Magyar Tudomány 2022/08
›
Jubileum
›
Megemlékezés Apáthy István (1863–1922) orvos-zoológus, professzor, akadémikus halálának centenáriumán • Commemoration of the Centenary of Death of Medic-Zoologist, Professor and Academic István Apáthy (1863–1922)

Megemlékezés Apáthy István (1863–1922) orvos-zoológus, professzor, akadémikus halálának centenáriumán

Commemoration of the Centenary of Death of Medic-Zoologist, Professor and Academic István Apáthy (1863–1922)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rosta István

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

tudománytörténész, professor emeritus, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campus, Kaposvár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

rosta.istvan@ke.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Apáthy István (1863–1922) Budapesten érettségizett, és a Budapesti Tudományegyetemen tanulta az orvostudományt. 1885-ben avatták orvosdoktorrá. 1886 és 1889 között Nápolyban végzett kutatómunkát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1890-ben nevezték ki a Kolozsvári Tudományegyetem professzorává, a Zoológiai Tanszék vezetője lett. 1903/1904-ben Kolozsváron ő volt az egyetem rektora. 1921-ben a Szegedi Tudományegyetem professzora lett. Szegeden halt meg, és ott is temették el 1922-ben.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

István Apáthy (1863–1922) attended secondary school in Budapest, and studied medical science at the Research University of Budapest graduating in 1885. Between 1886 and 1889 he worked in research in Naples, Italy.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

In 1890 in the University of Kolozsvár he was appointed as professor and head of the Zoology Department. He was the rector of the University of Kolozsvár in the 1903/1904 term. In the year 1921 he moved to Szeged and became professor at the University of Szeged. He died and was buried in Szeged in 1922.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: idegrendszer, szövettan, állattan, Kolozsvári Egyetem, Szegedi Egyetem
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: nervous system, histology, zoology, University of Kolozsvár, University of Szeged
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.8.11
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dr. Apáthy István (1863–1922) orvos, biológus, zoológus professzor, akadémikus szobra Szegeden, a Dóm téren (Keleti árkádok) (A szerző felvétele, 2021. július 31.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Freund Tamás neurobiológus, agykutató professzor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyilatkozta a vele készített interjúkötetben 2005-ben a következőket: „Hosszú sikeres történelme van a magyar agykutatásnak, igen jó iskolákkal rendelkeztünk. Talán Apáthy Istvántól (1863–1922) számíthatjuk a kezdetet, aki a világ valaha élt legnagyobb agykutatójának, a spanyol Santiago Ramón y Cajalnak volt a kor- és vetélytársa.” (Mezei, 2005, 30.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Apáthyról illő kegyelettel megemlékeznünk most, 2022-ben, mert ez az év a halálának 100. évfordulója. Olyan mértékben gazdagította ő a magyar és a nemzetközi tudományos életet, hogy méltatlan volna személyének és munkásságának elhomályosodása. Budapest, Kolozsvár és Szeged egyaránt magáénak vallja őt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pesti születésű Apáthyt 1885-ben avatták orvosdoktorrá Budapesten, az egyetem orvosi fakultásán. Tudományos karrierje azonban nem közvetlenül az orvostudománnyal indult. A tudománytörténetben nem ritka irányultság az, hogy „alkalmazott tudományokban” szerzett végzettséggel az „alaptudományok” felé fordul a kutató. Így lettek mérnökökből matematikusok, mint például Bolyai János, Borbély Samu, Bajcsay Pál és még sokan mások. Gépészmérnökből lett fizikus (atomfizikus) Simonyi Károly, orvosból lett biológus és biokémikus Szent-Györgyi Albert, szintén orvosból lett biofizikus Tigyi József stb., stb. Így kezdett el foglalkozni az orvos Apáthy is zoológiával, biológiával, állati idegszövettannal, kezdetben Margó Tivadar orvos-zoológus professzor asszisztenseként.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Idegszövettani kutatásai során számos nagyszerű mikrotechnikai újítást vezetett be. Kidolgozta azt a „continuitás”-tant, amellyel magyarázatot adott az idegrendszer alapszerkezetére. Ez később részben tévesnek bizonyult a spanyol Ramón y Cajal és a magyar Lenhossék Mihály „contiguitás”-tanával (a neurontannal) szemben. Apáthy mikrotechnikai eljárásai azonban tartós eredménynek bizonyultak. Törő Imre Szövettan című könyvében a „Mikrotechnika” résznél a különleges eljárások között még évtizedekkel Apáthy halála után is így írt róla: „Idegvégződések feltüntetésekor az aranykloridos impregnációt használjuk, amilyen az Apáthy-féle eljárás.” Sikeresen dolgozott a mikroszkópia elméleti vonatkozásain is. 1891-ben Kolozsváron Az izom- és idegrostok fibrillumairól címmel publikált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Születésének 125. évfordulóján, 1988-ban Szegeden tartottak róla megemlékező tudományos ülést, ahol dr. Csillik Bertalan, dr. Szentágothai János, dr. Biczók Ferenc és dr. Szilárd János tartottak előadást. Szentágothai Apáthy mikroszkópi készítményeit „lélegzetelállító” szépségűnek nevezte, a legjellegzetesebb vonást pedig Apáthy „utolérhetetlen technikai perfekcionizmusában” látta.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Háromkötetesre tervezett nagy monográfiasorozatából kettő jelent meg, az egyik 1896-ban, a másik 1901-ben. A harmadik Apáthy életében kéziratban maradt, egyes részleteit a tanítványai gondozták tovább.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tudományos karrierjében meghatározó jelentőségű volt, hogy 1886 és 1889 között Nápolyban végzett kutatómunkát. Az itteni eredményeknek is köszönhetően 1898-ban a Magyar Tudományos Akadémia a levelező tagjai sorába választotta. Székfoglaló előadását 1908. június 15-én tartotta meg A rögzíthetőség és a fösthetőség különbözősége, mint az élettani állapot változásainak jele az idegrendszerben címmel. Megállapította, hogy „…a mikrotechnika haladása nemcsak új alaktani, hanem élettani módszerekkel is gazdagít. [… hasznosítása] az élettanban persze nem az én föladatom leend” (Apáthy, 1908, 401.). Nagy szakmai elismerést kapott azzal is, hogy 1905-ben a Belga Királyi Orvosi Akadémia a tagjai sorába választotta.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Apáthy István nevét viseli egy tanterem a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai Intézetének épületében, Budapest, Üllői út, Tűzoltó utca (A szerző felvétele, 2008)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Apáthy István már 1890-ben egyetemi tanári kinevezést kapott a kolozsvári tudományegyetem zoológiai tanszékére. Szintén Kolozsváron szövet- és fejlődéstant adott elő az orvostanhallgatóknak. Kolozsváron 1894/95-ben, 1900/02-ben és 1911/12-ben ő volt a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja. Professzorsága alatt az intézet szellemi és anyagi, felszerelési tekintetben egyaránt nagyon sokat fejlődött. Kolozsváron 1903/1904-ben egyetemi rektori tisztséget is betöltött. Rektori székfoglaló előadásában önmagát természetvizsgálónak nevezte!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rector magnificusként 1903. október 25-én megnyitó beszédet tartott Deák Ferenc születésének 100. évfordulóján. Ebben a beszédében fejtette ki azt, hogy „…magyarul műveli a tudományt, mikor németül ír is, az, a ki szellemi eszközeit ama küzdelemhez, a miben a tudomány áll, magyar nemzeti sajátságokból meríti” (Apáthy, 1904, 10.). Rámutatott, hogy a tudományban igazság csak egy van, ezért nincs külön nemzeti tudomány, de van nemzeti szellemben művelt tudomány.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Polihisztor hajlamú egyéniség volt. A századforduló után a figyelme egyre intenzívebben fordult a társadalomtudományok területe felé is. 1908-ban Kolozsváron publikálta A darwinizmus bírálata és a társadalomtan című munkáját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Közéleti szereplései miatt a román hatóságok súlyos büntetést szabtak ki rá, majd kiutasították Romániából. Magyarországon egyik segítője lett a Kolozsvárról Szegedre telepített tudományegyetem elindításának.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szegedi professzorsága sajnos már csak rövid ideig tartott. Az itteni hónapok alatt is főleg összehasonlító idegszövettannal és az idegrendszer finomabb szerkezetével foglalkozott. A román börtönökben történt fogvatartása nagyon megviselte a szervezetét, aláásta az egészségét. A magyar és a nemzetközi tudományos életnek még sokáig nagy hasznára lehetett volna! Halálakor nem volt fiatal, de nem számított nagyon idős tudósnak sem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dr. Apáthy István 1922. szeptember 27-én, 60. életévében Szegeden hunyt el. (Nemesi előnevet ő nem használt, de gyászjelentésében a családtagjainál a „nagytóti” előnevet olvashatjuk.) Felravatalozása Szegeden a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Dugonics téri központi épületének előcsarnokában történt. Ravatalozásáról megemlékezett a helyi újság. „Apáthy István dr.-t az elhunyt nagy tudóst ma ravatalozták fel. Este a holttestet átszállították az egyetem előcsarnokába, ahol a fekete drapériával bevont terem katafalkjára helyezték. A holttest mellett az egyetemi ifjúság áll díszőrséget.” (Szegedi Friss Ujság, 1922. 9. 29., 2.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Szeged-belvárosi Temetőben helyezték örök nyugalomra. Az egyetem vezetői úgy rendelkeztek, „[a] temetés napján az egyetemen az előadások a gyász jeléül szünetelni fognak” (Szegedi Friss Ujság, 1922. 9., 28. 1.). Méltó módon kifejezte részvétét Szeged városa is. „A város mély gyásza jeléül fekete zászlót tűzött a városháza tornyára…” (Szegedi Friss Ujság, 1922. 9. 29., 1.) Szentmisét szeptember 30-án a Belvárosi Plébániatemplomban mutattak be érte.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Halála alkalmából a szakmai-tudományos eredményeiről – összefoglalva – így emlékezett meg a Szegedi Friss Ujság (a személyével többször is foglalkozó korábbi helyi lap, a Szegedi Napló a régi formájában éppen a halála előtti napokban szűnt meg): „Szorgos munkával óriási és értékes könyvtárt gyűjtött össze, állattani praeparátumai párjukat ritkítják az egész világon és a kolozsvári egyetemnek és a magyar tudománynak ez a tár volt egyik legnagyobb nevezetessége és büszkesége. Az elhunyt tudós különösen a férgek, piócák, a tengeri alsóbbrendű állatok szövettanának és élettanának a tanulmányozásával foglalkozott részletesen, és ezen a téren nagy, nemzetközileg értékes és maradandó felfedezéseket tett. […] Legutóbb különösen a mikroszkópi vizsgálatok, a mikro-technika tökéletesítésével foglalkozott, és a metszetkészítésben, a metszetek konzerválásában korszakalkotó felfedezéseket tett.” (Szegedi Friss Ujság, 1922. 09. 28., 1.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dr. Apáthy István sírjának emlékoszlopa Szegeden a Belvárosi Temetőben (X. parcella, díszsírhely) (A szerző felvétele, 2021. augusztus 1.) („A lélek él, találkozunk. Erőnk van és hitünk csodás, Lesz még nekünk föltámadás.”)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Temetésekor az egyik búcsúztató beszédet professzortársa, Győrffy István mondta. Visszaemlékezett a kolozsvári múltra is: „Győrffy István professzor […] a kolozsvári bársonyosdi temető néhány rögéről szólott, melyeket magával hozott, és a koporsóra szórt…” (Szegedi Friss Ujság, 1922. 09. 30., 1.) Győrffy a beszédét a saját költségén ezer példányban nyomtatásban is kiadta. Jeligeként Apáthy előadásaiból választott néhány szót: „Az élet küzdelem, a küzdelem jutalma: halál az egyénnek, fennmaradás a fajnak…” (Győrffy, 1924, 3.). Az ő szavaival: az egyén halálának – Apáthy István halálának – centenáriumán tisztelettel és kegyelettel emlékezünk a monarchia korának és a Horthy-korszak első két évének egyik legnagyobb magyar tudósára.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Apáthy I. (1904): A Kolozsvári Tudományegyetem Deákünnepe. (1903. október 25.) Rectori megnyitó. Kolozsvár: Acta Universitatis Litterarum Regiae Hungaricae Francisco-Josephinae Kolozsváriensis, http://misc.bibl.u-szeged.hu/25009/1/014_010_001-073.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Apáthy I. (1908): A rögzithetőség és a fösthetőség különbözősége, mint az élettani állapot változásainak jele az idegrendszerben. Akadémiai Értesítő, XIX, 8–9, 401–411. http://real-j.mtak.hu/90/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Győrffy I. (1924): Dr. Apáthy István… búcsúztatója Szegeden, 1922. szeptember — hó 29.-én történt temetése alkalmával. Elmondotta: Győrffy István. Szeged, szerző, http://univ.bibl.u-szeged.hu/49227/1/gyorffy_apathy_bucsuztato_1922.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mezei K. (2005): „…Az agy a Teremtő műve…” Freund Tamás professzorral beszélget Mezei Károly. (Miért hiszek?) Budapest: Kairosz Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szegedi Friss Ujság. Politikai napilap. Szeged, 1922. XXIII. évfolyam.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave