéd mint fizikai jelenség
        • 26.2.2.1. Szabályos rezgés: zenei hang
        • 26.2.2.2. Szabálytalan rezgés: zörej
        • 26.2.2.3. A beszédhangok színképe
      • chevron_right26.2.3. A beszéd észlelése
        • 26.2.3.1. Ahallás
        • 26.2.3.2. Az azonosítás
        • 26.2.3.3. Az észlelést segítő tényezők
    • chevron_right26.3. A magyar beszédhangok állománya
      • chevron_right26.3.1. A magánhangzók
        • 26.3.1.1. Artikulációs jellemzés
        • 26.3.1.2. Akusztikai és percepciós jellemzés
      • chevron_right26.3.2. A mássalhangzók
        • 26.3.2.1. Artikulációs jellemzés
        • 26.3.2.2. Akusztikai és percepciós jellemzés
      • 26.3.3. A magyar beszédhangok erősségi és hangzóssági rendje
    • chevron_right26.4. A beszédlánc szerveződése és alkalmazkodási jelenségei
      • 26.4.1. Hangsorszerveződés
      • chevron_right26.4.2. Alkalmazkodási folyamatok
        • 26.4.2.1. A koartikuláció változatai
        • 26.4.2.2. A koartikuláció meghatározó tényezői
    • chevron_right26.5. Szupraszegmentális hangjelenségek: a beszéd „zenei” elemei
      • 26.5.1. Rezgésszám, hangmagasság, hanglejtés
      • 26.5.2. Hangerő, hangosság, hangsúly
      • 26.5.3. Fizikai idő, szubjektív tartam, beszédsebesség
      • 26.5.4. A szünet és a szünethordozók
    • Irodalom
  • chevron_right27. A beszéd zavarai
    • 27.1. Beszédzavar – nyelvi zavar
    • 27.2. Tünetmegjelenések
    • 27.3. A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai
    • 27.4. A beszédhangképzés és a beszédfolyamat zavarai
    • 27.5. A beszédészlelés zavarai
    • 27.6. A hallás, észlelés, artikuláció komplex zavara
    • 27.7. A beszédzavar mint szindróma
    • Irodalom
  • chevron_right28. A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv
    • chevron_right28.1. A jelnyelvekről
      • 28.1.1. A jelnyelvek mint természetes emberi nyelvek
      • 28.1.2. A jelnyelvekről általában
    • chevron_right28.2. A siketség fogalmáról
      • 28.2.1. A siketség orvosi értelmezéséről
      • 28.2.2. A siketség kulturális, antropológiai értelmezése
      • 28.2.3. Prelingvális, posztlingvális siketek és nagyothallók
      • 28.2.4. A siket gyermek és a nyelvelsajátítás
      • 28.2.5. A jelnyelv neurolingvisztikai vonatkozásai
    • chevron_right28.3. A jelnyelvek grammatikájának néhány jellegzetes vonása
      • 28.3.1. Lehet-e egyenértékű egy vizuális és egy vokális nyelv?
      • 28.3.2. Ami ikonikus, az nem szükségszerűen primitív is
      • 28.3.3. Sajátos szófaji kategóriák és néhány morfológiai jellegzetesség
      • 28.3.4. Hogyan építhetünk a jelekből mondatokat?
      • 28.3.5. Hangzó nyelvi hatások a jelnyelvben
    • chevron_right28.4. A siket gyermekek oktatásának hagyományos útja
      • 28.4.1. Oralista módszerek
      • 28.4.2. Előnyök és hátrányok
    • chevron_right28.5. A siket gyermek és a kétnyelvű oktatás
      • 28.5.1. A siketek kétnyelvűségéről
      • 28.5.2. A jelnyelvi–hangzó nyelvi kétnyelvű oktatás elvei és formái
      • 28.5.3. A hatékony kétnyelvű oktatás alapelvei
      • 28.5.4. A siket gyermekek oktatása Magyarországon
    • 28.6. Kitekintés
    • Irodalom
  • chevron_right29. Nyelv és írás
    • chevron_right29.1. Betűk, grafémák, ábécék
      • 29.1.1. A betűírás
      • 29.1.2. Betű és graféma
      • 29.1.3. A graféma változatai
      • 29.1.4. Az I-féle és U-féle betűk
      • 29.1.5. Az ábécé
      • 29.1.6. A görög írás
      • 29.1.7. A székely rovásírás
    • chevron_right29.2. Nyelv és írás viszonya
      • 29.2.1. A grammatika és a nyelvészet
      • 29.2.2. „Az írás csapdája”
      • 29.2.3. A beszéd elsődlegessége
      • 29.2.4. Az írás mint önálló közeg
      • 29.2.5. Az írás idealizál
      • 29.2.6. Hang és fonéma
      • 29.2.7. Írás és helyesírás
    • chevron_right29.3. A magyar helyesírás
      • 29.3.1. A helyesírás szabályozása
      • 29.3.2. A magyar fonéma-graféma megfelelések
      • 29.3.3. Fonetikus és nemfonetikus írás
      • 29.3.4. Az egyszerűsítés
      • 29.3.5. A morfémaőrzés
      • 29.3.6. A hagyományőrzés
      • 29.3.7. Az idegenesség
    • Irodalom
  • chevron_right30. Szaknyelv
    • 30.1. A magyar szaknyelv kialakulása
    • 30.2. A szaknyelv fogalma, értelmezése
    • 30.3. Szaknyelvkutatás
    • chevron_right30.4. A szaknyelv főbb jellemzői
      • 30.4.1. Szókincs, szakszókincs, terminológia
      • 30.4.2. A szakszavak főbb szintaktikai, szemantikai és pragmatikai jellemzői
      • 30.4.3. Szóösszetétel
      • 30.4.4. Képzett szavak
      • 30.4.5. Egyéb szóalkotási módok
      • 30.4.6. Mondatszerkesztési, szövegszerkesztési sajátosságok
      • 30.4.7. Tudományos stílus, retorikai funkciók
      • 30.4.8. Vizuális-verbális kapcsolatok
      • 30.4.9. Szakszöveg, műfaj
    • 30.5. A szaknyelvek használatának kontextusa
    • 30.6. A szaknyelvek csoportosítása, elkülönülése
    • 30.7. Napjaink nyelvhasználati változásai
    • Irodalom
  • chevron_right31. Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés
    • 31.1. Bevezetés
    • chevron_right31.2. Nyelvtervezés
      • 31.2.1. Nyelvtervezési folyamatok
      • 31.2.2. A nyelvtervezési folyamatok megvalósítói
      • 31.2.3. Nyelvtervezés és nyelvészet
    • chevron_right31.3. Nyelvpolitika
      • 31.3.1. A nyelvpolitika ideológiai háttere – alaptípusok
      • 31.3.2. Nyelvpolitikai kihívások: az Európai Unió és az angol nyelvi globalizáció
      • 31.3.3. „Civil nyelvpolitika”: a nyelvi tudatosság növelése
    • chevron_right31.4. Nyelvművelés
      • 31.4.1. Nyelvészet és nyelvművelés
      • 31.4.2. A „nyelvhelyességi hibák” típusai
      • 31.4.3. Nyelvi mítoszok
      • 31.4.4. A nyelvi norma
      • 31.4.5. Nyelvtervezés, nyelvi ismeretterjesztés – feladatok, lehetőségek
    • Irodalom
  • chevron_right32. Idegennyelv-tanulás, idegennyelv-oktatás
    • 32.1. Bevezetés
    • 32.2. Mit tanulunk?
    • 32.3. Hogy tanulunk?
    • 32.4. Hogy tanítunk? – Történeti módszertani áttekintés
    • 32.5. A nyelvtanuló és a nyelvtanulás
    • 32.6. A nyelvtanár és a nyelvtanítás
    • 32.7. A kommunikatív nyelvoktatás néhány jellemzője
    • 32.8. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right33. Nyelv és jog
    • chevron_right33.1. Igazságügyi nyelvészet
      • 33.1.1. Nyelvész-szakértők perekben
      • 33.1.2. Nyelvi csapdák
      • 33.1.3. Tévhitek a nyelvről
      • 33.1.4. A nyelvészet fontossága
    • chevron_right33.2. Nyelvi jogok
      • 33.2.1. A modern állam nyelvi joga
      • 33.2.2. Jogegyenlőség
      • 33.2.3. Tipológia
      • 33.2.4. Európa
      • 33.2.5. A magyarországi cigányokat sújtó nyelvi diszkrimináció
      • 33.2.6. A magyarországi siketeket sújtó nyelvi diszkrimináció
      • 33.2.7. A nyelvi emberi jogok
    • Irodalom
  • chevron_right34. Nyelvtechnológia
    • 34.1. Mi a nyelvtechnológia?
    • chevron_right34.2. A magyar számítógépes morfoszintaxis és alkalmazásai
      • 34.2.1. Számítógépes morfológiai és szintaktikai rendszerek
      • 34.2.2. Helyesek: helyesírás- és nyelvhelyesség-ellenőrzés, elválasztás, szinonimák
      • 34.2.3. Kereséstámogatás
    • chevron_right34.3. A magyar nyelvtechnológia eredményei a lexikográfiában
      • 34.3.1. A Magyar Nyelv Történeti Nagyszótára
      • 34.3.2. Az Értelmező Kéziszótár
      • 34.3.3. A Magyar Ragozási Szótár
      • 34.3.4. Vonzatszótár
      • 34.3.5. Magyar ontológiai adatbázis
      • 34.3.6. A MorphoLogic elektronikusszótár-koncepciója
    • 34.4. A magyar nyelvtechnológia eredményei a fordítástámogatásban
    • 34.5. A magyar nyelvtechnológia eredményei a gépi fordításban
    • chevron_right34.6. A magyar nyelvtechnológia eredményei a korpusznyelvészetben
      • 34.6.1. A Történeti Korpusz
      • 34.6.2. A Magyar Nemzeti Szövegtár
      • 34.6.3. A Szeged Korpusz
      • 34.6.4. Angol–magyar párhuzamos korpusz
      • 34.6.5. Az INTEX/NooJ nyelvelemző keretrendszer magyar verziója
    • chevron_right34.7. A magyar nyelvtechnológia eredményei a beszéd kezelésében
      • 34.7.1. Gépi beszéd-előállítás
      • 34.7.2. Szövegtisztítás
      • 34.7.3. Nyelvazonosítás
      • 34.7.4. Ékezetesítés
      • 34.7.5. A normál szöveg egyértelműsítése
      • 34.7.6. Név- és címfelolvasás
      • 34.7.7. Az írott szöveg elemzése alapvető prozódiai struktúrák meghatározására, jelzésére
      • 34.7.8. A hangzó beszéd megvalósítása
      • 34.7.9. Gépi beszédfelismerés
      • 34.7.10. Adatbázisok tervezése beszédfelismeréshez
      • 34.7.11. Fonetikai ismeretek a beszédfelismerésben
      • 34.7.12. Szövegértelmezési technikák
    • 34.8. Összegzés
    • Irodalom
• Nyelvemlékek rövidítésjegyzéke

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//