Irodalom

Aitchison, Jean 1978. Linguistics. Sevenoaks, Kent, Hodder & Stoughton.

Andersson, Lars-Gunnar 2001. Language cultivation in Sweden. In: Sándor (szerk.) 2001b.

Andersson, Lars-Gunnar, – Peter Trudgill 1990. Bad language. London, Penguin.

Bárczi, Géza 1974. Nyelvművelésünk. Budapest, Gondolat.

Bauer, Laurie – – Peter Trudgill (szerk.) 1998. Language myths. London, Penguin.

Benko Loránd 1999. A történeti nyelvtudomány feladatköréről mai nyelvünk állapota és változása ügyében. In: Glatz Ferenc (szerk.) A magyar nyelv az informatika korában. Budapest, MTA, 35–48

Bloomfield, Leonard 1933. Language. New York, Holt, Rinehart & Winston.

Bolinger, Dwight 1980. Language: The loaded weapon. London, Longman.

Cobarrubias, Juan 1983a. Ethical issues in status planning. In: Cobarrubias – Fishman 1983, 41–85.

Cobarrubias, Juan 1983b. Language planning: The state of the art. In: Cobarrubias – Fish-man 1983, 3–26.

Cobarrubias, Juan – – Joshua Fishman (szerk.) 1983. Progress in language planning. International perspectives. Berlin–New York–Amsterdam, Mouton.

Cooper, R. L. 1989. Language planning and social change. Cambridge, Cambridge University Press.

Crystal, David 1998. A nyelv enciklopédiája. Budapest, Osiris Kiadó.

Crystal, David 2003. English as a global language. Cambridge, Cambridge University Press.

Daoust, Denise 1997. Language planning and language reform. In: F. Coulmas (szerk.) The handbook of sociolinguistics, Oxford: Blackwell, 436–452.

Daoust-Blais, Denise 1983. Corpus and status language planning in Quebec. In: Cobarrubias – Fishman 1983, 207–234.

Das Gupta, Jyontitinda 1977. Language planning in India: authority and organization. In: J. Rubin et al. (szerk.) Language planning processes. Contributions to the sociology of language. The Hague, Mouton, 57–78.

Deme László 1953. A nemzeti nyelv rétegei a helyesség szemszögéből. In: Lőrincze Lajos (szerk.) Nyelvművelésünk főbb kérdései. Budapest, Akadémiai Kiadó, 15–48.

Deme László 1998-1999. Anyanyelvi mozgalmaink és morális hozamuk. Magyar Nyelvőr 122: 261–269, 390–399; 123: 1–8.

Deme László 1999. A magyar nyelvművelés állapota. Tudománypolitikai áttekintés, javaslatok. A) Bevezető. Magyar Nyelvőr 123: 9–10.

De Swaan, Abram 2004. A nyelvek társadalma. a globális nyelvrendszer. Budapest, Typotex.

Eory Vilma 1993. A nyelvművelés új feladatairól. Magyar Nyelvőr 117: 453–155.

Eory Vilma 1997. Nyelvészet és nyelvművelés Magyarországon. Nyelvünk és Kultúránk 97: 70–74.

Fábián Pál 1984. Nyelvművelésünk évszázadai. Budapest, Gondolat Kiadó.

Fairclough, Norman (szerk.) 1992. Critical language awareness. London-New York, Longman.

Fairclough, Norman 1995. Critical discourse analysis. Harlow, Longman.

Fairclough, Norman 2001. Language and power. 2. kiadás. Harlow, Longman.

Fishman, Joshua 1973. Language modernization and planning in comparison with other types of national modernization and planning. Language in Society 2: 23–43

Fishman, Joshua 1983. Modeling rationales in corpus planning. In: Cobarrubias – Fishman 1983, 197–118.

Fishman, Joshua 1996. Language revitalization. In: H. Goebl – – P. H. Nelde – – Z. Stary – – W. Wölck (szerk.) Contact linguistics 1. Berlin–New York, Walter de Gruyter, 902–906.

Garvin, Paul 1973. Some comments on language planning. In: J. Rubin – és R. Shuy (szerk.) Language planning: Current issues and research. Washington, Georgetown Univeristy Press, 24–73.

Gombocz Zoltán 1931. Nyelvhelyesség és nyelvtudomány. Magyar Nyelv 27: 1–11.

Grétsy László 1993. Nemzetközpontú nyelvművelés. Magyar Nyelvőr 117: 402–404.

Haugen, Einar 1959. Planning for a standard language in modern Norway. Anthropological Linguistics, 8–21.

Haugen, Einar 1966a. Dialect, language, nation. American Anthropologist 68: 922–935.

Haugen, Einar 1966b. Linguistics and language planning. In: W. Bright (szerk.) Sociolinguistics. The Hague, Mouton, 50–71.

Haugen, Einar 1983. The implementation of corpus planning. In: Cobarrubias – Fishman 1983, 269–289.

Haugen, Einar 1987. Language planning. In: U. Ammon – – N. Dittmar – – K. J. Mattheier (szerk.) Sociolinguistics, 626–637.

Heltainé Nagy Erzsébet 1993. A megértés változatai. (A kommunikációs szemléletű nyelvművelés lehetőségei a nyelvinorma-képzésben). Magyar Nyelvőr 117: 420–423.

Jahr, Ernst Hâkon 2001. On the use of dialects in Norway. In: Sándor (szerk.) 2001b.

Jahr, Ernst Hâkon, – Karol Janicki 1995. The function of the standard variety: a contrastive study of Norwegian and Polish. International Journal of the Sociology of Language 115: 125–145.

Jernudd, Björn 1971a. Notes on economic analysis for solving language problems. In: J. Rubin – és B. Jernudd (szerk.) Can language be planned?, Honolulu, University Press of Hawaii, 263–276.

Jernudd, Björn 1971b. Review of ‘Language conflict and language planning: The case of Modern Norwegian’ by Einar Haugen. Language 47: 490–193.

Jernudd, Björn 1983. Evaluation of language planning – What has the last decade accomplished? In: Cobarrubias – Fishman 1983, 345–378.

Jernudd, Björn, – Jyontitinda Das Gupta 1971. Towards a theory of language planning. In: J. Rubin – – B. Jernudd (szerk.) Can language be planned? Honolulu, University Press of Hawaii, 195–215.

Kálmán László 2004. A nyelvművelés mint áltudomány. http://members.chello.hu/lkalman/papers/ps/nyelvmuvelesMintAltudomany.pdf 

Kálmán László, – Nádasdy Ádám 1999. Hárompercesek a nyelvről. Budapest, Osiris Kiadó.

Kiefer Ferenc (szerk.) 2003. A magyar nyelv kézikönyve. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Kloss, Heinz 1969. Research possibilities on group bilingualism: A report. Quebec, International Center for Research on Bilingualism.

Kontra Miklós 1992. Bomlott gondolkodású magyarok? Új Szó 1993. december 23., 4.

Kontra Miklós 1993. Hogyan válasszunk le ötmillió magyart a nemzet testéről? Szivárvány 14/40, 123–130.

Kontra Miklós 1994. Milyen hatása van a mai magyar nyelvművelésnek? Magyar Nyelv 90, 333–345.

Kontra Miklós 1997. Szlovákiában szlovákul – Amerikában angolul. Valóság 1997/5: 60–72.

Kontra Miklós 1999. Angol nyelvi és kulturális imperializmus. In: Közérdekű nyelvészet. Budapest: Osiris, 91–105.

Kontra Miklós – – Saly Noémi (szerk.) 1998. Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról. Budapest, Osiris.

Kosztolányi Dezso 1931. Túlvilági séták. Pesti Hírlap, február–március. (In: Nyelv és lélek. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990, 112–135.)

Kövér György 1986. 1873. Egy krach anatómiája. Budapest, Kozmosz.

Labov, William 1972. The logic of non-standard English. In: P. P. Giglioli (szerk.) Language and social context. Harmondsworth, Penguin, 283–307.

Labov, William 1982. Objectivity and commitment in linguistic science: The case of the Black English trial in Ann Arbor. Language in Society 11: 165–201.

Lanstyák István 1993a. Álom és valóság között. Gondolatok nyelvünk egységéről. Irodalmi Szemle 1993/3: 58–69; 1993/4: 64–74.

Lanstyák István 1993b. Nyelvművelésünk vétségei és kétségei. Irodalmi Szemle 1993/3: 58–69; 1993/4: 64–74.

Lőrincze Lajos 1953. A nyelvművelés elvi kérdései. In: Nyelv és élet. Budapest, Művelt Nép, 151–171.

Lőrincze Lajos 1980. Emberközpontú nyelvművelés. Budapest, Magvető Kiadó.

Mackey, William 1983. U. S. language policy and the Canadian experiences. In: Cobarrubias – Fishman 1983, 173–206.

Milroy, James 1992. Linguistic variation and change. Oxford, Blackwell.

Milroy, James 1998. Children can’t speak or write properly anymore. In: Bauer – Trudgill 1998, 58–65.

Milroy, James, – Lesley Milroy 1991. Authority in language. 2. kiadás. London-New York, Rout ledge.

Milroy, Lesley 1980. Language and social networks. Oxford, Blackwell.

Nádasdy ádám 2003. Ízlések és szabályok. Budapest, Magvető Kiadó.

Németh G. Béla 1960. A századvégi Nyelvőr-vitához. In: Pais Dezső (szerk.) Dolgozatok a magyar irodalmi nyelv és stílus történetéből, 227–261.

Neustupný, J. V. 1970. Basic types of treatment of language problems. Linguistic Communications 1: 77–98.

Neustupny, J. V. 1978. Post-structural approaches to language: Language theory in a Japanese context. Tokyo, University of Tokyo Press.

Nyelvművelő kézikönyv 1–2. kötet. 1980/1985. Budapest, Akadémiai Kiadó.+

Nyilatkozat. 1997. Élet és Irodalom 1997. május 9.

Phillipson, Robert 1992. Linguistic imperialism. Oxford, Oxford University Press.

Phillipson, Robert 2003. English-only Europe? Challenging language policy. London-New York, Routledge.

Pinker, Steven A nyelvi ösztön. Hogyan hozza létre az elme a nyelvet? Budapest, Typotex.

Pintér Jenő 1938. Magyar nyelvvédö könyv. Budapest, magánkiadás.

Pléh Csaba 1995. On the dynamics of stigmatization and hypercorrection in a normatively oriented language community. International Journal of the Sociology of Language 111: 31–45.

Preston, Dennis, – Nancy A. Niedzielski 2000. Folk linguistics. Berlin–New York: Mouton de Gruyter.

Ray, Punya S. 1963. Language standardization: Studies in prescriptive linguistics. The Hague, Mouton.

Rubin, Joan 1971. Evaluation and language planning. In: J. Rubin – – B. Jernudd (szerk.) Can language be planned? Honolulu, University Press of Hawaii, 217–252.

Rubin, Joan 1983. Evaluating status planning: What has the last decade accomplished? In: Cobarrubias – Fishman 1983, 329–343.

Sándor Klára 2001a. Nyelvművelés és ideológia. In: Sándor szerk. 2001a, 153–216.

Sándor Klára 2001b. Language cultivation in Hungary: further data. In: Sándor szerk. 2001b.

Sándor Klára 2001c. „A nyílt társadalmi diszkrimináció utolsó bástyája”: az emberek nyelvhasználata. Replika 2001. november, 241-259.

Sándor Klára (szerk.) 2001a. Nyelv, jog, oktatás, Szeged, JGyTF Kiadó.

Sándor Klára (szerk.) 2001b. Issues on language cultivation. Szeged, JGyTF Kiadó.

Sifianou, Maria 2001. Language cultivation in Greece. In: Sándor szerk. 2001b.

Skutnabb-Kangas, Tove 1997. Nyelv, oktatás és a kisebbségek. Budapest, Teleki László Alapítvány.

Szepesy Gyula 1986. Nyelvi babonák. Budapest: Gondolat Kiadó.

Talbot, Mary, – Karen Atkinson, – David Atkinson 2003. Language and power in the modern world. Edinburgh, Edinburgh University Press.

Tauli, Valter 1968. Introduction to a theory of language planning. Studia Philologiae Scandinavica 6. Uppsala: University of Uppsala.

Tauli, Valter 1974. The theory of language planning. In: Joshua Fishman (szerk.) Advances in language planning. The Hague: Mouton, 48–67.

Teleki József 1988. Amagyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és új szólásmódok által. Budapest, Szépirodalmi Kiadó.

Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 1998. Nyelvitervezés. Budapest, Universitas.

Trudgill, Peter 1974. The social differentiation of English in Norwich. Cambridge, Cambridge University Press.

Wodak, Ruth (szerk.) 1989. Language power and ideology: Studies in political discourse. London, Benjamins.

Tartalomjegyzék

• MAGYAR NYELV
• Bevezető
• chevron_rightELSŐ RÉSZ
  • chevron_right1. A nyelvészet és területei
    • 1.1. Mit vizsgál a nyelvészet?
    • 1.2. Hogyan vizsgálódik a nyelvészet?
    • 1.3. A nyelvi rendszer
    • 1.4. A nyelvtan
    • chevron_right1.5. A nyelvészet területei
      • 1.5.1. Nyelv és világ különbözősége
      • 1.5.2. A beszédhangtan (fonetika)
      • 1.5.3. A történeti nyelvészet
    • Irodalom
  • chevron_right2. Hangtan
    • chevron_right2.1. A magánhangzók
      • 2.1.1. A magánhangzó-harmónia
      • 2.1.2. A hosszúsági váltakozások
      • 2.1.3. Magánhangzók kiesése és betoldása
    • chevron_right2.2. A mássalhangzók
      • 2.2.1. A mássalhangzók csoportosítása
      • 2.2.2. A zöngésségi hasonulás
    • chevron_right2.3. A hangsúly
      • 2.3.1. A névszói szerkezetek hangsúlyozása
      • 2.3.2. Az igei szerkezetek hangsúlyozása
      • 2.3.3. Az irtóhangsúly
      • 2.3.4. Összefoglalás
    • 2.4. A hanglejtés
    • Irodalom
  • chevron_right3. Alaktan
    • 3.1. Az alaktan tárgya
    • 3.2. A magyar morfológia szóalapúsága
    • 3.3. Kötőhangzó vagy toldalékkezdő magánhangzó?
    • 3.4. Termékenység és szabályszerűség
    • 3.5. Képző vagy rag?
    • chevron_right3.6. A szóképzés
      • 3.6.1. Termékeny főnévképzők
      • 3.6.2. Termékeny melléknévképzők
      • 3.6.3. Termékeny igeképzők
      • 3.6.4. Termékeny határozószó-képzők
    • chevron_right3.7. Az igekötős igék alkotása
      • 3.7.1. A tisztán perfektiváló funkció
      • 3.7.2. Az akcióminőségek képzése
      • 3.7.3. A határozói jelentést is megőrző igekötők
    • 3.8. A szóösszetétel
    • chevron_right3.9. A ragozás
      • 3.9.1. A magyar nyelv agglutináló jellege
      • 3.9.2. Jel és rag
      • 3.9.3. Az esetragok
      • 3.9.4. A birtokos személyragok
    • Irodalom
  • chevron_right4. Szófajok
    • 4.1. Mi a szó?
    • 4.2. Mi a szófaj?
    • 4.3. Nyitott és zárt osztályok
    • 4.4. A szófaji kategóriák
    • chevron_right4.5. Milyen szófajok vannak a magyar nyelvben?
      • 4.5.1. A mondatszók
      • 4.5.2. A névmások
      • 4.5.3. Az igenevek
    • 4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right5. Mondattan
    • 5.1. Bevezetés
    • chevron_right5.2. A mondat alapszerkezete
      • 5.2.1. Szabad szórendű-e a magyar?
      • 5.2.2. A mondat topik–predikátum tagolódása
    • chevron_right5.3. A predikátum belső szerkezete
      • 5.3.1. Az egyszerű predikátum
      • 5.3.2. A fókuszt tartalmazó predikátum
      • 5.3.3. A kvantort tartalmazó predikátum
      • 5.3.4. A tagadás
      • 5.3.5. Módosító határozók a mondatban
    • chevron_right5.4. A főnévi kifejezés
      • 5.4.1. A főnévi kifejezések típusai
      • 5.4.2. A birtokos szerkezet
    • 5.5. A névutói kifejezés
    • 5.6. A határozószói kifejezés
    • 5.7. A melléknévi kifejezés
    • 5.8. Az igenévi kifejezések
    • 5.9. Az alárendelő összetett mondat
    • Irodalom
  • chevron_right6. Szövegtan
    • 6.1. Szöveg és szövegtan
    • 6.2. A szöveg kommunikációs tényezői
    • 6.3. A szövegvilág
    • 6.4. A szöveg fizikai megvalósulása
    • chevron_right6.5. A szöveg műveleti szerkezete
      • 6.5.1. A szöveg mikroszintje
      • 6.5.2. A szöveg mezoszintje
      • 6.5.3. A szöveg makroszintje
    • 6.6. A szöveg összevont (konszolidált) szerkezete
    • 6.7. A cím
    • 6.8. A szövegtípusok
    • Irodalom
  • chevron_right7. Szemantika
    • 7.1. A szemantika tárgya
    • chevron_right7.2. Szószemantikai elméletek
      • 7.2.1. A strukturális szemantika
      • 7.2.2. A logikai szemantika
      • 7.2.3. A kognitív szemantika
    • chevron_right7.3. Morfoszemantika
      • 7.3.1. A foglalkozásnevek képzése
      • 7.3.2. A fosztóképző
      • 7.3.3. A -gat/-get igeképző
    • 7.4. A mondatszemantika tárgya
    • chevron_right7.5. A topik-pozíció és a topik funkció
      • chevron_right7.5.1. A topik-pozíció és a logikai alany szerep
        • 7.5.1.1. A topik-pozícióban lévő összetevők értelmezése
        • 7.5.1.2. A topik szerepű összetevők mondattani helye
      • 7.5.2. A kontrasztív topikok interpretációja
    • chevron_right7.6. A fókusz funkció és a fókusz-pozíció
      • 7.6.1. A fókusz-pozícióban lévő összetevők interpretációja
      • 7.6.2. A fókusz szerepű összetevők szintaktikai helye
    • 7.7. A progresszív aspektus
    • chevron_right7.8. Egy probléma a modalitás köréből
      • 7.8.1. A modalitás fogalma
      • 7.8.2. A szubjektív és az objektív episztemikus modalitás
    • Irodalom
  • chevron_right8. Pragmatika
    • 8.1. Bevezetés
    • chevron_right8.2. A pragmatika értelmezései és helye a nyelvtudományban
      • 8.2.1. A pragmatika mint a nyelvre irányuló funkcionális nézőpont
      • chevron_right8.2.2. A pragmatika mint komponens
        • 8.2.2.1. A pragmatika a nyelvtan komponense
        • 8.2.2.2. A pragmatika a nyelvelmélet – nyelvtanon kívüli – komponense
        • 8.2.2.3. A pragmatika a megismerés leírásának nyelvelméleten kívüli komponense
      • 8.2.3. A pragmatikai kompetencia neurolingvisztikai alátámasztottsága
      • 8.2.4. A nyelvhasználati jelenségek többféle pragmatikai szempontú elemzése
    • chevron_right8.3. A magyar nyelvhasználat pragmatikai szempontú vizsgálatának néhány eredménye
      • chevron_right8.3.1. Az informatív nyelvhasználat
        • 8.3.1.1. Az informatív és a kommunikatív nyelvhasználat elkülönítése
        • 8.3.1.2. A verbális információközlés működése
        • 8.3.1.3. Az informatív és a kommunikatív nyelvhasználat azonosságai és különbségei
      • chevron_right8.3.2. Implicit argumentumok a magyar nyelvhasználatban
        • chevron_right8.3.2.1. Az implicit argumentumok előfordulásának első módja: az igék konceptuális-szemantikai reprezentációjának a szerepe
          • 8.3.2.1.1. Szelekciós megkötések
          • 8.3.2.1.2. A cselekvés jellemző módjára vonatkozó információ
          • 8.3.2.1.3. Az implicit argumentumok prototipikus struktúrája
        • 8.3.2.2. Az implicit argumentumok előfordulásának második módja: a közvetlen kontextus szerepe
        • 8.3.2.3. Az implicit argumentumok előfordulásának harmadik módja: a kontextuskiterjesztés szerepe
        • 8.3.2.4. Az igék osztályozása implicit argumentumokkal való előfordulásuk alapján
        • 8.3.2.5. Az implicit argumentumok előfordulásának és azonosításának motivációja
    • 8.4. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_rightMÁSODIK RÉSZ
  • chevron_right9. Az uráli nyelvek tipológiai jellemzése
    • 9.1. Bevezetés
    • 9.2. Hangtan
    • 9.3. Alaktan
    • 9.4. Mondattan
    • Irodalom
  • chevron_right10. A magyar mint uráli nyelv
    • chevron_right10.1. Nyelvcsaládunkról
      • 10.1.1. Az uráli népek lélekszáma és anyanyelvük használata
      • 10.1.2. Oroszországi nyelvrokonaink lélekszáma és anyanyelvhasználata
    • 10.2. Ha nyelvrokonok vagyunk, miért nem értjük egymást?
    • 10.3. Hol és hogyan keressük nyelvünk uráli vonásait?
    • chevron_right10.4. A magyar nyelv uráli vonásai
      • 10.4.1. A hangrendszer ősi vonásai
      • chevron_right10.4.2. Az alaktani rendszer ősi vonásai
        • 10.4.2.1. Alapnyelvi elemek a névszóragozásban
        • 10.4.2.2. Alapnyelvi elemek az igeragozásban
        • 10.4.2.3. Szóalkotásunk ősi vonásai
      • 10.4.3. A mondattani rendszer ősi vonásai
      • 10.4.4. Szókészletünk uráli öröksége
    • Irodalom
  • chevron_right11. Az ősmagyar kor
    • 11.1. Bevezetés
    • 11.2. A hangrendszer
    • 11.3. A szóelemek
    • 11.4. A szófajok
    • 11.5. A szószerkezetek
    • 11.6. A mondatok
    • Irodalom
  • chevron_right12. Az ómagyar kor
    • 12.1. Szóbeliség és írásbeliség; a latin nyelv szerepe
    • 12.2. A nyelvemlékek
    • 12.3. A helyesírás
    • 12.4. Hangrendszer, hangváltozások
    • 12.5. A szóelemek
    • 12.6. A szófajok
    • 12.7. A szófajok
    • 12.8. Az egyszerű mondatok
    • s12.9 Az összetett mondatok
    • Irodalom
  • chevron_right13. A középmagyar kor
    • 13.1. Bevezetés
    • 13.2. A nyelvi változásokat befolyásoló tényezők és hatásaik
    • chevron_right13.3. Nyelvi változások a középmagyarban
      • 13.3.1. Szókincs
      • 13.3.2. Szófajtörténet
      • 13.3.3. A nyelvi rendszer változásai
    • Irodalom
  • chevron_right14. A nyelvújítás
    • 14.1. Bevezetés
    • chevron_right14.2. A nyelvújítás története
      • 14.2.1. Előzmények
      • 14.2.2. A nyelv dolga: közügy
      • 14.2.3. Ortológus és neológus
      • 14.2.4. Művek és ellenművek
      • 14.2.5. Kazinczy Ferenc, az első nagy hatású nyelvművelő
      • 14.2.6. A nyelvújítás győzelme után
      • 14.2.7. Eredmények
    • chevron_right14.3. A nyelvújítás módszerei
      • 14.3.1. Az új szavak
      • 14.3.2. Szóképzés
      • 14.3.3. Szóelvonás
      • 14.3.4. Szóösszetétel
      • 14.3.5. Elavult szavak felújítása
      • 14.3.6. Nyelvjárási szavak közkinccsé tétele
      • 14.3.7. Idegen szavak, szószerkezetek fordítása
      • 14.3.8. Idegen szavak magyarosítása
    • Irodalom
  • chevron_right15. Az újmagyar és az újabb magyar kor
    • chevron_right15.1. A korszakolás nehézségei
      • 15.2. A nyelvi norma kérdése, a sztenderdizáció
    • chevron_right15.3. Helyesírás-történet
      • 15.3.1. Az első szabályzatot megelőző időszak
      • 15.3.2. Az első helyesírási szabályzat
      • 15.3.3. Helyesírási reformtörekvések az első szabályzat után
      • 15.3.4. Az egységes helyesírási szabályozás előtti időszak
      • 15.3.5. Az egységes magyar helyesírás
    • 15.4. Hangtörténet
    • chevron_right15.5. Morféma- és szófajtörténet
      • 15.5.1. A tövek
      • chevron_right15.5.2. A toldalékok
        • 15.5.2.1. A képzők
        • 15.5.2.2. Az igei inflexiós toldalékok
        • 15.5.2.3. A névszói inflexiós toldalékok
      • chevron_right15.5.3. A szóalkotásmódok
        • 15.5.3.1. A szóképzés
        • 15.5.3.2. Az összetételek
      • chevron_right15.5.4. Szófajtörténet
        • 15.5.4.1. Alapszófajok
        • 15.5.4.2. Viszonyszók
        • 15.5.4.3. A mondatszók
    • chevron_right15.6. Mondattörténet
      • chevron_right15.6.1. Az egyszerű mondat
        • 15.6.1.1. Az alany és az állítmány
        • 15.6.1.2. Az alárendelő szerkezetek
        • 15.6.1.3. A mellérendelő szerkezetek
      • chevron_right15.6.2. Az összetett mondat
        • 15.6.2.1. Az alárendelő összetett mondat
        • 15.6.2.2. A mellérendelő összetett mondat
    • Irodalom
  • chevron_right16. A magyar nyelv szókészlete
    • 16.1. Az ősi örökség
    • chevron_right16.2. Az idegen eredetű szókészlet
      • 16.2.1. Az iráni jövevényszavak
      • chevron_right16.2.2. A török jövevényszavak
        • 16.2.2.1. Az ótörök jövevényszavak
        • 16.2.2.2. Az Árpád-kori török jövevényszavak
        • 16.2.2.3. Az oszmán-török jövevényszavak
      • 16.2.3. A szláv jövevényszavak
      • 16.2.4. A német jövevényszavak
      • 16.2.5. A latin jövevényszavak
      • chevron_right16.2.6. Az újlatin jövevényszavak
        • 16.2.6.1. Az olasz jövevényszavak
        • 16.2.6.2. A francia jövevényszavak
        • 16.2.6.3. A román jövevényszavak
      • chevron_right16.2.7. Jövevényszavak egyéb nyelvekből
        • 16.2.7.1. Az angol jövevényszavak
        • 16.2.7.2. A cigány jövevényszavak
        • 16.2.7.3. A jiddis jövevényszavak
        • 16.2.7.4. A bizánci görög jövevényszavak
      • chevron_right16.2.8. A nemzetközi műveltségszavak
        • 16.2.8.1. A vándorszavak
        • 16.2.8.2. A nemzetközi szavak
      • 16.2.9. A tükörszavak
    • chevron_right16.3. A belső keletkezésű szókészlet
      • chevron_right16.3.1. A szóteremtéssel keletkezett szavak
        • 16.3.1.1. Az indulatszavak
        • 16.3.1.2. A hangutánzó szavak
        • 16.3.1.3. A hangfestő (hangulatfestő) szavak
      • chevron_right16.3.2. A szóalkotással keletkezett szavak
        • 16.3.2.1. A képzett szavak
        • 16.3.2.2. Az összetett szavak
      • chevron_right16.3.3. Ritkább szóalkotási módok
        • 16.3.3.1. Ajel- és ragszilárdulás
        • 16.3.3.2. A szórövidülés és a rövidítéses továbbképzés
        • 16.3.3.3. Az elvonás
        • 16.3.3.4. A szóhasadás
      • chevron_right16.3.4. A tudatos szóalkotás
        • 16.3.4.1. A nyelvújítás
        • 16.3.4.2. A mozaikszó-alkotás
    • 16.4. Az ismeretlen eredetű szavak
    • 16.5. A magyar szókészlet jellegzetességei
    • Irodalom
  • chevron_right17. A magyar nyelvtudomány történetének áttekintése a kezdetektől a 20. század elejéig
    • 17.1. A korai humanisták
    • 17.2. A 17. század
    • 17.3. A 18. század az 1770-es évekig
    • 17.4. A 18–19. század fordulója (1770–1830)
    • 17.5. A 19. század közepe és második fele
    • 17.6. A századforduló és a 20. század eleje
    • Irodalom
• chevron_rightHARMADIK RÉSZ
  • chevron_right18. Nyelvjárások, regionális nyelvváltozatok
    • 18.1. A nyelvjárások
    • chevron_right18.2. A mai magyar nyelvjárási régiók
      • 18.2.1. A nyugat-dunántúli nyelvjárási régió
      • 18.2.2. A közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjárási régió
      • 18.2.3. A dél-dunántúli nyelvjárási régió
      • 18.2.4. A dél-alföldi nyelvjárási régió
      • 18.2.5. A palóc nyelvjárási régió
      • 18.2.6. A Tisza–Körös-vidéki nyelvjárási régió
      • 18.2.7. Az északkeleti nyelvjárási régió
      • 18.2.8. A mezőségi nyelvjárási régió
      • 18.2.9. A székely nyelvjárási régió
      • 18.2.10. A moldvai nyelvjárási régió
    • chevron_right18.3. Tallózás nyelvjárási jelenségek között
      • 18.3.1. A nyelvjárási szókincsről
      • 18.3.2. A nyelvjárási hangtanból
      • 18.3.3. A nyelvjárási alaktanból
      • 18.3.4. A nyelvjárási mondattanból
    • 18.4. A nyelvjárások beszélői és funkciói
    • 18.5. A nyelvjárások változása
    • 18.6. A regionális köznyelviség
    • 18.7. A nyelvjárás mint hátrány
    • 18.8. A nyelvjárások és az iskola
    • Irodalom
  • chevron_right19. A határon túli magyar nyelvváltozatok
    • 19.1. A változók fajtái
    • chevron_right19.2. Azonosságok és különbségek
      • 19.2.1. Egy azonosság
      • 19.2.2. Egy különbség
    • 19.3. Kontaktushatások
    • 19.4. Nyelvjárási (regionális) vonások
    • 19.5. A kontaktus intenzitásának hatása
    • 19.6. A tannyelv hatása
    • 19.7. Szókészlet
    • 19.8. Attitűdök
    • 19.9. Nyelvcsere
    • 19.10. Oktatás
    • Irodalom
  • chevron_right20. A magyarországi magyar nyelvhasználat variabilitásáról
    • 20.1. A beszéd társadalmi és stílus szerinti rétegződéséről
    • 20.2. Néhány változó társadalmi megoszlása
    • 20.3. Néhány független változó hatása
    • 20.4. Következetesség
    • chevron_right20.5. További kérdések
      • 20.5.1. Feladatfüggő eredmények: grammatikalitási ítéletek és szóbeli mondatkiegészítések
      • 20.5.2. Differenciált megbélyegzés
    • Irodalom
  • chevron_right21. Kétnyelvűség és többnyelvűség
    • 21.1. Definíciók
    • 21.2. Az egyéni kétnyelvűség
    • 21.3. A közösségi kétnyelvűség
    • 21.4. A kétnyelvű beszéd
    • 21.5. A magyar nyelv kétnyelvű helyzetben
    • Irodalom
  • chevron_right22. Stilisztika
    • 22.1. A nyelvi variancia és a stílus
    • 22.2. A stílus a nyelvi interakcióban
    • 22.3. A stílus összetettsége
    • 22.4. A nyelvi potenciálból eredő stíluslehetőségek
    • 22.5. A szociokulturális tényezők
    • 22.6. A stílusstruktúra
    • 22.7. A stíluselemzés
    • 22.8. A stílus a szépirodalomban
    • Irodalom
  • chevron_right23. Neurolingvisztika
    • chevron_right23.1. Alapkérdések
      • 23.1.1. Az afázia
      • 23.I.2 A lokalizációs elméletek
    • chevron_right23.2. Nyelvtani alapú magyarázatok és kapacitáselméletek
      • 23.2.1. Példák nyelvtani alapú magyarázatokra: a mondatmegértés agrammatikus zavarai
      • 23.2.2. Példák a kapacitáselméleti magyarázatokra: a mondatmegértés agrammatikus zavarai
      • chevron_right23.2.3. A mondatprodukció agrammatikus zavarai
        • 23.2.3.1. Az agrammatikus mondatprodukció: nyelvtani alapú magyarázatok
        • 23.2.3.2. Az agrammatikus mondatprodukció: kapacitáselméleti magyarázatok
    • chevron_right23.3. Neurolingvisztikai vizsgálatok magyar nyelvi anyagon
      • 23.3.1. Morfológia
      • chevron_right23.3.2. Mondattan
        • 23.3.2.1. Nyelvtani feldolgozás mondatismétlési feladatokban
        • 23.3.2.2. A mondatismétlési teszt elemzése
    • chevron_right23.4. Magyar nyelvű afáziások grammatikalitási ítéletei: a nyelvtani jegyek és a nyelvi elemző-feldolgozó rendszer műveletei közti viszonyok
      • 23.4.1. Könnyű feladatok
      • 23.4.2. Nehéz feladatok: találgatások
      • 23.4.3. Szisztematikus tévedések
    • chevron_right23.5. Az adatok értelmezése, a lehetséges magyarázatok
      • 23.5.1. A zárt szóosztályok szerepe
      • 23.5.2. A nyelvi elemző-feldolgozó mentális programról
      • 23.5.3. Könnyű feladatok. A kezdeti elemző-feldolgozó műveletek
      • 23.5.4. Nehéz feladatok. A szisztematikus tévedések
      • 23.5.5. Nehéz feladatok. A találgatások
      • 23.5.6. Tanulságok
    • chevron_right23.6. Neurolingvisztikai vizsgálatok és a nyelvtan modelljének kutatása
      • 23.6.1. Az univerzális nyelvtan alapelveinek korlátozódása agrammatikus afáziában
      • 23.6.2. A gazdaságossági hierarchia megváltozása az agrammatikus afáziában
    • chevron_right23.7. Az igei szerkezet ellipszisét tartalmazó mondatismétlési tesztek
      • chevron_right23.7.1. A mondatszerkezet összetevőinek ellipszise
        • 23.7.1.1. A lexikonból többször kiválasztott azonos lexikai egységek a VP-ellipszisben
        • 23.7.1.2. Mondatismétlési tesztek
        • 23.7.1.3. A hátraható ellipszis elkerülése a válaszokban
      • 23.7.2. A mondatismétlés feldolgozó szakasza: hipotézis a VP-ellipszis valós idejű feldolgozásáról
      • 23.7.3. Megjegyzések a gazdaságossági elvek és az ellipszis viszonyairól. A lexikai kiválasztás gazdaságossági megszorítása
      • 23.7.4. A mondatismétlés produkciós fázisa
      • 23.7.5. Összefoglalás
    • chevron_right23.8. A névmások kötéselveinek megítélései agrammatikus afáziában: A lokális és a globális gazdaságosság közti különbségtevés korlátozódásai
      • 23.8.1. A tesztanyag nyelvtani sajátosságai: a kötéselvek
      • 23.8.2. Az A-elv könnyebb?
      • 23.8.3. A B-elv nehezebb?
      • 23.8.4. A vizsgálati személyek és a tesztanyagok
      • 23.8.5. A kísérlet leírása
      • 23.8.6. A mondat-kép párok
      • 23.8.7. Következtetések
    • 23.9. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right24. Pszicholingvisztika
    • 24.1. A megértés folyamata
    • chevron_right24.2. A hangfelismerés és -észlelés
      • 24.2.1. Beszédhangfelismerés-elméletek
      • 24.2.2. Grammatikai hatások a beszédhang felismerésében
    • chevron_right24.3. A szófelismerés és a mentális szótár szerepe a megértésben
      • 24.3.1. Szófelismerés és a megértés aktív természete
    • chevron_right24.4. Morfológia
      • chevron_right24.4.1. Alaktanilag komplex szavak értelmezése
        • a) Egészleges hozzáférés
        • b) Analitikus hozzáférés
      • 24.4.2. A szabálykérdés és az alaktan
      • chevron_right24.4.3. Magyar adatok a kettős rendszerről
        • Előfeszítés
    • chevron_right24.5. A mondatelemzés
      • chevron_right24.5.1. A propozicionális elemzés néhány elve
        • 24.5.1.1. A propozicionális elemzés és a nyelvek eltérései
        • 24.5.1.2. A szerkezet-hozzárendelés szakaszai
      • 24.5.2. A tudásalapú feldolgozás és a megértés összetevőinek rendje
    • 24.6. Szöveg-összekapcsolás
    • 24.7. Három tényező a nyelvfeldolgozásban
    • Irodalom
  • chevron_right25. A gyermeknyelv
    • chevron_right25.1. A gyermeknyelvi kutatás stratégiái
      • 25.1.1. Nyelvelméleti célok
      • 25.1.2. Szelekciós tanuláselméletek, paraméterbeállítás és a kritikus periódusok a nyelvészetben
      • 25.1.3. A kritikus periódus
      • 25.1.4. Tanuláselméleti és szociális felfogások
    • chevron_right25.2. Az alaktani és mondattani fejlődés
      • 25.2.1. A morfológia kibontakozása
      • 25.2.2. Szóképzés és összetétel
      • 25.2.3. Az alaktani szabályszerűségek alakulása
      • 25.2.4. A mondatszerkezet kibontakozása
      • chevron_right25.2.5. Egy példa a mondattani fejlődésre: Az igekötők a magyar gyermeknyelvben
        • 25.2.5.1. Jelentésspecifikáció. A korai gyermeknyelvi hibázások
        • 25.2.5.2. A befejezettség kifejezése
        • 25.2.5.3. Az igekötők mozgatása és az aktuális tagolás
      • 25.2.6. Kísérleti adatok a mondatmegértés fejlődéséről
    • chevron_right25.3. A szókincs elsajátítása
      • 25.3.1. A szókincs alakulásának korai szakaszai
      • 25.3.2. A szókincs fejlődésének későbbi szakasza
    • chevron_right25.4. Az elsajátítás társas keretei
      • 25.4.1. Utánzás a gyermeknyelvben
      • 25.4.2. A gyermekekhez szóló beszéd jellemzői
    • 25.5. Nyelvpatológia és nyelvi fejlődés
    • Irodalom
• chevron_rightNEGYEDIK RÉSZ
  • chevron_right26. Fonetika
    • 26.1. Bevezetés
    • chevron_right26.2. A beszéd képzése, akusztikai alkata és észlelése
      • chevron_right26.2.1. A beszéd képzése
        • 26.2.1.1. A légzési szakasz
        • 26.2.1.2. A zöngeképzés szakasza
        • 26.2.1.3. Az artikulációs szakasz
      • chevron_right26.2.2. A beszéd mint fizikai jelenség
        • 26.2.2.1. Szabályos rezgés: zenei hang
        • 26.2.2.2. Szabálytalan rezgés: zörej
        • 26.2.2.3. A beszédhangok színképe
      • chevron_right26.2.3. A beszéd észlelése
        • 26.2.3.1. Ahallás
        • 26.2.3.2. Az azonosítás
        • 26.2.3.3. Az észlelést segítő tényezők
    • chevron_right26.3. A magyar beszédhangok állománya
      • chevron_right26.3.1. A magánhangzók
        • 26.3.1.1. Artikulációs jellemzés
        • 26.3.1.2. Akusztikai és percepciós jellemzés
      • chevron_right26.3.2. A mássalhangzók
        • 26.3.2.1. Artikulációs jellemzés
        • 26.3.2.2. Akusztikai és percepciós jellemzés
      • 26.3.3. A magyar beszédhangok erősségi és hangzóssági rendje
    • chevron_right26.4. A beszédlánc szerveződése és alkalmazkodási jelenségei
      • 26.4.1. Hangsorszerveződés
      • chevron_right26.4.2. Alkalmazkodási folyamatok
        • 26.4.2.1. A koartikuláció változatai
        • 26.4.2.2. A koartikuláció meghatározó tényezői
    • chevron_right26.5. Szupraszegmentális hangjelenségek: a beszéd „zenei” elemei
      • 26.5.1. Rezgésszám, hangmagasság, hanglejtés
      • 26.5.2. Hangerő, hangosság, hangsúly
      • 26.5.3. Fizikai idő, szubjektív tartam, beszédsebesség
      • 26.5.4. A szünet és a szünethordozók
    • Irodalom
  • chevron_right27. A beszéd zavarai
    • 27.1. Beszédzavar – nyelvi zavar
    • 27.2. Tünetmegjelenések
    • 27.3. A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai
    • 27.4. A beszédhangképzés és a beszédfolyamat zavarai
    • 27.5. A beszédészlelés zavarai
    • 27.6. A hallás, észlelés, artikuláció komplex zavara
    • 27.7. A beszédzavar mint szindróma
    • Irodalom
  • chevron_right28. A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv
    • chevron_right28.1. A jelnyelvekről
      • 28.1.1. A jelnyelvek mint természetes emberi nyelvek
      • 28.1.2. A jelnyelvekről általában
    • chevron_right28.2. A siketség fogalmáról
      • 28.2.1. A siketség orvosi értelmezéséről
      • 28.2.2. A siketség kulturális, antropológiai értelmezése
      • 28.2.3. Prelingvális, posztlingvális siketek és nagyothallók
      • 28.2.4. A siket gyermek és a nyelvelsajátítás
      • 28.2.5. A jelnyelv neurolingvisztikai vonatkozásai
    • chevron_right28.3. A jelnyelvek grammatikájának néhány jellegzetes vonása
      • 28.3.1. Lehet-e egyenértékű egy vizuális és egy vokális nyelv?
      • 28.3.2. Ami ikonikus, az nem szükségszerűen primitív is
      • 28.3.3. Sajátos szófaji kategóriák és néhány morfológiai jellegzetesség
      • 28.3.4. Hogyan építhetünk a jelekből mondatokat?
      • 28.3.5. Hangzó nyelvi hatások a jelnyelvben
    • chevron_right28.4. A siket gyermekek oktatásának hagyományos útja
      • 28.4.1. Oralista módszerek
      • 28.4.2. Előnyök és hátrányok
    • chevron_right28.5. A siket gyermek és a kétnyelvű oktatás
      • 28.5.1. A siketek kétnyelvűségéről
      • 28.5.2. A jelnyelvi–hangzó nyelvi kétnyelvű oktatás elvei és formái
      • 28.5.3. A hatékony kétnyelvű oktatás alapelvei
      • 28.5.4. A siket gyermekek oktatása Magyarországon
    • 28.6. Kitekintés
    • Irodalom
  • chevron_right29. Nyelv és írás
    • chevron_right29.1. Betűk, grafémák, ábécék
      • 29.1.1. A betűírás
      • 29.1.2. Betű és graféma
      • 29.1.3. A graféma változatai
      • 29.1.4. Az I-féle és U-féle betűk
      • 29.1.5. Az ábécé
      • 29.1.6. A görög írás
      • 29.1.7. A székely rovásírás
    • chevron_right29.2. Nyelv és írás viszonya
      • 29.2.1. A grammatika és a nyelvészet
      • 29.2.2. „Az írás csapdája”
      • 29.2.3. A beszéd elsődlegessége
      • 29.2.4. Az írás mint önálló közeg
      • 29.2.5. Az írás idealizál
      • 29.2.6. Hang és fonéma
      • 29.2.7. Írás és helyesírás
    • chevron_right29.3. A magyar helyesírás
      • 29.3.1. A helyesírás szabályozása
      • 29.3.2. A magyar fonéma-graféma megfelelések
      • 29.3.3. Fonetikus és nemfonetikus írás
      • 29.3.4. Az egyszerűsítés
      • 29.3.5. A morfémaőrzés
      • 29.3.6. A hagyományőrzés
      • 29.3.7. Az idegenesség
    • Irodalom
  • chevron_right30. Szaknyelv
    • 30.1. A magyar szaknyelv kialakulása
    • 30.2. A szaknyelv fogalma, értelmezése
    • 30.3. Szaknyelvkutatás
    • chevron_right30.4. A szaknyelv főbb jellemzői
      • 30.4.1. Szókincs, szakszókincs, terminológia
      • 30.4.2. A szakszavak főbb szintaktikai, szemantikai és pragmatikai jellemzői
      • 30.4.3. Szóösszetétel
      • 30.4.4. Képzett szavak
      • 30.4.5. Egyéb szóalkotási módok
      • 30.4.6. Mondatszerkesztési, szövegszerkesztési sajátosságok
      • 30.4.7. Tudományos stílus, retorikai funkciók
      • 30.4.8. Vizuális-verbális kapcsolatok
      • 30.4.9. Szakszöveg, műfaj
    • 30.5. A szaknyelvek használatának kontextusa
    • 30.6. A szaknyelvek csoportosítása, elkülönülése
    • 30.7. Napjaink nyelvhasználati változásai
    • Irodalom
  • chevron_right31. Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés
    • 31.1. Bevezetés
    • chevron_right31.2. Nyelvtervezés
      • 31.2.1. Nyelvtervezési folyamatok
      • 31.2.2. A nyelvtervezési folyamatok megvalósítói
      • 31.2.3. Nyelvtervezés és nyelvészet
    • chevron_right31.3. Nyelvpolitika
      • 31.3.1. A nyelvpolitika ideológiai háttere – alaptípusok
      • 31.3.2. Nyelvpolitikai kihívások: az Európai Unió és az angol nyelvi globalizáció
      • 31.3.3. „Civil nyelvpolitika”: a nyelvi tudatosság növelése
    • chevron_right31.4. Nyelvművelés
      • 31.4.1. Nyelvészet és nyelvművelés
      • 31.4.2. A „nyelvhelyességi hibák” típusai
      • 31.4.3. Nyelvi mítoszok
      • 31.4.4. A nyelvi norma
      • 31.4.5. Nyelvtervezés, nyelvi ismeretterjesztés – feladatok, lehetőségek
    • Irodalom
  • chevron_right32. Idegennyelv-tanulás, idegennyelv-oktatás
    • 32.1. Bevezetés
    • 32.2. Mit tanulunk?
    • 32.3. Hogy tanulunk?
    • 32.4. Hogy tanítunk? – Történeti módszertani áttekintés
    • 32.5. A nyelvtanuló és a nyelvtanulás
    • 32.6. A nyelvtanár és a nyelvtanítás
    • 32.7. A kommunikatív nyelvoktatás néhány jellemzője
    • 32.8. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right33. Nyelv és jog
    • chevron_right33.1. Igazságügyi nyelvészet
      • 33.1.1. Nyelvész-szakértők perekben
      • 33.1.2. Nyelvi csapdák
      • 33.1.3. Tévhitek a nyelvről
      • 33.1.4. A nyelvészet fontossága
    • chevron_right33.2. Nyelvi jogok
      • 33.2.1. A modern állam nyelvi joga
      • 33.2.2. Jogegyenlőség
      • 33.2.3. Tipológia
      • 33.2.4. Európa
      • 33.2.5. A magyarországi cigányokat sújtó nyelvi diszkrimináció
      • 33.2.6. A magyarországi siketeket sújtó nyelvi diszkrimináció
      • 33.2.7. A nyelvi emberi jogok
    • Irodalom
  • chevron_right34. Nyelvtechnológia
    • 34.1. Mi a nyelvtechnológia?
    • chevron_right34.2. A magyar számítógépes morfoszintaxis és alkalmazásai
      • 34.2.1. Számítógépes morfológiai és szintaktikai rendszerek
      • 34.2.2. Helyesek: helyesírás- és nyelvhelyesség-ellenőrzés, elválasztás, szinonimák
      • 34.2.3. Kereséstámogatás
    • chevron_right34.3. A magyar nyelvtechnológia eredményei a lexikográfiában
      • 34.3.1. A Magyar Nyelv Történeti Nagyszótára
      • 34.3.2. Az Értelmező Kéziszótár
      • 34.3.3. A Magyar Ragozási Szótár
      • 34.3.4. Vonzatszótár
      • 34.3.5. Magyar ontológiai adatbázis
      • 34.3.6. A MorphoLogic elektronikusszótár-koncepciója
    • 34.4. A magyar nyelvtechnológia eredményei a fordítástámogatásban
    • 34.5. A magyar nyelvtechnológia eredményei a gépi fordításban
    • chevron_right34.6. A magyar nyelvtechnológia eredményei a korpusznyelvészetben
      • 34.6.1. A Történeti Korpusz
      • 34.6.2. A Magyar Nemzeti Szövegtár
      • 34.6.3. A Szeged Korpusz
      • 34.6.4. Angol–magyar párhuzamos korpusz
      • 34.6.5. Az INTEX/NooJ nyelvelemző keretrendszer magyar verziója
    • chevron_right34.7. A magyar nyelvtechnológia eredményei a beszéd kezelésében
      • 34.7.1. Gépi beszéd-előállítás
      • 34.7.2. Szövegtisztítás
      • 34.7.3. Nyelvazonosítás
      • 34.7.4. Ékezetesítés
      • 34.7.5. A normál szöveg egyértelműsítése
      • 34.7.6. Név- és címfelolvasás
      • 34.7.7. Az írott szöveg elemzése alapvető prozódiai struktúrák meghatározására, jelzésére
      • 34.7.8. A hangzó beszéd megvalósítása
      • 34.7.9. Gépi beszédfelismerés
      • 34.7.10. Adatbázisok tervezése beszédfelismeréshez
      • 34.7.11. Fonetikai ismeretek a beszédfelismerésben
      • 34.7.12. Szövegértelmezési technikák
    • 34.8. Összegzés
    • Irodalom
• Nyelvemlékek rövidítésjegyzéke

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//