Magyarország története
3. A középkori Magyar Királyság (1301–1526)
1301. május 13.–1342. július 16. | I. Károly (Károly Róbert) király |
1301. augusztus 27.–1304. aug. közepe | Vencel király. Egy évig viseli a királyi címet |
1305. december 6.–1308. | Ottó király. 1312-ig viseli a királyi címet |
1312. június 15. | Rozgonyi csata |
1320. július 6. | I. Károly házassága Lokietek I. Ulászló lengyel király leányával, Erzsébettel |
1321. március 18. | Csák Máté halála |
1325 | Az aranyforint verésének kezdete |
1323 tavasza | I. Károly Temesvárról Visegrádra helyezi át székhelyét |
1330. április 17. | Zách Felicián merénylete |
1330. nov. 9–12. | A posadai csatában Basaráb havasalföldi vajda legyőzi Károlyt |
1335. nov. 1. körül | A magyar, cseh és lengyel király visegrádi találkozója |
1342. július 21.–1382. szept. 10. | I. Lajos király |
1345. szept. 18–19. | Felesége, Johanna nápolyi királyné megöleti Andrást, Lajos öccsét |
1347–1348 | Első nápolyi hadjárat |
1350 | Második nápolyi hadjárat |
1351. nov.–dec. 11. | Országgyűlés. Az Aranybulla megerősítése |
1353 | Lajos feleségül veszi Kotromanić István boszniai bán leányát, Erzsébetet |
1358 | Elkezdik írni a Képes Krónikát |
1367 | A pécsi egyetem alapítása |
1370. november 17. | I. Lajost lengyel királlyá koronázzák |
1372–1373, 1378–1381 | Velencei háborúk |
1381. július 16. | A király rokona, Durazzói (Kis) Károly elfoglalja a nápolyi királyságot |
1382. szept. 17.–1395. május 17. | Mária királynő (Lajos leánya) (1386-tól névleges) |
1384. október 15. | Mária húga, Hedvig a lengyel királynő. A perszonálunió vége |
1385. augusztus | Mária férjhez megy Luxemburgi Zsigmondhoz. |
1385. augusztus | Lázadó urak behívják Durazzói Károly nápolyi királyt az országba |
1385. december 31.–1386. február 24. | II. (Kis) Károly király |
1386. február 7. | Merénylet a király ellen, aki február 24-én meg is hal |
1386. július 25. | II. Károly hívei foglyul ejtik Mária királynőt és édesanyját |
1387. március 31.–1437. dec. 9. | Zsigmond király (Mária királynő férje) |
1389. június 15. | A rigómezei csatában a törökök tönkreverik a délszláv fejedelmek seregét |
1395. október 6. | Az óbudai egyetem alapítása (1403-ban megszűnik) |
1396. szept. 28. | Bajezid szultán Nikápolynál megsemmisíti Zsigmond seregét |
1397. október | Temesvári országgyűlés. Hadügyi törvények. A jobbágyköltözés szabályozása |
1401. április 28.–október 29. | Zsigmond az urak fogságában |
1403. január–október | László nápolyi király ellenkirályként elfoglalja Dalmáciát |
1405. március 12. | Gazdasági és politikai tartalmú törvény (Korábban későbbre keltezték) |
1405. április 15. | A városi követek jelenlétében hozott „városi dekrétum” |
1406–1408 | A központi bíróságok Visegrádról Budára költöznek |
1410. augusztus 1. | Az óbudai egyetem újjáalapítása, 1418–1419 táján megszűnik |
1410. szept. 20. | A német választófejedelmek római királlyá választják Zsigmondot |
1414–1418 | A konstanzi zsinat |
1415–1417 | Zsigmond hadügyi, bíráskodási és pénzügyi reformjavaslatai |
1415. július 6. | A zsinat máglyahalálra ítéli Husz Jánost |
1417. szeptember 19. | A bíborosok megerősítik a magyar király főkegyúri jogát |
1417. november 11. | V. Márton pápa megválasztásával véget ér az egyházszakadás |
1419. augusztus 16. | Bátyja halálával Zsigmondra száll a cseh trón |
1426. május | A király birtokok fejében megszerzi a szerb despotától Nándorfehérvárt |
1428 | A husziták betörnek Észak-Magyarországra és a hatvanas évekig ott maradnak |
1429. dec. 4–14. | Zsigmond német birodalmi gyűlést tart Pozsonyban |
1433. május 31. | IV. Jenő pápa Rómában császárrá koronázza Zsigmondot |
1435. március 8. | Zsigmond törvénye az igazságszolgáltatás reformjáról |
1435. március 12. | Zsigmond törvénye a honvédelemről |
1436. augusztus 23. | A császár bevonul Prágába és átveszi Csehország kormányzatát |
1437. március | Az erdélyi parasztháború kitörése |
1437. szept. 16. | Az erdélyi nemesek, székelyek és szászok kápolnai uniója |
1437. dec. 10–14. | A parasztok legyőzése |
1437. december 18. | Az országnagyok királlyá választják Zsigmond vejét, Habsburg Albertet |
1438. január 1.–1439. október 27. | Albert király |
1439. május 29. | Az országgyűlés a nemesség érdekében alakítja át a választási feltételeket |
1439. szept. 27. előtt | Hunyadi János szörényi bánként a bárók közé jut |
1440. március 8.–1444. nov. 10. | I. (Jagelló) Ulászló király (Lengyel király is) |
1440. május 15. | A Visegrádról ellopott Szent Koronával megkoronázzák a csecsemő Lászlót |
1441. január eleje | Újlaki macsói és Hunyadi szörényi bán Bátaszéknél megveri László híveit |
1443. július–1444. január | Ulászló és Hunyadi eredményes török elleni hosszúhadjárata |
1444. november 10. | A várnai csatában a törökök győznek, I. Ulászló is elesik |
1445. április 5. | A magyarok elvben elismerik a Habsburg III. Frigyes kezében levő V. Lászlót királynak, az ország négy negyede élére hét főkapitányt választanak |
1446. jún. 6.–1453. január | Hunyadi János kormányzó |
1448. okt. 16–18. | A törökök a második rigómezei csatában legyőzik Hunyadit |
1452. szept. 4.–1457. nov. 23. | V. László király |
1453 | eleje Hunyadi lemond a kormányzóságról, országos főkapitány és a királyi jövedelmek kezelője címmel azonban megtartja hatalma nagy részét |
1456. július 22. | Hunyadi felmenti a török által ostromolt Nándorfehérvárt |
1456. augusztus 11. | Hunyadi meghal pestisben |
1456. november 9. | Hunyadi László meggyilkoltatja a király rokonát, Cillei Ulrik főkapitányt |
1457. március 16. | V. László kivégezteti Hunyadi Lászlót, öccsét, Mátyást fogságba veti |
1457. november 23. | A király Prágában meghal |
1458. január 24. | Az országgyűlés királlyá választja Hunyadi Mátyást, kormányzóvá pedig nagybátyját, Szilágyi Mihályt |
1458. január 24.–1490. április 6. | I. Mátyás király |
1459. február 17. | Egy nagyúri szövetség ellenkirállyá választja Habsburg III. Frigyes császárt |
1462. április–május | Mátyás kiegyezik a felvidéki csehek vezérével, Giskra Jánossal |
1463. július 19. | Bécsújhelyi béke Mátyás és a császár közt. Az addig III. Frigyes kezében levő Szent Korona visszakerül, de el kell ismerni a Habsburgok trónörökösödési jogát |
1463 ősze | A király visszafoglalja a török által elfoglalt Bosznia északi csücskét |
1464. március 29. | Mátyást Székesfehérvárott megkoronázzák a Szent Koronával. Az országgyűlés törvénye átírja az Aranybullát, az 1351. évi és az 1435. évi törvényt |
1467. július 20. | Megalakul a pozsonyi egyetem. Nem éli túl Mátyást |
1467. augusztus 18. | Az erdélyi három nemzet szövetsége Kolozsmonostoron Mátyás ellen |
1467. szeptember | Az erdélyi lázadás felszámolása |
1467. december 15. | Mátyás vereséget szenved Nagy István moldvai vajdától |
1468–1479 | Cseh háború |
1469. május 3. | A cseh katolikus rendek Mátyást királlyá választják |
1471. május 27. | A Kutná Hora-i cseh országgyűlés Jagelló Ulászlót választja királynak |
1471. július–dec. | A Vitéz János vezette összeesküvés |
1474. december 8. | Fegyverszünet Mátyás és ellenfelei közt |
1476. február 15. | Mátyás több hónapos ostrom után elfoglalja a török Szabács várát |
1477. jún. 12.–dec. 1. | Magyar–osztrák háború |
1482. április | Mátyás hadat üzen a császárnak |
1485. június 1. | A király bevonul az elfoglalt Bécsbe |
1486. január 25. | Az országgyűlés elfogadja Mátyás törvénykönyvét |
1490. április 25. | Mátyás székesfehérvári temetése |
1490. május 28.–július 15. | Királyválasztó országgyűlés |
1490. július 15.–1516. március 13. | II. Ulászló király |
1490. november 19. | Miksa elfoglalja Székesfehérvárt |
1491. február 20. | Ulászló kiegyezik öccsével és megindul Miksa ellen |
1491. ősz | János Albert újabb támadása megakasztja az előrenyomulást Miksa ellen |
1491. november 7. | Pozsonyi béke Ulászló és a Habsburgok között |
1493. szept. 11. | A boszniai pasa az udbinai csatában megsemmisíti a horvát hadsereget |
1505. október 13. | Az ún. „Rákosi végzés” szerint külföldi nem választható királynak |
1506. július 1. | Megszületik a trónörökös, II. Ulászló fia, a későbbi II. Lajos |
1511. május 10. | Az országgyűlésen rendi kincstartókat választanak az adó beszedésére |
1513. szeptember 3. | X. Leó pápa keresztes hadjáratot hirdet a török ellen |
1514. április 9. | Bakócz Tamás bíboros prímás kihirdeti Budán a keresztes hadjáratot |
1514. május–július | Parasztháború |
1514. július 15. | Székely Dózsa György parasztserege vesztett csata után megadja magát Szapolyai János erdélyi vajdának, aki néhány nap múlva kivégezteti a parasztvezért |
1514. okt. 18.–november 19. | A budai országgyűlés jobbágyellenes törvényei |
1514. november 19. | A király jóváhagyja Werbőczy István ítélőmesternek az országgyűlés alatt benyújtott törvénykönyvét, a Hármaskönyvet, de nem hirdeti ki |
1516. március 13.–1526. aug. 29. | II. Lajos király |
1518. szept. 29.–október 29. | Bécsi fegyveres országgyűlés. Az urakat a náluk elzálogosított királyi javak visszaadására kötelezik |
1521. augusztus 29. | Nándorfehérvárt elfoglalja a török |
1521. november 19. | A budai országgyűlés (utoljára) rendi kincstartókat választ |
1521. december 11. | Megkoronázzák Habsburg Máriát, II. Lajos feleségét |
1526. április 23. | Szülejmán szultán elindul Magyarország ellen |
1526. augusztus 29. | Mohácsi csata |
Tartalomjegyzék
- MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE
- Impresszum
- Előszó
- 1. A magyarok őstörténete és a honfoglaláskor
- 2. A középkori Magyar Királyság Az Árpád-házi királyok kora (970–1301)
- 2.1. Államalapítás Géza és István idején (970–1038)
- 2.2. Válság és konszolidáció (1038–1116)
- 2.3. Integrálódás Európába (1116–1205)
- 2.4. Az „új berendezkedés” gazdasági-társadalmi következményei (1205–1301)
- 3. A középkori Magyar Királyság A vegyes házi királyok kora (1301–1526)
- 3.1. Anjou-kor: a tartományuraságoktól I. (Nagy) Lajos birodalmának felbomlásáig (1301–1403)
- 3.2. Luxemburgi Zsigmond konszolidációs eredményei a 15. század első harmadában
- 3.2.1. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai
- 3.2.2. Európai szerepek és a török elleni védekezés ügye
- 3.2.3. A király, a bárók és a rendek Politikai és igazságszolgáltatási reformok
- 3.2.4. Társadalmi feszültségek Az 1437–1438-as erdélyi parasztfelkelés
- 3.2.5. Királyi reprezentáció. A humanizmus kezdetei
- 3.2.1. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai
- 3.3. Belső viszálykodás és a török veszély a 15. század második harmadában
- 3.4. Mátyás király birodalma (1458–1490)
- 3.5. Társadalom és gazdaság a késő középkorban
- 3.5.1. Az ország népessége. Lélekszám és nemzetiség
- 3.5.2. Társadalmi rétegződés, rendi dualizmus
- 3.5.3. Egyházi társadalom
- 3.5.4. Az arisztokrácia kialakulása. A familiárisi intézmény és a nemesség
- 3.5.5. Mezőgazdaság és állattenyésztés
- 3.5.6. Jobbágyok – parasztok
- 3.5.7. Városi jellegű foglalkozások: kézművesség, kereskedelem, pénzforgalom
- 3.5.8. A városok és mezővárosok igazgatása és társadalma
- 3.5.1. Az ország népessége. Lélekszám és nemzetiség
- 3.6. A Mohácshoz vezető út (1490–1526)
- 4. Magyarország két világbirodalom határán (1526–1711)
- 4.1. Magyarország Mohács után: az útkeresések évszázada (1526–1606)
- 4.1.1. Két világbirodalom határvidékén
- 4.1.2. Török utak Bécs felé: az oszmánok Magyarországon
- 4.1.3. Rögös magyar út Bécsbe: a Habsburgok és a magyar rendek
- 4.1.4. A Sztambulba vezető út: Szapolyai János és fia állama
- 4.1.5. Igen szűk ösvényen: az Erdélyi Fejedelemség
- 4.1.6. Mohács utáni társadalmunk útkeresései
- 4.1.7. A magyar gazdaság útjai Európába
- 4.1.8. Honkeresők: etnikai és demográfiai változások
- 4.1.9. Hitkeresők: vallásváltó Magyarország
- 4.1.10. Humanista és reneszánsz nyelvkeresők: a művelődés aranykora
- 4.1.11. Hiábavaló kiútkeresés: a tizenöt éves háború
- 4.1.1. Két világbirodalom határvidékén
- 4.2. Romlás és megújulás: a kétarcú 17. század (1606–1711)
- 4.2.1. Béke vagy polgárháború a két birodalom határán?
- 4.2.2. Újabb török hadjáratok a régi cél felé
- 4.2.3. A rendiség megerősödése – kenyértörés az udvarral
- 4.2.4. Önálló életre kelt Erdély – virágzó, majd pusztuló Tündérország
- 4.2.5. Militarizálódás és önszerveződés: társadalmi változások
- 4.2.6. Gazdasági visszaesés és átrendeződés
- 4.2.7. Pusztuló magyarság – gyarapodó „nemzetiségek”
- 4.2.8. Megújuló katolicizmus – elhúzódó vallásháború
- 4.2.9. Fél évszázad kulturális fejlődés – fél évszázad háborús válság
- 4.2.10. Felszabadított, de elpusztított ország: újabb tizenöt év háború
- 4.2.11. Függetlenségi mozgalom és polgárháború: a Rákóczi-szabadságharc
- 4.2.1. Béke vagy polgárháború a két birodalom határán?
- 4.1. Magyarország Mohács után: az útkeresések évszázada (1526–1606)
- 5. Magyarország a Habsburg Monarchiában (1711–1918)
- 5.1. A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága (1711–1848)
- 5.1.1. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
- 5.1.2. Rendi intézmények, országos kormányszervek
- 5.1.3. Vallások és egyházak
- 5.1.4. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei: Mária Terézia reformjai
- 5.1.5. A felvilágosult abszolutizmus kiteljesedése: II. József reformjai
- 5.1.6. Az ország újjáépítése: a táj és a településhálózat változásai
- 5.1.7. Újratelepítés, népesedési változások
- 5.1.8. Hagyományos és átalakuló mezőgazdaság
- 5.1.9. Ipar, kereskedelem, szállítás
- 5.1.10. A rendi társadalomból a polgári társadalom felé
- 5.1.11. A rendi nacionalizmus kora (1790–1830)
- 5.1.12. A reformkor: a polgári átalakulás előkészítése
- 5.1.13. A nemzetiségi kérdés jelentkezése. Nemzeti ébredési mozgalmak
- 5.1.14. A barokktól a polgárosodó kultúráig
- 5.1.1. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
- 5.2. A polgári Magyarország születése (1848–1918)
- 5.2.1. Polgári forradalom és szabadságharc
- 5.2.2. Kísérletek a Habsburg Birodalom átszervezésére (1849–1867)
- 5.2.3. A dualista Monarchia államrendszere és a magyar polgári államapparátus felépítése
- 5.2.4. A modern gazdasági növekedés kibontakozása
- 5.2.5. Népesedési viszonyok. Magyarosodás
- 5.2.6. A településhálózat átalakulása, az urbanizáció felgyorsulása
- 5.2.7. Polgárosodó társadalom
- 5.2.8. Vallások és egyházak a polgári Magyarországon
- 5.2.9. A modern kultúra megalapozása
- 5.2.10. Belpolitika a dualizmus korában
- 5.2.11. A nemzetiségi kérdés
- 5.2.12. Nemzetközi konfliktusok és az első világháború: a Monarchia végórái
- 5.2.1. Polgári forradalom és szabadságharc
- 5.1. A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága (1711–1848)
- 6. A 20. századi Magyarország
- 6.1. Az 1918–1919-es forradalmak
- 6.2. A Horthy-korszak (1919–1944)
- 6.2.1. Megszállás, ellenforradalom és a konszolidáció kezdetei
- 6.2.2. A trianoni békeszerződés
- 6.2.3. A belpolitikai stabilitás megteremtése és a politikai rendszer jellege
- 6.2.4. Alkalmazkodás és mérsékelt fellendülés a gazdaságban
- 6.2.5. Urak és kendek: a „neobarokk” társadalom
- 6.2.6. Oktatás, kultúra, művelődés
- 6.2.7. Külpolitika, fegyverkezés, revízió
- 6.2.8. A második világháborúban
- 6.2.1. Megszállás, ellenforradalom és a konszolidáció kezdetei
- 6.3. A szovjet táborban (1945–1989)
- 6.3.1. A Második Magyar Köztársaság létrejötte
- 6.3.2. A párizsi békeszerződés
- 6.3.3. Újjáépítés és a köztársaság felszámolása
- 6.3.4. Az ipar államosítása és a társadalom átrétegződése
- 6.3.5. Az oktatás, a tudomány és a kultúra államosítása
- 6.3.6. A rákosista diktatúra
- 6.3.7. A vas és acél országa
- 6.3.8. A diktatúra oktatás- és művelődéspolitikája
- 6.3.9. Nagy Imre reformkísérlete
- 6.3.10. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
- 6.3.11. Megtorlás és konszolidáció
- 6.3.12. Gazdaság: a reformok útján
- 6.3.13. Oktatásügy és tudományos kutatás a Kádár-korszakban
- 6.3.14. Társadalom: a „gulyáskommunizmus” fény- és árnyoldalai
- 6.3.15. Kultúra és művelődés: a „3 T” politikája
- 6.3.16. Külpolitika és külföldi magyarság
- 6.3.17. Kádár bukása és a rendszerváltás előzményei
- 6.3.1. A Második Magyar Köztársaság létrejötte
- 6.4. A Harmadik Magyar Köztársaság
- Bibliográfia
- Kronológia
- Térképjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
Nyomtatott megjelenés éve: 2007
ISBN: 978 963 058 543 9
Hivatkozás: https://mersz.hu/romsics-magyarorszag-tortenete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero