Magyar Tudomány 2022/08
›
Könyvszemle
›
Magyar Zoltán: Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus • Hiedelmek történetekbe ágyazva

Magyar Zoltán: Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus

Hiedelmek történetekbe ágyazva

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Berta Péter

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Honorary Research Associate

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

School of Slavonic and East European Studies

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

University College London, Egyesült Királyság tudományos főmunkatárs

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Budapesti Gazdasági Egyetem Kommunikáció Tanszék, Budapest
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.8.15
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Kairosz Kiadó gondozásában megjelentetett Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus több mint két évtizedes, elkötelezett és intenzív gyűjtő- és kutatómunka eredménye. A szerző – a kincsmondák nélkül is – mintegy 5300 mondatípust rendszerez 35 000 folklórszöveg alapján. Az általa az utóbbi húsz-huszonöt évben létrehozott Erdélyi Magyar Hiedelemmonda Archívumba, amely az itt ismertetett mű alapjául szolgál, rendkívül nagy számban kerültek be ugyanis olyan publikált mondaszövegek, amelyek különböző kiadványokban, sajtóorgánumokban láttak napvilágot az utóbbi kétszáz évben, múzeumi, tanszéki adattárak mélyén hevertek kéziratos anyagokként, vagy önkéntes gyűjtők magánarchívumainak részét képezték. Az előbb említettek mellett az Erdélyi Magyar Hiedelemmonda Archívum anyagának meghatározó része Magyar Zoltán egész Erdélyt felölelő, kiterjedt terepmunkájának hozadéka.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerző által elvégzett, példaértékű kutatói és gyűjtői „előmunkálatok” már eddig is figyelemre méltó műveket eredményeztek, amelyeknek köszönhetően számos, korábban „fehér foltnak” számító erdélyi tájegység került fel a magyar néprajzkutatás virtuális térképére. Elegendő itt a szerző korábban publikált táji mondagyűjteményeire (A csángók mondavilága, 2003; Kalotaszegi népmondák, 2004; Népmondák a Kis-Küküllő mentén, 2005; A Szilágyság mondahagyománya, 2007; Népmondák Erdély szívében. Alsó-Fehér megye mondahagyománya, 2008; Hunyad megyei népmondák, 2009; Erdélyi népmondák I–II., 2011; Mezőségi népmondák, 2012 stb.) vagy azokra a mesemondói egyéniségmonográfiákra utalni, melyekben hiedelemmondák is nagy számban szerepelnek (Így beszélték Farkasok patakán. Tankó Fülöp Gyugyu történetei, 2008; Csinódi népköltészet. Az Úz-völgyi csángók folklórhagyománya, 2009 stb.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A négy kötet külső megjelenése – a szerző 2018-ban megjelent tizenkét kötetes, hiánypótló kézikönyvsorozatának külleméhez hasonlóan – elegáns és szép, borítóján a szilágylompérti református templom késő barokk mennyezetkazettáinak allegorikus képei láthatók. A négykötetes kézikönyv szerkesztési megoldásai követik az előbb említett kézikönyvsorozatra jellemző módszertani megfontolásokat: a mondaanyagot témakörök szerinti tagolásban, tartalmi szintek szerinti bontásban ismerteti, részletesen felrajzolva az egymásra épülő típusok és altípusok logikus, összetett hálózatát. A kapcsolati hálók és átmenetek érzékeltetésére hivatott a belső utalások komplex rendszere. A szerző által ismertetett típusok saját típusszámmal és típuscímmel jelennek meg, ezt követi az adott történet szüzsészerű ismertetése, majd annotáció gyanánt a forráshelyek részletes felsorolása regionális tagolásban (Partium, Észak-Erdély, Dél-Erdély, Székelyföld, Gyimes) és kronologikus rendben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kézikönyv első kötete A természetfeletti világ alcímet viseli, és azon természetfeletti lények narratív hagyománykörét mutatja be, amelyek az erdélyi magyarság folklórjának is részét képezik, sőt számos esetben az egész magyar folklór sajátos jelenségének tekinthetők. A sorsmondák, előjelek, a halál és halottak témaköre, a túlvilágjárásról beszámoló népi hagyományok mellett e kötet rendszerezi a kísértetről, ördögről, ördögszolgáról, lidércről (ördögszeretőről), különféle ártó démonokról (váltott gyerek, betegségdémon, kedd asszonya) és természeti démonokról (fehér ember, ősz ember, vadleány, erdők anyja, törpe, bányaszellem stb.) szóló hagyománykört, valamint a történeti mitikus lények közé sorolt óriásokról és tündérekről szóló gazdag folklóranyagot, a tündérek „elboszorkányosodását” megjelenítő szépasszony-hiedelemkörig bezárólag.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második kötet reális „lények” nem hétköznapi cselekedeteit mutatja be. E mágikus tudású és/vagy képességű emberekről szóló hagyományok sorában az erdélyi folklórban is a boszorkányról maradt fenn a legtöbb történet. Tipológiailag is a boszorkány-hiedelemkör szöveghagyománya a legváltozatosabb – felölelve még a 16–18. századi erdélyi boszorkányperek tanúkihallgatási aktáinak anyagát is. A kézikönyv e kötetének második fele emellett számos egyéb, rendkívül gazdag szövegkorpusszal jellemezhető hagyománykört is bemutat (tudós/mondó/néző, halottlátó, táltos/jövendölő, garabonciás, román pap, ördöngös magyar pap, mesterségek tudósai, gyógyító stb.). Ez utóbbiak közül különösen a román pap hiedelemalakja tekinthető tájspecifikus elemnek, amely máig élő narratív hiedelmek és paraliturgikus gyakorlatok sora formájában van jelen a mindennapi élet számos szférájában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kézikönyv harmadik kötete az erdélyi hiedelemtörténetek egyéb témaköreit ismerteti – kezdve az átváltozó emberekről szóló hagyományokkal (farkasember, prikulics), amely témacsoportot a különféle szörnyekről és állatokról, mitikus növényekről, mágikus tárgyakról szóló fejezetek követik. A szerző külön-külön tematikus egységet szentelt a tabumondáknak, a mindennapi mágiáról szóló folklórszövegeknek (rontás, csinálmány, szerelmi rontás, igézet), a gyerekijesztőkről és égitestfaló lényekről szóló hagyományoknak, az álhiedelemmondának nevezett hiedelemellenes népi elbeszéléseknek, végül pedig mindazoknak a kortárs (városi) modern mondáknak, melyek közé az UFO-történetek is besorolhatók. A számottevő hiedelemháttérrel rendelkező kincsmondák csak utalásszerűen jelennek meg e kézikönyvben, ugyanis ezek szerves részét képezik a magyar történeti mondák korábban említett, tizenkét kötetes, hiánypótló katalógusának. A harmadik kötetet az erdélyi magyar hiedelemmondák terjedelmes bibliográfiája zárja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kézikönyvsorozat utolsó kötetének első fele egy, a tárgyszavak szövegkörnyezetének változatos aspektusait bemutató, terjedelmes és részletes motívumindex. Az indexet az erdélyi hiedelemanyagot a nemzetközi szövegpárhuzamokkal egybevető, részletes konkordanciajegyzék követi, végül pedig a negyedik kötet végén a mondarendszerezés elméleti szintézise kapott helyett. A tanulmányokban szó esik a magyar és nemzetközi hiedelemrendszerezés kutatástörténetéről, az adatbázis fogalmával kapcsolatos módszertani megfontolásokról, az erdélyi hiedelemmondák regionális és kronológiai tagolódásáról, az alkalmankénti műfaji átmenetekről, továbbá mindazokról a sajátosságokról, melyek a szerző értelmezése szerint részben vagy egészben kizárólag az erdélyi hiedelemanyagra jellemzők. A negyedik kötetet angol nyelvű összefoglaló zárja. Kifejezetten hasznos megoldás, hogy az egyes kötetek részletes tartalomjegyzékei is kétnyelvűek, megkönnyítve a nem magyar anyanyelvű szakemberek és laikus érdeklődők tájékozódását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyar Zoltán újabb jelentős, hiánypótló és példaértékű kézikönyve átfogó képet nyújt az erdélyi magyarság gazdag és változatos hiedelemvilágáról és népi elbeszélő kultúrájáról, valamint azok tágabb szociokulturális kontextusairól. A szerző által elvégzett több évtizedes, elkötelezett és intenzív gyűjtő- és kutatómunkának, valamint az ismertetett kézikönyv vitathatatlan szakmai érdemeinek köszönhetően joggal várható, hogy az rövid időn belül megkerülhetetlen tudományos segédanyaggá válik a szűkebb témakör, valamint általában az erdélyi népi kultúra iránt érdeklő szakemberek és a laikus érdeklődők számára egyaránt. Nem utolsósorban azért, mert Magyar Zoltán munkája egyszerre tudományos és szépirodalmi emlékműve sok-sok erdélyi magyar generáció képzeletvilágának, létszemléletének és mesélő kedvének.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Magyar Zoltán: Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus. Típus- és motívumindex I–IV. Budapest, Kairosz Kiadó, 2021. 1995 oldal: I. A természetfeletti világ. 629 oldal; II. Természetfeletti tudással és képességgel rendelkező emberek. 496 oldal; III. Egyéb mondák és bibliográfia. 394 oldal; IV. Index, konkordancia, tanulmányok. 476 oldal.)
 
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave