Tartalomjegyzék

• Az Európai Unió adójoga
• Impresszum
• Rövidítések
• Előszó
• chevron_right1. Az európai uniós adóharmonizáció alapjai
  • 1.1. Az európai uniós adóharmonizáció célja és jelentősége
  • chevron_right1.2. Az európai adóharmonizáció történeti fejlődése
    • 1.2.1. Az adóharmonizáció kezdetei
    • 1.2.2. A Neumark-bizottság tevékenysége
    • 1.2.3. A közvetett adók harmonizációjának első lépései
    • 1.2.4. A közvetlen adók harmonizációjának kezdetei
    • 1.2.5. A gazdasági és monetáris unió terve
    • 1.2.6. A ’70-es évek – Az adóharmonizációs folyamat megtorpanása
    • 1.2.7. Az Egységes Piac megvalósításának útján
    • chevron_right1.2.8. Az adóharmonizáció újabb eredményei és irányai
      • 1.2.8.1. Hozzáadottérték-adó
      • 1.2.8.2. Jövedéki adó
      • 1.2.8.3. Közvetlen adózás
      • 1.2.8.4. Egyéb adók, fizetési kötelezettségek
      • 1.2.8.5. Az adóügyi együttműködés újabb harmonizációs eredményei
    • chevron_right1.2.9. A magyar adórendszer és az uniós tagság
      • 1.2.9.1. A tagság előzményei és a csatlakozási tárgyalások adózási vonatkozásai
      • 1.2.9.2. Az uniós döntéshozatalban való magyar részvétel és a jogharmonizációs kötelezettség keretei
  • chevron_right1.3. Az Európai Unió jelentősebb adózási intézményei
    • 1.3.1. A Tanács
    • 1.3.2. A Bizottság
    • 1.3.3. Az Európai Bíróság
  • chevron_right1.4. Az uniós adójog forrásai
    • 1.4.1. Az uniós adójog elsődleges forrásai
    • 1.4.2. A másodlagos jogforrások
    • chevron_right1.4.3. Az Európai Bíróság esetjogának jogforrási jellege
      • 1.4.3.1. Az EB jelentősebb magyar vonatkozású adóügyi joggyakorlata
  • chevron_right1.5. Az uniós és a nemzeti jog viszonya
    • 1.5.1. A közvetlen hatály (direct effect) elve
    • 1.5.2. Az uniós jog elsődlegessége (primacy)
    • 1.5.3. Az uniós jog végrehajtása és a tagállami eljárási autonómia
  • chevron_right1.6. Az uniós alapszerződések adózási rendelkezései
    • chevron_right1.6.1. Az EUMSz. 110. [EKSz. 90. (régi RSz. 95.)] cikke
      • 1.6.1.1. A cikk közvetlen hatálya
      • 1.6.1.2. A cikk alkalmazásának tárgyi hatálya
      • 1.6.1.3. A cikk tartalma – Az első és második bekezdés különbsége
      • 1.6.1.4. A cikk első bekezdése – Az egyenlő elbánás (adósemlegesség) elve
      • 1.6.1.5. A cikk második bekezdése
      • 1.6.1.6. A cikk második bekezdése – A megkülönböztető adórendszerek (differential tax systems) kérdése
    • 1.6.2. Az EUMSz. 111. [EKSz. 91. (régi RSz. 96.)] cikke
    • 1.6.3. A 97. cikk rendelkezései
    • 1.6.4. Az EUMSz. 112. [EKSz. 92. (régi RSz. 98.)] cikke
    • 1.6.5. Az EUMSz. 113. [EKSz. 93. (régi RSz. 99.)] cikke
    • 1.6.6. Az EUMSz. 115. [EKSz. 94. (régi RSz. 100.)] cikke
• chevron_right2. A forgalmi adók uniós harmonizációja
  • chevron_right2.1. A forgalmi adóztatás jellemzői
    • 2.1.1. A forgalmi adóztatás célja és alapelvei
    • 2.1.2. A forgalmi adó közvetett jellege
    • 2.1.3. A forgalmi adó többfázisú jellege
    • 2.1.4. A forgalmi adóztatás folyamata
    • 2.1.5. Nemzetközi ügyletek
  • chevron_right2.2. A forgalmi adók uniós harmonizációjának jogi keretei
    • 2.2.1. Az Alapszerződések rendelkezései
    • 2.2.2. Az irányelvi szabályozás következményei
    • 2.2.3. A legfontosabb áfa-irányelvek
    • 2.2.4. Az áfa-irányelv végrehajtási rendelete
    • 2.2.5. Az uniós áfarendszer fejlesztési irányai
  • chevron_right2.3. Az uniós áfa-irányelv szabályai
    • 2.3.1. Területi hatály
    • chevron_right2.3.2. Adóalanyiság – az irányelv személyi hatálya
      • 2.3.2.1. A gazdasági tevékenység célja
      • 2.3.2.2. A gazdasági tevékenység tartalma
      • 2.3.2.3. Az önálló tevékenységi forma
      • 2.3.2.4. Csoportos adóalanyiság
      • 2.3.2.5. Adóalanyiság alkalmi tevékenység alapján
      • 2.3.2.6. Az adóalanyiság hiánya
    • chevron_right2.3.3. Az irányelv tárgyi hatálya
      • 2.3.3.1. Az irányelv tárgyi hatálya alá tartozó alapügyletek – Belföldi ügyletek
      • 2.3.3.2. Tárgyi hatály – Nemzetközi ügyletek
      • 2.3.3.3. Az irányelv tárgyi hatályán kívüli ügyletek
      • 2.3.3.4. Az irányelv tárgyi hatálya: termékértékesítés
      • 2.3.3.5. Termékértékesítésnek minősített ügyletek
      • 2.3.3.6. Vélelmezett termékértékesítések
      • 2.3.3.7. Az irányelv tárgyi hatálya: szolgáltatásnyújtás
      • 2.3.3.8. Szolgáltatásnyújtásnak minősített ügyletek
      • 2.3.3.9. Vélelmezett szolgáltatásnyújtások
      • 2.3.3.10. Az irányelv tárgyi hatálya: a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás közös szabályai
      • 2.3.3.11. Az irányelv tárgyi hatálya: termékimport és Közösségen belüli beszerzés
    • chevron_right2.3.4. Az adókötelezettség keletkezése
      • 2.3.4.1. Adóztatandó tényállás, adófizetési kötelezettség és az adó megfizetése
      • 2.3.4.2. Belföldi termékértékesítés teljesítése
      • 2.3.4.3. Belföldi szolgáltatásnyújtás teljesítése
      • 2.3.4.4. Folyamatos teljesítés, időszakos elszámolás
      • 2.3.4.5. A részteljesítés
      • 2.3.4.6. Az előleg
      • 2.3.4.7. Tagállamok egyéni szabályozása az adófizetési kötelezettség időpontjáról
      • 2.3.4.8. Az egyszeri teljesítés, a részteljesítés, a folyamatos teljesítés és az előlegfizetés viszonya
      • 2.3.4.9. Adófizetési kötelezettség és pénzforgalmi terhek
      • 2.3.4.10. Teljesítés és adófizetési kötelezettség keletkezése határon átnyúló ügyletek esetén
    • chevron_right2.3.5. Az adó alapja
      • 2.3.5.1. Harmadik féltől kapott ellenérték
      • 2.3.5.2. Közvetlen kapcsolat
      • 2.3.5.3. Kapott vagy járó ellenérték – behajtatlan és behajthatatlan követelés
      • 2.3.5.4. Áthárított adók és más költségátterhelések
      • 2.3.5.5. Járulékos költségek – egységes és önálló teljesítés
      • 2.3.5.6. Engedmények, kedvezmények
      • 2.3.5.7. Az adó alapjának módosítása
      • 2.3.5.8. Vásárlásösztönző ügyletek adóztatása
      • 2.3.5.9. Külföldi pénznemben kifejezett ellenérték
      • 2.3.5.10. A betétdíj
      • 2.3.5.11. Barter és csere
      • 2.3.5.12. Vélelmezett ügyletek adóalapja
      • 2.3.5.13. Nem-független felek között alkalmazott árak
      • 2.3.5.14. Az adó alapja határon átnyúló ügyletek esetén
    • chevron_right2.3.6. Az adó mértéke
      • 2.3.6.1. Az adókulcsok szerkezete és mértéke
      • 2.3.6.2. Kedvezményes adókulcs alá sorolható ügyletek
      • 2.3.6.3. Az adómérték változása
    • chevron_right2.3.7. Mentességek
      • 2.3.7.1. Adólevonásra jogosító és levonásra nem jogosító mentességek
      • 2.3.7.2. Mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel
      • 2.3.7.3. Mentesség más tevékenységek esetén – Pénzügyi jellegű ügyletek mentessége
      • 2.3.7.4. Mentesség más tevékenységek esetén – Bélyegek értékesítése
      • 2.3.7.5. Mentesség más tevékenységek esetén – Ingatlanokra vonatkozó mentességek
      • 2.3.7.6. Az adókötelezettség választása
      • 2.3.7.7. Mentesség az adóhalmozódás megakadályozása érdekében
    • chevron_right2.3.8. Az adólevonási jog
      • 2.3.8.1. Az adó levonhatósága
      • 2.3.8.2. Az adólevonás tételes tilalma
      • 2.3.8.3. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei
      • 2.3.8.4. Az adólevonás tilalma
      • 2.3.8.5. Az adólevonási jog érvényesítése
      • 2.3.8.6. Az adólevonási jog érvényesítése – A levonható áfa pénzforgalmi elszámolásának időpontja
      • 2.3.8.7. Az adólevonási jog érvényesítése – A levonható áfa utólagos módosítása
      • 2.3.8.8. Az adó részleges levonhatósága
      • 2.3.8.9. Utólagos módosítások
      • 2.3.8.10. Áfa-visszatérítés más országok adóalanyai részére
    • chevron_right2.3.9. Nemzetközi termékforgalom
      • 2.3.9.1. A teljesítés helye a nemzetközi termékforgalomban
      • 2.3.9.2. Nemzetközi termékforgalom az EU tagállamai között
      • 2.3.9.3. Adóalanyok közötti értékesítések
      • 2.3.9.4. Nem-adóalanyok részére történő értékesítések
      • 2.3.9.5. Termékforgalom értékesítés nélkül
      • 2.3.9.6. Speciális ügyletek
      • 2.3.9.7. Az áfa-raktár
    • chevron_right2.3.10. Nemzetközi termékforgalom harmadik országokkal
      • 2.3.10.1. Termékimport harmadik országból
      • 2.3.10.2. Harmadik országba irányuló termékexport
    • chevron_right2.3.11. Szolgáltatások nemzetközi forgalma
      • 2.3.11.1. Az adóztatás országának kiválasztása szolgáltatásnyújtás esetében
      • 2.3.11.2. Az adófizetés módja
      • 2.3.11.3. Gazdasági célú letelepedés
      • 2.3.11.4. Adóalanyi minőség
      • 2.3.11.5. Szolgáltatások teljesítési helye
    • chevron_right2.3.12. Eljárási kötelezettségek az áfa rendszerében
      • 2.3.12.1. Nyilvántartásba vétel
      • 2.3.12.2. Adóbevallás és összesítő nyilatkozat
      • 2.3.12.3. Az adó megfizetése
      • 2.3.12.4. Számlázás
      • 2.3.12.5. Pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatása
    • chevron_right2.3.13. Különös adózási módok
      • 2.3.13.1. Kisvállalkozások adóztatása
      • 2.3.13.2. Mezőgazdasági termelők kompenzációs felára
      • 2.3.13.3. Utazásszervezés
      • 2.3.13.4. Használt cikkek, műalkotások, gyűjteményi tárgyak és régiségek
      • 2.3.13.5. Befektetési arany
  • chevron_right2.4. A magyar áfaharmonizáció
    • 2.4.1. A magyar áfaszabályozás megoldásai
    • 2.4.2. A magyar áfa-jogalkalmazás
    • 2.4.3. Magyar vonatkozású áfaügyek az Európai Bíróság gyakorlatában
• chevron_right3. A jövedéki adó uniós harmonizációja
  • 3.1. Bevezetés
  • chevron_right3.2. A horizontális irányelv
    • chevron_right3.2.1. Általános rendelkezések
      • 3.2.1.1. Területi hatály
      • 3.2.1.2. Tárgyi hatály
      • 3.2.1.3. A jövedéki termékkört érintő jelentősebb jogesetek
    • chevron_right3.2.2. Adókötelezettség és adófizetési kötelezettség
      • 3.2.2.1. Eljárás jövedéki szabálytalanság esetén
      • 3.2.2.2. Az adóraktár fogalma és az adóraktár engedélyes kötelezettségei
    • 3.2.3. A termék-előállítás és a termékmozgás általános szabályai
    • 3.2.4. A termékmozgás során követendő eljárás
    • 3.2.5. Egyszerűsített eljárás
    • chevron_right3.2.6. A szabad forgalomba bocsátás utáni termékmozgás
      • 3.2.6.1. Magánszemély általi beszerzés
      • 3.2.6.2. Jövedéki termék más tagállamban való birtoklása
      • 3.2.6.3. Egyszerűsített e-TKO, átvételi elismervény, tartalékeljárás, helyreállítás
      • 3.2.6.4. Távértékesítés
    • 3.2.7. Károsodás, megsemmisülés, szállítási szabálytalanságok
    • chevron_right3.2.8. Egyéb rendelkezések
      • 3.2.8.1. Adóügyi jelölés (marking)
      • 3.2.8.2. Kisüzemi bortermelők
      • 3.2.8.3. Hajók és légi járművek fedélzeti készlete
    • 3.2.9. A jövedéki biztosíték
    • 3.2.10. Az adómentesség szabályai
    • 3.2.11. A jövedéki bizottság
  • chevron_right3.3. Energiatermékek
    • 3.3.1. A korábbi szabályozás
    • chevron_right3.3.2. Az energiaadó irányelv
      • 3.3.2.1. Az irányelv hatálya
      • 3.3.2.2. Az adóteher kérdése
      • 3.3.2.3. Üzemanyagok
      • 3.3.2.4. Fűtőanyagok
      • 3.3.2.5. Villamos áram
      • 3.3.2.6. Mentességek és adó-visszatérítés
      • 3.3.2.7. Az adókötelezettség keletkezése
      • 3.3.2.8. Záró rendelkezések
      • 3.3.2.9. Az irányelv 2011-es módosítási javaslata
  • chevron_right3.4. Alkoholtermékek
    • 3.4.1. Bor és pezsgő
    • 3.4.2. Sör
    • 3.4.3. Egyéb erjesztett alkoholtermék
    • 3.4.4. Köztes alkoholtermékek
    • 3.4.5. Etil-alkohol
  • chevron_right3.5. Dohánytermékek
    • chevron_right3.5.1. A hatályos dohány-irányelv (2011/64/EU)
      • 3.5.1.1. Hatály
      • 3.5.1.2. A gyártó fogalma
      • 3.5.1.3. Adójegy
      • 3.5.1.4. Mentesség, adó-visszatérítés
      • 3.5.1.5. Cigaretta: szerkezet és adómérték
      • 3.5.1.6. Szivar és szivarka
      • 3.5.1.7. Fogyasztási dohány
      • 3.5.1.8. A cigarettán kívüli egyéb dohánygyártmányokra vonatkozó eljárási szabályok
      • 3.5.1.9. A dohánygyártmányok legmagasabb kiskereskedelmi árának meghatározása, a jövedéki adó beszedése (15–16. cikk)
  • chevron_right3.6. Eljárási szabályok
    • 3.6.1. Az EMCS rendelet
    • 3.6.2. A denaturálási eljárásról szóló rendelet
    • 3.6.3. Az adómentes igazolásról szóló rendelet
    • 3.6.4. A gázolaj és a kerozin adóügyi jelöléséről szóló irányelv
  • chevron_right3.7. A magyar jövedéki harmonizáció
    • 3.7.1. Energiatermékek
    • 3.7.2. Alkoholtermékek
    • 3.7.3. Dohánytermékek
• chevron_right4. A közvetlen adók harmonizációja az Európai Unióban
  • chevron_right4.1. A társasági adózás reformjára irányuló törekvések
    • 4.1.1. Az Üzleti Adóztatás Magatartási Kódexe (Code of Conduct for Business Taxation)
    • 4.1.2. Vállalkozások adózása a belső piacon
    • 4.1.3. Az adókikerülés elleni küzdelem legújabb fejleményei
    • 4.1.4. Adózási paradigmaváltás
  • chevron_right4.2. A vállalkozások adózásával kapcsolatos irányelvek
    • 4.2.1. Az anya-leányvállalati irányelv
    • 4.2.2. Az átalakulási irányelv
    • 4.2.3. A kamat és jogdíj irányelv és az újrakodifikált irányelvjavaslat
    • 4.2.4. Az Adókikerülés Elleni Irányelv (ATAD)
  • chevron_right4.3. Irányelvjavaslatok, ajánlások és közlemények
    • 4.3.1. A Közös Konszolidált Társasági Adóalap
    • 4.3.2. A Pénzügyi Tranzakciós Adó (Financial Transaction Tax, FTT)
    • 4.3.3. A veszteségelhatárolás harmonizációjáról szóló (visszavont) irányelvjavaslat és az azt követő ajánlások
    • 4.3.4. Az adórendszerek koordinálása a kettős adóztatás elkerülése érdekében
    • 4.3.5. A forrásadóztatás egyszerűsítése
  • 4.4. A transzferárak kérdése
  • chevron_right4.5. Állami támogatások
    • 4.5.1. A térségi, horizontális és iparági támogatások sajátosságai
    • 4.5.2. Támogatások csoportosítása nagyságrend szerint
    • 4.5.3. Támogatási intézkedésekkel kapcsolatos eljárások
    • chevron_right4.5.4. Az állami támogatásokhoz kapcsolódó esetjog összefoglalása, különös tekintettel a közvetlen adózással kapcsolatos esetekre
      • 4.5.4.1. Általános fogalmak
      • 4.5.4.2. Az intézkedés szelektivitása
      • 4.5.4.3. A rendelkezés torzítja a Közösségen belüli versenyt
      • 4.5.4.4. Eljárási kérdések
      • 4.5.4.5. A jogos elvárások elve
      • 4.5.4.6. Különleges adóztatási rendszerek vizsgálata
    • 4.5.5. Feltételes adómegállapítások és az állami támogatás
  • 4.6. A számvitel és a vállalkozások adóztatási elveinek összehangolása
  • chevron_right4.7. Az élőmunka adóterheinek összehangolása az Európai Unióban
    • 4.7.1. Az élőmunka közterheinek harmonizálásával foglalkozó joganyagok
    • 4.7.2. A külföldi illetőségű magánszemélyek adóztatásával kapcsolatos bizottsági ajánlás
  • chevron_right4.8. A közvetlen adókkal kapcsolatos irányelvekkel és a négy szabadság elvének alkalmazásával kapcsolatos jogesetek
    • chevron_right4.8.1. Az irányelvek rendelkezéseivel kapcsolatos jogesetek
      • 4.8.1.1. Az anya-leányvállalati irányelv rendelkezéseihez és osztalékfizetéshez kapcsolódó esetjog
      • 4.8.1.2. Az átalakulási irányelvvel kapcsolatos főbb esetek
      • 4.8.1.3. Az Európai Bíróság illetékessége belföldi ügyletek esetén
      • 4.8.1.4. A legkisebb szükséges korrekció és az arányos korlátozás elve
    • chevron_right4.8.2. A négy szabadság elvének alkalmazása a közvetlen adókkal kapcsolatos esetjogban
      • 4.8.2.1. Illetőségi alapon történő hátrányos megkülönböztetés vállalkozások esetén
      • 4.8.2.2. A tagállamok adóztatási jogukat csak a közösségi elvekkel összhangban gyakorolhatják
      • 4.8.2.3. Magánszemélyek közvetett hátrányos megkülönböztetése
      • 4.8.2.4. Az adórendszer egységességének védelme mint a hátrányos megkülönböztetés indoka
      • 4.8.2.5. Az uniós jog közvetlen alkalmazhatósága a nemzeti szabályok korlátozására
      • 4.8.2.6. Az adóegyezmények szerepe a hátrányos megkülönböztetés indoklásában
      • 4.8.2.7. A kohéziós elv alkalmazásának korlátai
      • 4.8.2.8. Az uniós szabadságjogokra való hivatkozás korlátai
    • 4.8.3. Mesterséges struktúrák
    • 4.8.4. Magánszemélyek osztalékadózása mint a tőke szabad mozgásának korlátja
    • 4.8.5. Társaságok osztalékának forrásadója, mint a letelepedés és a tőkemozgás szabadságának korlátja
    • 4.8.6. A szolgáltatásnyújtás szabadsága
    • 4.8.7. Transzferár korrekció és a hátrányos megkülönböztetés
  • chevron_right4.9. A közvetlen adózást érintő magyar jogharmonizáció
    • chevron_right4.9.1. A vállalkozások adózásával kapcsolatos irányelvek átvétele
      • 4.9.1.1. Az anya-leányvállalati irányelv átvétele
      • 4.9.1.2. Az átalakulási irányelv átvétele
      • 4.9.1.3. A kamat és jogdíj irányelv átvétele
      • 4.9.1.4. Az Adókikerülés elleni irányelv, az ATAD átvétele
      • 4.9.1.5. A CCCTB javaslat és a magyar társasági adó alapja
    • chevron_right4.9.2. Adókedvezmények, állami támogatások, káros adóverseny
      • 4.9.2.1. De minimis társasági adóalap kedvezmények
      • 4.9.2.2. Csoportmentességi rendelet alapján igénybe vehető adóalap kedvezmények
      • 4.9.2.3. Adókedvezmények
    • 4.9.3. A közvetlen adózás egyéb területeinek összehangolása
    • chevron_right4.9.4. Magyar vonatkozású uniós jogesetek a közvetlen adózás és az adózással kapcsolatos állami támogatások területén
      • 4.9.4.1. A letelepedés szabadsága
      • 4.9.4.2. Személyek szabad mozgása
      • 4.9.4.3. A tőkemozgás szabadsága
      • 4.9.4.4. A szolgáltatásnyújtás szabadsága
      • 4.9.4.5. A helyi iparűzési adó kérdése
      • 4.9.4.6. Különadók
      • 4.9.4.7. Állami támogatás – tervezett jogszabályok
      • 4.9.4.8. Állami támogatás – adóintézkedés utólagos vizsgálata
      • 4.9.4.9. Állami támogatás – nagyberuházások
      • 4.9.4.10. Állami támogatás – pandémia
• chevron_right5. Egyéb harmonizált adószabályok
  • chevron_right5.1. A tőkeilleték uniós harmonizációja
    • 5.1.1. Bevezetés
    • 5.1.2. A tőkeilleték alkalmazása
    • 5.1.3. A tőketársaság fogalma
    • 5.1.4. A tőkeilleték-köteles ügyletek
    • 5.1.5. A tőkeilleték alapja
    • 5.1.6. A tőkeilleték mértéke
    • 5.1.7. Tőkeilleték-mentesség közhasznú tevékenységre
    • 5.1.8. A hasonló adók tilalma
    • 5.1.9. Kivételek a hasonló adók tilalma alól
    • 5.1.10. A tőkeilleték kivezetése
    • 5.1.11. A tőkeilleték magyar szabályozása
  • chevron_right5.2. A gépjárművek adóztatása
    • 5.2.1. A haszongépjárművek és az úthasználat adóztatásának uniós harmonizációja
    • chevron_right5.2.2. A személygépjárművek adóztatásának uniós harmonizációja
      • 5.2.2.1. Az adóztatás jelenlegi rendszere
      • 5.2.2.2. A Bizottság javaslatai
      • 5.2.2.3. Személygépkocsik adóztatása Magyarországon
• chevron_right6. Adóügyi együttműködési szabályok
  • 6.1. Az adóügyi együttműködés uniós szabályozásának előzményei és fejlődése
  • chevron_right6.2. A HÉA-együttműködési rendelet
    • 6.2.1. A rendelet alkalmazása
    • 6.2.2. Megkeresésre történő információcsere
    • 6.2.3. Automatikus és spontán információcsere
    • 6.2.4. Visszajelzés
    • 6.2.5. Az uniós ügyletekkel kapcsolatos HÉA-információcsere és adatbázis
    • 6.2.6. A kézbesítés iránti megkeresés és a másik tagállamban történő adótisztviselői jelenlét
    • 6.2.7. Egyidejű ellenőrzés, az információkhoz való hozzáférés és az EUROFISC
    • 6.2.8. Elektronikus szolgáltatásokat nyújtó nem letelepedett adóalanyok
    • 6.2.9. Információcsere és adatmegőrzés a más tagállamban letelepedett adóalany HÉA-visszatérítésénél
    • 6.2.10. Kapcsolattartás a Bizottsággal
    • 6.2.11. Harmadik országokkal való kapcsolat
    • 6.2.12. Az információcsere szabályai
    • 6.2.13. Titokvédelmi szabályok
    • 6.2.14. A rendelet alkalmazásának intézményi háttere, szélesebb körű együttműködés
  • chevron_right6.3. A tagállamok közötti kereskedelemre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás rendszere
    • 6.3.1. A statisztikai adatszolgáltatási rendelet hatálya
    • 6.3.2. A statisztikai rendelet és az uniós HÉA-rendszer összefüggései
    • 6.3.3. Adatforrások és tárgyidőszak
    • 6.3.4. Az adatszolgáltatási kötelezettség alanyai és a statisztikai adatbázis
    • 6.3.5. A statisztikai adatgyűjtés típusai
    • 6.3.6. Az egyszerűsítés és a statisztikai küszöbértékek
    • 6.3.7. Titokvédelem és adatátadás
    • 6.3.8. Az adatszolgáltatás minősége
    • 6.3.9. Az uniós statisztikai rendszer szervezeti háttere
  • chevron_right6.4. A jövedéki együttműködési rendelet
    • 6.4.1. A rendelet hatálya
    • 6.4.2. A közvetlen kapcsolattartás lehetősége
    • chevron_right6.4.3. A jövedéki együttműködés formái
      • 6.4.3.1. Információcsere megkeresésre
      • 6.4.3.2. Az eljárási jelenlét
      • 6.4.3.3. Az egyidejű ellenőrzés
      • 6.4.3.4. A kézbesítés iránti megkeresés
      • 6.4.3.5. Automatikus információcsere
      • 6.4.3.6. Spontán információcsere
    • 6.4.4. Jövedéki adatbázis
    • chevron_right6.4.5. Az együttműködés közös szabályai
      • 6.4.5.1. Elutasítási okok
      • 6.4.5.2. Titokvédelmi szabályok
      • 6.4.5.3. Kapcsolat harmadik országokkal
    • 6.4.6. Együttműködés a Bizottsággal
  • chevron_right6.5. Az adómegállapítási jogsegély-irányelv
    • 6.5.1. Az irányelv jogalapja
    • 6.5.2. Alkalmazás, fogalmak
    • 6.5.3. Az irányelv hatálya
    • chevron_right6.5.4. Az információcsere típusai
      • 6.5.4.1. Megkeresésre történő információcsere
      • 6.5.4.2. Automatikus információcsere
      • 6.5.4.3. Spontán információcsere az adóügyi jogsegély során
    • 6.5.5. Adótisztviselői jelenlét más tagállamban
    • 6.5.6. Egyidejű ellenőrzés
    • 6.5.7. Közös ellenőrzés
    • 6.5.8. Kézbesítés iránti megkeresés és a visszajelzés
    • 6.5.9. Titokvédelmi szabályok, banktitok
    • 6.5.10. Az együttműködés elutasításának fő esetei
    • 6.5.11. Szélesebb körű együttműködés
    • 6.5.12. Elektronikus formanyomtatványok
    • 6.5.13. Komitológia, alkalmazás, jelentési kötelezettség
    • 6.5.14. Jogorvoslat
  • chevron_right6.6. Az adóbehajtási irányelv
    • 6.6.1. Az irányelv célja és jogi alapja
    • 6.6.2. Az irányelv hatálya
    • 6.6.3. Az információkérésre irányuló megkeresés
    • 6.6.4. A kézbesítés iránti megkeresés
    • chevron_right6.6.5. A behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresés
      • 6.6.5.1. A végrehajtást engedélyező egységes okirat
      • 6.6.5.2. A behajtási megkeresés teljesítése
      • 6.6.5.3. A behajtási és biztosítási intézkedés iránti megkeresésre vonatkozó közös szabályok
      • 6.6.5.4. Jogorvoslat és a végrehajtási eljárás felfüggesztése
      • 6.6.5.5. A behajtási kérelem módosítása és visszavonása
      • 6.6.5.6. A behajtási kérelem elutasítása
    • 6.6.6. A behajtási jogsegély elutasítása
    • 6.6.7. Az elévülés
    • 6.6.8. Költségek
    • 6.6.9. Kifizetési, átváltási és visszatérítési szabályok
    • 6.6.10. Formanyomtatványok, kommunikációs eszközök, nyelvhasználat
    • 6.6.11. Titokvédelem
    • 6.6.12. Egyéb együttműködési megállapodások
    • 6.6.13. Intézményi háttér
  • chevron_right6.7. A Fiscalis program
    • 6.7.1. A program célja
    • 6.7.2. A program költségvetése
    • 6.7.3. Támogatható kezdeményezések
  • chevron_right6.8. Az Európai Unió adóügyi arbitrációs egyezménye
    • 6.8.1. A transzferárak kérdése és az egyezmény történeti háttere
    • 6.8.2. Egyéb vitarendezési mechanizmusok
    • 6.8.3. Az arbitrációs egyezmény jogi alapja
    • 6.8.4. Az egyezmény alapelvei
    • 6.8.5. Az egyezmény alkalmazása
    • 6.8.6. A Transzferár fórum és a magatartási kódexek
    • 6.8.7. Az egyezmény hatálya
    • 6.8.8. Az egyezmény eljárási szabályai
  • chevron_right6.9. Az adóügyi vitarendezési irányelv
    • 6.9.1. A szabályozás háttere
    • 6.9.2. A DRD végrehajtási szabályai
  • chevron_right6.10. A magyar adóigazgatás és az uniós harmonizáció
    • 6.10.1. A magyar adóeljárási jogalkotás harmonizációja
    • 6.10.2. A magyar állami adó- és vámhatóság uniós tagsággal összefüggő feladatai

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2021

Nyomtatott megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 594 010 3

A magyar uniós tagság alapvetően határozza meg amagyar adójogi rendszer alakításának irányait. Ezért egyértelmű, hogy az adózás, illetve az adójog kérdéskörével foglalkozó magyar jogászi és nem jogászi szakma mellett az egyetemi, főiskolai hallgatók és valamennyi, az adózásban érintett személy számára nélkülözhetetlen az Európai Unió adójogával, adóharmonizációs tevékenységével kapcsolatos ismeretanyag. Ezt az ismeretanyagot szándékozik e kiadvány átadni az olvasónak. A kötet a hazai szakmai könyvpiacon egyedülálló módon az Európai Unió adóharmonizációs tevékenységének rendszerezett feldolgozását adja. Ennek során bemutatja az adóharmonizáció alapvető kérdéseit, az uniós adójog jellemzőit, az adóharmonizáció fontosabb intézményeit és az adóharmonizáció alapszerződésekben szereplő keretszabályait. Részletesen ismerteti a forgalmi és jövedéki adóztatás, a közvetlen adók és az uniós adóügyi együttműködés jogszabályi kereteit. A kiadvány különös hangsúlyt helyez az Európai Bíróság adójogi gyakorlatának és a magyar adórendszert érintő harmonizációs kötelezettségek bemutatására.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdos-ory-varadi-az-europai-unio-adojoga//