A magyar jövőkutatás 50 éve és jövőbeli irányai1

50 Years of Futures Research/Studies in Hungary and Future Directions

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nováky Erzsébet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

a közgazdaság-tudomány doktora, professor emerita

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

erzsebet.novaky@uni-corvinus.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány ötven év hazai jövőkutatási tevékenységét és tapasztalatait összegezve mutatja be az intézményes tudományos jövőkutatás főbb eredményeinek fejlődési ívét. Két korszakot különböztet meg: a jövőkutatás horizontális és vertikális kiépülésének időszakát és az instabil állapotok kezelésének időszakát. Az intézményes hazai jövőkutatás fejlődésében jelentős szerepet töltött be a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának keretében 1976 óta működő Jövőkutatási (2011 óta: Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos) Bizottság. Jövőkutatóink lelkes csapata értékes publikációkkal, konferenciák szervezésével és színvonalas egyetemi szintű oktatással járultak hozzá az egyetemes jövőkutatási ismeret- és tudáshalmazhoz. Nemzetközi kapcsolatainkat erősítették a kutatási együttműködések és a baráti kapcsolataink. A magyar jövőkutatók világosan látták, hogy alapvető jövőformáló szerepe a társadalmi innovációnak és az oktatásnak van, ezért mindent megtettek a tudományos kutatás és az oktatás mindenkori szerves kapcsolatáért.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Summarizing the preceding 50-year activities and experiences of Hungarian futures research/studies, the article evaluates the development arch of main scientific results achieved by institutional scientific futures research/studies. The study distinguishes two periods: the era of horizontal and vertical development of futures research/studies, and the era of managing unstable matters. Since 1976 the Committee on Future Research operating within Section IX of the Hungarian Academy of Sciences (since 2011 Scientific Committee on Statistics and Futures Research) has played a substantial role in the institutional development of Hungarian futures research/studies. The impassioned team of our futurists has greatly contributed to the knowledge base of futures research/studies by invaluable publications, organizing conferences and high-standard university education. Our international relationships have been strengthened by research collaborations and friendships. Hungarian futurists have clearly realized that social innovation and education actually have a fundamental future shaping role, hence they have been doing their best to constantly accomplish an efficient relationship between scientific research and education.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: intézményes jövőkutatás, foresight, káosz, jövőorientáltság, World Futures Stud­ies Federation
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: institutionalized futures research/studies, foresight, chaos, future orientation, World Futures Studies Federation
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.180.2019.10.3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
A HAZAI INTÉZMÉNYES JÖVŐKUTATÁS KIALAKULÁSA
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az intézményes jövőkutatás ötven éve, 1968-ban kezdődött hazánkban, ugyanabban az évben, mint amikor megalakult a Római Klub. Az 1960-as években megfigyelhető globális jelenségek – mint a világ népességszámának exponenciá­lis növekedése, a meg nem újuló erőforrások kimerülésének gyorsuló üteme, a környezetszennyezés minden addigit meghaladó fokozódása – önmagukban is, de egymáshoz kapcsolódva még inkább a világ jövőjét jelentősen befolyásoló tényezőkké váltak. Nem lehetett megkerülni a velük való tudományos foglalkozást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az intézményes magyar jövőkutatás létrejöttét nemzetközi és hazai tényezők ösztönözték és segítették. A tudományos gyökerek már léteztek. A hazai jövőkutatás épített az akkor negyvenéves prognosztikára és a huszonöt éves futurológiára. Oscar Morgenstern 1928-ban megjelent munkáját (Morgenstern, 1928) tekinthetjük a gazdasági prognosztika kezdetének. Ossip K. Flechtheim 1943-ban alkotta a futurológia szót, és rá két évre publikálta a jövővel való foglalkozás oktatásának fontosságát (Flechtheim, 1945). Az 1960-as években sorra jelentek meg a jövővel foglalkozó tudományos könyvek, tanulmányok, cikkek. A jövő felé irányultságot és érdeklődést fokozta az ezredforduló közelsége, hiszen kevés generáció élt meg ilyen jelentős fordulópontot. A jövő egyre „közelebb került” hozzánk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hazánk abban az időben szigorú tervgazdálkodási keretek között működött. A rendszer működésében fellépett zavarok a tervezés hatékonyságának fokozását sürgették, amelynek egyik módjaként a távlati tervek kidolgozásának igénye fogalmazódott meg. Az 1968-ban megkezdett új gazdasági mechanizmus – lazítva a tervutasításos gazdaságirányítás rendszerén – teret adott a hosszú távú, komplex, alternatívákban való gondolkodásnak. Kovács Géza egyetemi tanár felismerte a jövővel való tudományos foglalkozás és a történelmi pillanat jelentőségét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai intézményes jövőkutatás nem előzmény nélküli. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében folyó elemzési és előrejelzési munkák (Bognár József, Simai Mihály), a Szociológiai Kutatóintézetben a tudományos-technikai fejlődés kutatások (Farkas János), a demográfiai elemzések (Cseh-Szombathy László), az időmérleg-vizsgálatok (Szalai Sándor), a Tudományszervezési Csoportban folyó tudományfejlődési prognóziskészítési munkálatok tudományos hátteret nyújtottak az intézményes magyar jövőkutatás számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar jövőkutatás kialakulásának folyamata nem volt problémamentes, rendszeresen kísérték a tudomány voltát megkérdőjelező támadások. A szocia­lista tervgazdálkodás körülményei között ugyanis nem volt létjogosultsága a polgári környezetből fakadó tudománynak. A marxista közgazdaságtani és az akkor uralkodó politikai szemléletmódtól idegen volt a jövőkutatás. Ez az ideológiai jellegű tényező sokáig elvi akadálya volt a jövőkutatás tudományként való elfogadásának, de minden akadályozó politikai tényező ellenére hazánkban is létrejött a modern értelemben vett jövőkutatás, és már a kezdeteket is pezsgő tudományos élet jellemezte.
 
AZ INTÉZMÉNYES MAGYAR JÖVŐKUTATÁS SZAKASZAI
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai jövőkutatás intézményes kereteinek kezdetét az 1968 szeptemberében a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) Népgazdaság Tervezése Tanszékén, Kovács Géza tanszékvezető egyetemi tanár által meghirdetett jövőkutatási kutató szeminárium jelentette. Ez képezte a jövőkutatás hazai egyetemi szintű oktatásának kiinduló alapját, kifejezve ezzel is a kutatás és az oktatás szerves egységét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai jövőkutatás ötvenéves periódusának első szakasza – a kezdetektől (1968) a rendszerváltásig (1990) – a jövőkutatás horizontális és vertikális kiépülésének időszaka volt. Sorra alakultak meg a jövőkutatás egyetemi és akadémiai műhelyei. A Kovács Géza által alapított Futurológia Csoport tekinthető a magyar jövőkutatás bölcsőjének, ahol a jövőkutatás komplex, nagy távlatú, futurológiai jellegű művelése állt a középpontban. A prognosztikai ág művelésére a Statisztikai Tanszéken megalakult Prognosztikai Kutatócsoport vállalkozott Besenyei Lajos vezetésével, a gazdasági előrejelzés módszertani kérdéseinek kutatása a Külkereskedelem Gazdaságtana Tanszéken, Korán Imre munkássága kapcsán került előtérbe. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Filozófia Tanszékén Fodor Judit vezetésével a jövőkutatás filozófiai kérdéseit kutatták. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen (SOTE) a jövőkutatás elméleti és módszertani, valamint az egészségüggyel kapcsolatos kérdésköreit Gidai Erzsébet, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (JPTE) a rövid távú prognosztika és a ciklusok kérdésköreit Sipos Béla tanulmányozta. Az MTA Tudományszervezési Csoportjában a jövőkutatás fogalmi-módszertani kérdéseit Szántó Lajos és Schmidt Ádám vezetésével kutatták, és hasznos jövőkutatási fogalomtárakat állítottak össze.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatásokkal párhuzamosan megkezdődött a jövőkutatás elméleti-módszertani kérdésköreinek oktatása, és megjelentek az egyetemek specifikus jellemzőit tükröző jövőkutatási tantárgyak is, mint a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen a Nagy távlatú jövőkutatás, a Gazdasági prognosztika, az Üzleti prognosztika és kvantitatív előrejelzési módszerek tárgyak. A BME-n és a SOTE-n speciális kollégiumi választható tárgyként kezdődött a jövőkutatás oktatása, a JPTE-n Vállalati prognosztika című tárgyat fejlesztettek ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jövőkutatás második szakaszában, az 1990-es évekbeli hazai rendszerváltást követő változások – az instabil állapotok kezelésének időszakában – új helyzetbe hozták a jövőkutatást: számos tudományos kihívással szembesült, mint például az instabilitás kezelése, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság erősödése, az egyén jövőt meghatározó szerepének növekedése, az értékváltások, amelyekre csak megújult jövőkutatási elmélettel-módszertannal lehetett válaszolni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megerősödött a jövőkutatás egyetemi bázisa: önálló Jövőkutatás Tanszék jött létre a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) Nováky Erzsébet vezetésével, Üzleti Statisztikai és Előrejelzési Tanszék a Miskolci Egyetemen Besenyei Lajos vezetésével. Bővült az egyetemeken oktatott jövőkutatási tárgyak köre, és egyre több hallgató választotta a jövőkutatást TDK-dolgozat és szakdolgozat témájául is. A jövőkutatási tantárgyak megjelentek a PhD-képzésben is (Miskolcon, Pécsett, a BME-n). 2009-ben a BCE-n önálló Jövőkutatás alprogram indult, nyolc-tíz tantárggyal a Gazdaságinformatika Doktori Iskola keretében. Megerősödött a jövőkutatás nemzetközi dimenziója is, a BME-n az urbanisztikához kapcsolódóan, a BCE-n Business Futures Studies tantárgy oktatásával. BCE-hallgatók részt vettek a Turkui Egyetem Finland Futures Research Centre által szervezett nemzetközi távoktatási kurzusokon, ahol a Jövőkutatás Tanszék demonstrátorai és PhD-hallgatói 2005-től az oktatásban is részt vettek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2010-es években bekövetkezett egyetemi strukturális változások közepette megtorpanni látszott a hazai jövőkutatás budapesti fejlődésének lendülete, ugyanakkor a jövőkutatás művelése megerősödött a Miskolci Egyetem Gazdaságelméleti és Módszertani Intézetében. 2018-ban létrejött a Felelősen a Jövőért Virtuális Interdiszciplináris Kutatócsoport.
 
AZ INTÉZMÉNYES MAGYAR JÖVŐKUTATÁS AKADÉMIAI KERETEK KÖZÖTT
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai jövőkutatás eredményeit értékelve az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya 1976-ban Jövőkutatási Bizottságot alapított Kovács Géza elnök vezetésével. Az MTA ezzel elismerte a magyar jövőkutatást önálló tudományként. A hazai jövőkutatók interdiszciplináris fórumaként működő bizottság törekedett a különböző tudományterületeken elért eredmények szintetizálására, biztosította a hazai jövőkutatási konferenciák tudományos színvonalát, valamint két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatokat épített ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jövőkutatás akadémiai támogatottsága lényegileg nem változott annak következében, hogy az akadémiai intézményi struktúra átalakításának keretében a Jövőkutatási Bizottság fúzionált a Statisztikai Bizottsággal, és 2011 decemberében megalakult a Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság, amely két, önálló tudományág harmonikus, egymást kölcsönösen segítő kapcsolatát valósította meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akadémiai háttér mindvégig szilárd bázist jelentett a hazai jövőkutatás megerősödésében, és komoly támogatást nyújtott nemzetközi kutatásokban való részvételünkhöz. Ez utóbbiak közül csak néhányat emelünk ki: SusHouse Project, 1998–2000; Cost Action 22: Advancing Foresight Methodologies, 2004–2007; Prospective Technology Studies, 2001–2011, Karlsruhe; The AUGUR Project, 2009–2010; Millennium Project; Mobilising Corporate Foresight Potential among V4 Countries (FOR_V4), International Visegrad Fund, IVF.
 
A MAGYAR JÖVŐKUTATÓK KIEMELT TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kezdeti elméleti-módszertani eredmények tisztázták a szocializmus viszonyai között a jövőkutatás kapcsolatát a tervezéshez, és helyét a tudományok rendszerében. A jövőkutatást a tervezés külső köreként definiáltuk: a jövőkutatás a lehetőségek feltárásával az alternatívák széles körét nyújtja a döntési elemet is magában foglaló tervezési munkához (Kovács, 1970). Értelmeztük a jövő megismerhetőségének, meghatározottságának, előrejelezhetőségének (Kristóf, 2006) és az alternativitásnak a kérdésköreit. A különböző időtávú ciklusok azonosítása és egymáshoz kapcsolása új tudományos eredményként jelent meg. A jövőkutatási módszerek rendszerezése (Besenyei et al., 1977) és hazai viszonyok közötti adaptálása (lásd például kölcsönhatás módszer) gyakorlati közelségbe hozta a jövőkutatást, amit az előrejelzések megbízhatóságának vizsgálata (Besenyei et al., 1982) tett teljessé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jövőkutatás módszertanának az instabil viszonyokhoz alkalmazkodó megújulása abban összegezhető, hogy a jövőkutatás egyszerre értelmezte a folyamatok dinamikáját és megváltoztathatóságát, valamint a társadalom szereplőinek a jövő alakítására irányuló törekvését, értelmezve a jövőformáló erőket. Egyértelművé tettük, hogy instabil viszonyok között nincsen lehetőség egyetlen, nagy valószínűséggel bíró jövőváltozat (azaz predikció) készítésére, hanem csak sok, többé-kevésbé azonos valószínűséggel bíró jövőváltozat feltárására. Megkérdőjeleződött a trendfüggőség, és utat engedett a trendtörések és a gyenge jelek vizsgálatának.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az instabilitás jövőkutatási kezelését a káoszelmélet alkalmazásában (Nováky, 1995) és az evolúciós fejlődés jövőkutatási specifikumainak feltárásában találtuk meg. A káoszelmélet segítségével elemeztük a főbb hazai makromutatók kaotikus viselkedését. Az evolúciós vizsgálatok a feltárható jövőmintázatok keresésében adtak újat. A metodológiai változások megjelentek az ágens modellek és a mesterséges neurális hálók használatában, érintették a konjunktúrakutatás eszközeit, a rövid és a hosszú távú csődelőrejelzést. A forecasting és a foresight viszonyának értelmezése is ennek az időszaknak a terméke. Új témakörökként vizsgáltuk a big data és a jövőkutatás megbízhatóságának összefüggését, az IKT (információs és kommunikációs technológiák) és a hálózatosodás várható elterjedését és a kollektív tanulás folyamatát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Definiáltuk a jövőorientáltság fogalmát és összetevőit. A magyar értelmezés nemzetközileg is elfogadottá vált (Nováky et al., 1994). Empirikusan vizsgáltuk a hazai lakosság jövőorientáltságát, keresve azokat a tényezőket, amelyek fokozhatják az egyéneknek a jövőhöz való pozitív viszonyát. A jövőorientáltság vizsgálatok hidat képeztek a múltból kibontható, ún. következmény jövők és a normatívan értelmezhető távolabbi jövőképek összekapcsolásában. A laikus egyén szerepének növekedése előtérbe hozta a participatív jövőkutatást, amelyhez kapcsolódott a kreativitás és az interaktivitás kérdésköre is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A karakterisztikusan megjelent paradigmák (Hideg, 2012) a pozitivista jövőkutatás mellett az evolúciós és a kritikai paradigmák, majd később az integrált jövőkutatás paradigmája – jelezték a különböző megközelítések és azok szintézisének lehetőségét és jelentőségét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyar jövőkutatási tudományos eredményként könyveljük el a rendszeresen kidolgozott országos távlati, komplex jövőképeket. Az első hazai jövőkép az 1960as évek végén készült, és 2000-ig tekintett előre. A topdown megközelítésben készült előrejelzésben központi jelentőséget kapott a GDP alakulásának vizsgálata, a foglalkoztatási struktúra megváltozása és az oktatás-kutatás megnövekvő szerepe. A negyedik komplex hazai jövőkép a megújult jövőkutatás szemléletében készült, Magyarország 2025-beli állapotát vázolta fel 2007-ben az MTA IX. Osztály Jövőkutatási Bizottságának közreműködésével, különböző tudományterületek szakértőinek előrejelzéseire és nem szakértők véleményére támaszkodva (Nováky, 2010). Az alternatív forgatókönyvek és a jövőalternatívák kidolgozásához a jövőkutatás módszertani elveit – a komplexitás, a participativitás és az alternativitás elvét – alkalmaztuk. A jövőképben négy jövőalternatíva körvonalazódott, amelyek a nem szakértői reményekből és félelmekből épített négy alternatív forgatókönyvön alapulnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudományos alapon kidolgozott előrejelzéseink ágazati (például: közlekedés, számítástechnika, építőipar, biológia-világélelmezési válság) és regionális (például településfejlesztési) terveket is megalapoztak. Az ember mint bio-pszicho-szociális lény jövője és a magyar bűnözés várható alakulása kutatás azért érdemel kiemelést a társadalmi témák közül, mert a bűnözés témakörét széles körű társadalmi és gazdasági környezetbe helyeztük, és az előrejelzést a jövőkutatási módszerek teljes skálájával készítettük el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai környezeti állapot előrejelzése már a jövőkutatás első szakaszában hangsúlyos szerepet kapott: interdiszciplináris kutatócsoport modulrendszerben kereste a társadalom, a gazdaság és a környezet jelenlegi és jövőbeli kapcsolatait, és ezekre építve jelezte előre hazánk várható környezeti állapotát (Nováky, 1991).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai jövőkutatás második szakaszában a gyakorlatorientált előrejelzések elsősorban regionális stratégiák megalapozását szolgálták. A jövőkutatási eszközök – például egy speciális honlapfelület – használata újszerű eredményeket hozott a kis- és középvállalkozások jövőjének megfogalmazásában is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatási eredmények publikációkban öltöttek testet (lásd Kovács, 1999; Bóna, 1980; Hideg et al., 2014; továbbá a Magyar Tudományos Művek Tára [MTMT] adatbázisa). Komoly hivatkozásokat elnyert tudományos cikkeink is megjelentek az MTA IX. Osztályának „listás” folyóirataiban. Az eredmények megtalálhatók a jövőkutatás témakörben rendezett tudományos konferenciák köteteiben is. A hazai országos jövőkutatási konferenciák megrendezésében ötven év alatt jelentős változás következett be. Az első jövőkutatási konferencia (1972) teljes hírzárlat mellett folyt, a későbbiekben lehetőség nyílt külföldi előadók meg­hívására is. A 7. (2008) és a 8. konferenciánkat (2018) az MTA IX. Osztálya a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat hivatalos osztályrendezvényének nyilvánította.
 
A MAGYAR JÖVŐKUTATÁS NEMZETKÖZI KÖRNYEZETBEN
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nemzetközi kapcsolataink a kezdeti években főleg a szocialista országokkal épültek ki, és a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) keretében (a Prognosztikai Munkabizottságban) rendezett konferenciákon és a fiatal kutatók számára rendezett nyári egyetemeken való részvételben teljesedtek ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1980-as években már formálódtak kapcsolataink a World Futures Studies Federationnel (WFSF). Ez alapozta meg az 1987-es Európai Regionális Konferencia – Technology of Future and Its Social Implications – és két WFSF-világkonferencia (1990: Linking Present Decisions to Long-Range Visions, 2005: Futures Generation for Future Generations) hazai megrendezését. A BCE Jövőkutatás Tanszéke 1999–2005 között négy alkalommal rendezte meg a WFSF UNESCO támogatta nyári iskoláját (Budapest Futures Course: The Youth for a Less Selfish Future) a világ fiatal jövőkutatói számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A WFSF jelentősnek ítélte a világon elsőként összeállított tanulmánykötetet (Nováky et al., 2001) az európai volt szocialista országok jövőkutatási tevékenységének történetéről.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek kisugárzó hatása nagyban növelte a magyar jövőkutatók nemzetközi elismertségét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nemzetközi jövőkutatási intézményekhez további formákban is kapcsolódtunk: a 2008-ban jogilag rendezett formában megalapított HuCoR (= Hungarian Club of Rome)-on, a Római Klub Magyar Szervezetén keresztül és 2013-ban a globális Millennium Projecthez kapcsolódva, megalapítva a Hungary Node-ot. Az együttműködés keretében részt vettünk a State of Future vizsgálatokban és számos Real Delphi kutatásban.
 
JÖVŐBELI IRÁNYOK ÉS FELADATOK
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gazdag kutató- és oktatómunka áll a hazai jövőkutatók tudományos teljesítménye mögött. Munkánkat folytatni kell. Fejlesztendő a jövőkutatás tudománya és erősítendő a társtudományokkal való kapcsolata. Az új kihívásoknak megfelelően körvonalazandó hazánk társadalmi, gazdasági, technológiai és környezeti jövője. Növelni szükséges a magyar társadalom jövőformáló erejét, erősíteni különösen a fiatalok jövőhöz való pozitv viszonyát. Tudatosítani kell a távlatos, komplex szem­lélet és a jövőkutatási módszerek használatának szükségességét a döntés­előkészítésben. Fokozni szükséges a jövőkutatási eredmények döntésalapozó sze­repét és a jövőkutatási eredmények minél szélesebb körben való ismertté tételét és terjesztését, a gyakorlatba átültetését, és végül: a digitális eszközök használatát a kutatásban és az oktatásban egyaránt.
 
IRODALOM
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Besenyei L. – Gidai E. – Nováky E. (1977): Jövőkutatás, előrejelzés a gyakorlatban. Módszertani kézikönyv. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Besenyei L. – Gidai E. – Nováky E. (1982): Előrejelzés – Megbízhatóság – Valóság. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bóna E. (1980): Magyar jövőkutatási munkák. Bibliográfiai összeállítás hazai magyar szerzők jövőkutatási munkáiból 1979 végéig. Budapest: MTA Filozófiai Intézet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Flechtheim, O. (1945): Teaching the Future. Journal for Higher Education, 16, 460–465. DOI: 10.2307/1976978

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fodor J. – Haraszthy Á. – Schmidt Á. (irányításával) (1976): Jövőkutatási fogalomtár. Budapest: Akadémiai Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gidai E. (1990): Jövőalternatívák. A társadalmi-gazdasági fejlődés előrejelzésének lehetőségei. Budapest: Akadémiai Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hideg É. (2012): Jövőkutatási paradigmák. Budapest: Aula Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hideg É. – Nováky E. – Tóthné Szita K. (2014): A magyar jövőkutatás történeti alapjai. Jövőelméletek 20. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1668/1/Jovoelmeletek_20.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács G. (1970): Nagy távlatok és a tervezés. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács G. (1999): Jövőkutatás Magyarországon – múltja, jelene és jövő-alternatívái. In: Gidai E. – Nováky E. – Tóth A. (szerk.): Magyarország az ezredforduló után. Budapest: MTA Jövőkutatási Bizottság, 3–19.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kristóf T. (2006): Is It Possible to Make Scientific Forecasts in Social Sciences? Futures, 38, 5, 561–574. DOI: 10.1016/j.futures.2005.09.004

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Morgenstern, O. (1928): WirtschaftsprognoseEine Untersuchung ihrer Voraussetzungen und Möglichkeiten. Wien: Verl. von J. Springer

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nováky E. (ed.) (1991): Developing Environmental Strategies through Futures Research. Budapest: Ministry for Environmental and Regional Policy

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nováky E. (szerk.) (1995): Káosz és jövőkutatás. Budapest: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nováky E. (szerk.) (2010): Magyarország 2025. Tanulmánykötet. Budapest: Gazdasági és Szociális Tanács, http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1766/1/Mo_2025_1.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nováky E. – Hideg É. – Kappéter I. (1994): Future Orientation in Hungarian Society. Futures, 26, 7, 759–770. DOI: 10.1016/0016-3287(94)90043-4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nováky E. – Ramba Varga, V. – Kőszegi Kalas M. (eds.) (2001): Futures Studies in the European Ex-Socialist Countries. Budapest: Futures Studies Centre Budapest University of Economic Sciences and Public Administration, http://mek.oszk.hu/04000/04011/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nováky E. – S. Gubik A. (szerk.) (2018): A múltból átívelő jövő. VIII. Magyar (Jubileumi) Jövőkutatási Konferencia: 50 éves a magyar jövőkutatás, 2018. Budapest, 2018. november 14–15. Konferenciakötet. Győr: Palatia Kiadó és Nyomda. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3786/
1 A tanulmány Nováky Erzsébet „A magyar jövőkutatás történelmi léptékben” című könyvfejezetének rövidített és átdolgozott változata. In: Nováky E. – S. Gubik A. (szerk.): A múltból átívelő jövő – VIII. Magyar (Jubileumi) Jövőkutatási Konferencia. 50 éves a magyar jövőkutatás, 2018. Budapest, 2018. november 14–25. Konferenciakötet. Győr: Palatia Kiadó és Nyomda, 41–53.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave