Kenesei István (szerk.)

A nyelv és a nyelvek


Fejezetenként ajánlott művek és felhasznált források

Bevezető
B:
A kommunikáció fogalma
Weaver, W.–Toda, M., illetve Worth, S.–Gross, L. írásai Horányi [2]-ben
A kettős tagolás
Martinet, A. cikke Szépe [17]-ben
1. Állati kommunikáció – emberi nyelv
A:
*[22] Bence György–Kis János (szerk.): Munka és emberré válás. Budapest, 1972
[23] Csányi Vilmos (szerk.): Kis etológia. Budapest, 1980
*[24] Csányi Vilmos: Evolúciós rendszerek. Budapest, 1988
[25] Csányi Vilmos: Az emberi természet. Budapest, 1999
[26] Hauser, M.: Vad elmék. Budapest, 2002
[27] Lorenz, Konrad: Salamon király gyűrűje. Budapest, 19762
*[28] Pap Mária (szerk.): A nyelv keletkezése. Budapest, 1974
[29] Passingham, E.: Az emberré vált főemlős. Budapest, 1988
[30] Pléh Csaba: A nyelvi kompetencia evolúciója. In: Balogh Tibor (szerk.) A tudat evolúciója mai szemmel. Budapest, 1987
[31] Sebeok, T. A.: A művészet előzményei. Budapest, 1983
[32] Tomasello, Michael: Az együttműködés eredete. Budapest, 2010
B:
Példák az állati kommunikációra
[33] Altmann, S. (szerk.): Social communication among primates. Chicago, 1967
[34] Evans, W. F.: Communication in the animal world. New York, 1968
[35] Frisch, K. von: The dance language and orientation of bees. Cambridge, 1967
[36] Hauser, M., Chomsky, N., Fitch, T.: The faculty of language: What is it, who has it, and how did it evolve? Science, 2002, 298, 1569–1579.
[37] Marcus, Gary F.: Startalin starlings. Nature, 2006, 440. köt., április, 26, 1117–1118.
[38] Sebeok, T. A. (szerk.): Animal communication. Urbana, 1968
A nyelv eredete
Pap [28] és Hockett, C. F.–Ascher, R. cikke Bence–Kis [22]-ben
Emberi nyelv és társas értelem viszonya
[39] Dennett, D.: Az intencionalitás filozófiája. Budapest, 1998
[40] Tomasello, M.: Gondolkodás és kultúra. Budapest, 2002
Az emberi nyelv kibontakozása
[41] Bickerton, D.: Language and species. Chicago, 1999
[42] Donald, M.: Az emberi gondolkodás eredete. Budapest, 2001
[43] Dunbar, R.: Grooming, grossip, and the evolution of language. Harvard University Press, 1996
[44] Greenberg (szerk.): Universals of language. Cambridge, Mass., 1963
[45] Hockett, C. F.: The problem of universals in language. In: J. H. (szerk.) Universals of language. Cambridge, Mass., 1–29. 1963
Táblázatok forrása
1.3. táblázat
Hauser–Chomsky–Fitch [36] nyomán
1.4. táblázat
Hockett [45]
1.7. és 1.8. táblázat
Donald [42]
2. Jelek
A:
[46] Horányi Özséb: Jel, jelentés, információ. Budapest, 1975
*[47] Horányi Özséb–Szépe György (szerk.): A jel tudománya. Budapest, 1975
[48] Sebeok, T. A., Sebeok, J. U.: Ismeri a módszeremet? Avagy: a mesterdetektív logikája. Budapest, 1990
*[49] Sztyepanov, J. Sz.: Szemiotika. Budapest, 1976
B:
Saussure [16], Jakobson [3], valamint C. S. Pierce és C. W. Morris írása Horányi–Szépe [47]-ben.
[50] Bühler, K.: Sprachtheorie. Die Darstellungsfunktion der Sprache, Jena, 1934
[51] Frege, G.: Logika, szemantika, matematika. Budapest, 1980
[52] Telegdi Zsigmond: A nyilatkozat mint indícium. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XI. Budapest, 1976
3. A nyelv leírása
A:
*[53] Apreszjan, J. D.: A modern strukturális nyelvészet elmélete és módszerei. Budapest, 1971
*[54] Chomsky, N.: Generatív grammatika. Budapest, 1985
*[55] Chomsky, N.: Mondattani szerkezetek – Nyelv és elme. Budapest, 1998
[56] Fehér Márta, Hársing László: A tudományos problémától az elméletig. Budapest, 1977
[57] Wartofsky, M. W.: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai. Budapest, 1977
B:
Konstitutív és regulatív szabályok
Searle, J. R. cikke Horányi [2]-ben
[58] Searle, J. R.: Speech acts. Cambridge, 1969
Leíró és történeti nyelvészet
Saussure [16]
A nyelvleírás mint elmélet, modell
Szépe [17]
[59] Chomsky, N.: Aspects of the theory of syntax. Cambridge, 1965
4. Hangok
A:
Papp [11] hangtani fejezete
Jakobson [3] és Saussure [16] megfelelő részletei
*[60] Általános nyelvészeti tanulmányok XIX. Újabb irányzatok a fonológiában. Budapest, 1995
[61] Antal László: A formális nyelvi elemzés. Budapest, 1964
[62] Durand, J., Siptár Péter: Bevezetés a fonológiába. Budapest, 1997
*[63] Kassai Ilona: Fonetika. Budapest, 1998
*[64] Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan. 2. köt. Fonológia. Budapest, 1994
*[65] Siptár Péter: A magyar mássalhangzók fonológiája. Budapest, 1995
*[66] Siptár Péter: Hangtan. In: É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Budapest, 1998
B:
A hangképzésre adaptálódás
[67] Lenneberg, E.: The biological foundations of language. New York, 1967
A megkülönböztető jegyek
Jakobson [3]
[68] Trubetzkoy, N. S.: Principes de phonologie. Párizs, 1947
Magyar alkalmazásuk
[69] Szépe György: Az alsóbb nyelvi szintek leírása. Általános nyelvészeti tanulmányok VI. Budapest, 1969
Kínai példák
[70] Kratochvil, P.: The Chinese language today. London, 1967
Egyéb nyelvi példák
Fishman [108] és [109]
[71] Hyman, L.: Phonology. New York, 1975
5. Szavak
A:
Antal [61]
Papp [11]
[72] Antal László: Egy új magyar nyelvtan felé. Budapest, 1977
[73] É. Kiss Katalin, Kiefer Ferenc, Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Budapest, 1998
*[74] Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan. 3. köt. Morfológia. Budapest, 2000
[75] Kiefer Ferenc (szerk.): Stukturális magyar nyelvtan. 4. köt. A szótár szerkezete. Budapest, 2008
*[76] Pléh Csaba, Lukács Ágnes: A magyar morfológia pszicholingvisztikája. Budapest, 2001
B:
[77] Bloomfield, L.: Language. New York, 1933
[78] Harris, Z. S.: Structural linguistics. Chicago, 1951. (Első fejezetét 1. Szépe [17]-ben.)
A szóképzés eljárásai
[79] Aronoff, M.: Word formation in generative grammar. Cambridge, 1976
Szóalak, lexéma stb.; Juhász Gyula szókincse
Papp [11]
[80] Papp Ferenc: A magyar főnév paradigmatikus rendszere. Budapest, 1975
Kínai példák
[81] Mártonfi Ferenc: Vannak-e szófajok a kínai nyelvben? NyK 1974, 75/1.
Fox példák
[82] Hockett, C. F.: A course in modern linguistics. New York, 1958
6. Mondatok
A:
Chomsky [55]
É. Kiss–Kiefer–Siptár [73]
Apreszjan [53]
Antal [72]
Chomsky írása Szépe [17]-ben és Hankiss Elemér (szerk.): Strukturalizmus I. Budapest, é. n. kötetében
*[83] Alberti Gábor, Medve Anna: Generatív grammatikai gyakorlókönyv I–II. Janus/Books. Budapest, 2002
*[84] Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan. 1. köt. Mondattan. Budapest, 1992
*[85] Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan. 4. köt. A szótár szerkezete. Budapest, 2008
B:
A magyar mondat szórendje
[86] É. Kiss Katalin: A magyar mondatok egy szintaktikai modellje. NyK 1978, 80/2.
7. Jelentések
A:
Pléh–Síklaki–Terestyéni [13]
Saussure [16]
Telegdi [18]
[87] Antal László: A jelentés világa. Budapest, 1978
*[88] Austin, J. L.: Tetten ért szavak. Budapest, 1990
[89] Beaugrande, R., Dressler, W. U.: Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Budapest, 1998
*[90] Frege, G.: Logikai vizsgálódások. Budapest, 2000
*[91] Kiefer Ferenc: Az előfeltevések elmélete. Budapest, 1983
[92] Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Budapest, 1999
*[93] Péter Mihály: A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. Budapest, 1992
*[94] Ruzsa Imre, Máté András: Bevezetés a modern logikába. Budapest, 1997
*[95] Searle, J. R.: Elme, nyelv és társadalom. Budapest, 2000
B:
Frege [51]
[96] Parkinson, G. H. R. (szerk.): The theory of meaning. London, 1968
[97] Rosenberg, J. F. – C. Travis (szerk.): Readings in the philosophy of language. Englewood Cliffs, 1971
[98] Steinberg, D. D. – Jakobovits, L. A. (szerk.): Semantics. Cambridge, 1971
[99] Zvegincev, V. A.: Predlozsenyije i jego otnosenyije k jaziku i recsi. Moszkva, 1976
A nyelv többféle használata és a beszédcselekvések
M. Black, J. L. Austin és J. R. Searle tanulmányai Horányi [2]-ben és Pléh–Síklaki–Terestyéni [13]-ban
Searle [58]
8. Nyelvünk sokfélesége
A:
Wardhaugh [21]
Beaugrande–Dressler [89]
[100] Csernicskó István: A magyar nyelv Kárpátalján. Budapest, 1998
[101] Göncz Lajos: A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest, 1999
[102] Kontra Miklós (szerk.): Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest, 2003
*[103] Pap Mária – Szépe György (szerk.): Társadalom és nyelv: szociolingvisztikai írások. Budapest, 1975
[104] Réger Zita: Utak a nyelvhez: Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány, Budapest, 1990
[105] Szépe György (szerk.): Nyelv, hatalom, egyenlőség. Budapest, 1998
*[106] Szépe György – Derényi András (szerk.): Nyelv, hatalom, egyenlőség: Nyelvpolitikai írások. Budapest, 1999
B:
[107] Általános Nyelvészeti Tanulmányok VIII. Nyelv és társadalom. Budapest, 1972
[108] Fishman, J. A. (szerk.): Readings in the sociology of language. Hága, 1972
[109] Fishman, J. A. (szerk.): Advances in the sociology of language. Hága, 1972
[110] Kontra Miklós – Saly Noémi (szerk.): Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról. Budapest, 1998
[111] W. Labov: Sociolinguistic patterns. Philadelphia, 1972
Magyar nyelvjárások
[112] Benkő Loránd: Magyar nyelvjárástörténet. Budapest, 1957
[113] Imre Samu: A mai magyar nyelvjárások rendszere. Budapest, 1971
[114] Kálmán Béla: A mai magyar nyelvjárások. Budapest, 1957
9. A változó nyelv
A:
[115] Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Budapest, 1966
*[116] Bárczi Géza: A magyar nyelv múltja és jelene. Budapest, 1980
*[117] Benkő Loránd (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana. I–II/1. Budapest, 1991–92
*[118] Benkő Loránd: Név és történelem: Tanulmányok az Árpádkorról. Budapest, 1998
[119] Bynon, T.: Történeti nyelvészet. Budapest, 1994
*[120] Herman József: A francia nyelv története. Budapest, 1966
*[121] Hutterer Miklós: A germán nyelvek. Budapest, 1986
[122] Mészöly Gedeon: Népünk és nyelvünk. Budapest, 1982
[123] Pusztay János: Nyelvrokonság és nemzeti tudat. Szombathely, 1995
[124] Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései. A nyelvészeti dilettantizmus kritikája. Budapest, 1998
B:
Magyar nyelvtörténet
[125] Bárczi Géza: Magyar hangtörténet. Budapest, 1958
[126] Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Budapest, 1958
[127] Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest, 1980
[128] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–III. Budapest, 1967–76
[129] Mészöly Gedeon: Népünk és nyelvünk. Budapest, 1982
A nyelvtörténet általános kérdései
[130] Lehmann, W. P. – Malkiel, Y. (szerk.): Directions for historical linguistics. Austin, 1968
[131] Meillet, A.: Linguistique historique et linguistique générale. Párizs, 1948
[132] Paul, H.: Prinzipien der Sprachgeschichte. Halle, 1880/Tübingen, 1970
Magyar szókincsstatisztika
Papp [11]
A megszólítások története
R. Brown–A. Gilman cikke Pap–Szépe [103]-ban
10. A nyelvek sokfélesége
A:
[133] Antal László. Nyelvek nyomában. Budapest, 1981
[134] Cavalli-Sforza, L. L.: Genetikai átjáró – Különbözőségünk története. Budapest, 2002
[135] Honti László (szerk.): A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó, 2010
[136] Komoróczy Géza: Sumer és magyar? Budapest, 1976
*[137] Kontra Miklós (szerk.): Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest, 2003
[138] Pusztay János: Az „ugor–török háború” után. Budapest, 1977
[139] Raskó István: Honfoglaló gének. Budapest, 2010
[140] Ridley, M.: Génjeink. Budapest, 2002
*[141] Róna-Tas András: A nyelvrokonság. Budapest, 1978
B:
Az indoeurópai nyelvek táblázata
Bynon [119]
Az uráli nyelvek rokonsága
[142] Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 1973
Dél-ázsiai és amerikai indián nyelvi példák
Bloomfield [77]
Hockett [82]
Tipológia
[143] Greenberg, J. H. (szerk.): Universals of language. Cambridge, 1963
[144] Uszpenszkij, B. A.: Sztrukturnaja tyipologija jazikov. Moszkva, 1965
[145] Magyar Tudomány 2008/10: Genetika és (magyar) őstörténet. Vendégszerkesztő: Bálint Csanád
Ábrák, táblázatok forrása
10.9. táblázat
[146] Lehmann, W. P. (szerk.): Syntactic typology. Austin, 1978
10.9. ábra
Crystal [1]
11. A maradandó nyelv
A:
Saussure [16] 43–56.
[147] Doblhofer, E.: Jelek és csodák. Budapest, 1962
[148] Drascsuk, V.: Évezredek útjain: amiről az írásjegyek mesélnek. Budapest, 1983
[149] Filep László, Bereznai Gyula: A számírás története. Budapest, 1999
[150] Kéki Béla: Az írás története. Budapest, 1975
*[151] Kniezsa István: A magyar helyesírás története. Budapest, 1959
*[152] Laziczius Gyula: Fonetika. Budapest, 1944; 2. kiad. 1963.
[153] A magyar helyesírás szabályai. 11. kiad. Budapest, 1984
*[154] Németh Gyula: A magyar rovásírás. Budapest, 1934
[155] Pei, M.: Szabálytalan nyelvtörténet. Budapest, 1965
[156] Várkonyi Nándor: Az írás története. Budapest, 1943
B:
Bloomfield [77] 17. fej.
[157] The Book of Specimens. British and Foreign Bible Society. London, 1895
[158] Brockelmann, C.: Arabische Grammatik. Leipzig, 1974
[159] Ceram, C. W.: Götter, Gräber und Gelehrte im Bild. Hamburg, 1957
[160] Diringer, D.: The Alphabet. London, 1968
[161] Gelb, I. J.: A Study of Writing. Chicago–London, 1963
[162] Jensen, H.: Die Schrift in Vergangenheit und Gegenwart. Berlin, 1958
[163] Pyles, T., Algeo, J.: Origins and development of the English language. New York, 1993
[164] Róna-Tas, A.: Hungarians and Europe in the early Middle Ages. Budapest, 1999
12. A nyelv és a számítógép
A:
Pléh [222]
*[165] Alberti Gábor, Medve Anna: Generatív grammatikai olvasókönyv. I–II. Pécs, 2001
*[166] Prószéky Gábor: Számítógépes nyelvészet. Budapest, 1989
[167] Prószéky Gábor, Kis Balázs: Számítógéppel emberi nyelven. Természetes nyelvi feladatok megoldása számítógéppel. Bicske, 1999
*[168] Prószéky Gábor, Olaszy Gábor, Váradi Tamás: Nyelvtechnológia. In: Kiefer [6]
B:
[169] Elekfi László: Magyar ragozási szótár. Budapest, 1994
[170] Jurafsky, D., Martin, J. H.: Speech and Language Processing (An Introduction to Natural Language Processing, Computational Linguistics, and Speech Recognition), 2000
[171] Prószéky Gábor: A magyar morfológia számítógépes kezelése. In: Kiefer [74]
13. Az anyanyelv elsajátítása
A:
Tomasello [40]
*[172] Általános nyelvészeti tanulmányok XVIII. Nyelvészet és pszichológia. Budapest, 1995
*[173] Elkonyin, D. B.: Gyermeklélektan. Budapest, 1964
[174] Lengyel Zsolt: A gyermeknyelv. Budapest, 1981
[175] Mehler, Jacques, Dupoux, Emmanuel, Gervain Judit: Ember születik. Budapest, 2008
[176] Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest, 1972
[177] Réger Zita: Utak a nyelvhez. Budapest, 1990
*[178] Tomasello, Michael: Az együttműködés eredete. Budapest, 2010
[179] Vigotszkij, L. Sz.: Gondolkodás és beszéd. Budapest, 1967
B:
Az elsajátítás elmélete és mechanizmusai
[180] Csibra Gergely – Gergely György (szerk.): Ember és Kultúra. A kulturális tudás eredete és átadásának mechanizmusai. Budapest, 2007
[181] Gopnik, A., Meltzoff, A., Kuhl, P.: Bölcsek a bölcsőben. Budapest, 2000
[182] Piatelli-Palmarini, M.: Evolúció, szelekció és megismerés. In: Pléh [219]
[183] Réger Zita: A gyermeknyelvi utánzás kutatása a pszicholingvisztikában. Egy új szempont. Pszichológia, 1986, 6, 93–134.
Gondolkodásfejlődés és nyelvi fejlődés
[184] Karmiloff-Smith, A.: Túl a modularitáson: A kognitív tudomány fejlődéselméleti megközelítése. In: Pléh [220]
[185] Piaget, J.: Az értelem pszichológiája. Budapest, 1993
[186] Pléh Csaba: Téri megismerés és nyelv. Magyar Pszichológiai Szemle, 2001, 56, 263–285.
Kísérleti módszerek a gyermeknyelv-kutatásban
Elkonyin [173]
Pléh [222]
[187] Berko Gleason, J.: The development of language. New York, 1992
[188] Berko Gleason, J., Bernstein Ratner, N.: Psycholinguistics. Fort Worth, 1993
[189] Brown, R.: A first language. Cambridge, 1973; New York, 1993
[190] Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Budapest, 1999
[191] Gósy Mária: Hangtani és szótani vizsgálatok hároméves gyermekek nyelvében. Nyelvtudományi Értekezések, 1984, 119.
[192] Gósy Mária: A szó felismerése. Folyamatok és stratégiák. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás ‘97. Szófonetikai vizsgálatok. Budapest, 1998
[193] Ingram, D.: First language acquisition. Method, description and explanation. Cambridge, 1989
[194] Kenyeres Elemér: A gyermek beszédének fejlődése. Budapest, 1928
[195] S. Meggyes Klára: Egy kétéves gyermek nyelvi rendszere. Budapest, 1971
[196] Pléh Csaba: A gyermeknyelv fejlődésének és kutatásának modelljeiről. Pszichológiai Tanulmányok XVI. 105–88, 1985
[197] Pléh Csaba: A természet és a lélek. Budapest, 2003
[198] Pléh Csaba, Radics Katalin: Beszédaktuselmélet és kommunikációkutatás. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XIV. Budapest, 1982
Gyermeknyelvi példaforrások
[199] Slobin, D. I.: Psycholinguistics. London, 1971
Szimbolikus jelleg
[200] Werner, H., Kaplan, B.: Symbol formation. New York, 1963
Táblázatok forrása
13.1. táblázat
Mehler, J. In: Pléh [197]
13.2. táblázat
Pléh [196] nyomán
13.3. táblázat
Bates és MacWhinney. In: Pléh [197] összefoglalója nyomán
14. A nyelv és az agy
A:
Pinker [12]
Pléh [222]
*[201] Bánréti Zoltán (szerk.): Nyelvi struktúrák és az agy. Budapest, 1999
*[202] Bánréti Zoltán: Neurolingvisztika. In: Kiefer [6]
[203] Bánréti Zoltán: Neurolingvisztika. In: Magyar nyelv. Szerk.: Kiefer F. Budapest, 2006, 653–724.
*[204] Csépe Valéria, Jolsvai Hajnal: Nyelv és agyműködés. In: Csépe Valéria – Győri Miklós – Ragó Anett (szerk.): Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Budapest, 2008, 187–195.
B:
[205] Caplan, D.: Neurolinguistics and linguistic aphasiology. Cambridge, 1987
[206] Friederici, A.: The Time Course of Syntactic Activation during Language Processing. Brain and Language, 1995, Vol 50, 259–281.
[207] Fromkin, V.: Some Thoughts about the Brain/Mind/Language Interface. Lingua, 1998, 100, 3–27.
[208] Grodzinsky, Yosef, Angela Friederici: Neuroimaging of syntax and syntactic processing. Current Opinion in Neurobiology, 2006, 16. 2.
[209] Kolk, H.: A Time-Based Approach to Agrammatic Production. Brain and Language, 1995, Vol 50, 282–303.
[210] Lancz Edina: A magyar jelnyelv szótára. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, Budapest, 1999
[211] Linebarger, M. C.: Agrammatism as Evidence about Grammar. Brain and Language, 1995, Vol 50, 52–91.
[212] Litavecz Anna: Ismeretek a hallássérültekről. Kézirat. SINOSZ, Budapest, 1996
[213] Osmanné Sági Judit: Az afázia klasszifikációja és diagnosztikája. Ideggyógyászati Szemle, 1991, 44, 339–362.
[214] Osmanné Sági Judit: A belső lexikonhoz való hozzáférés módjai és zavarai afáziás betegeknél. Általános Nyelvészeti Tanulmányok [107]
[215] Pléh Csaba, Palotás Gábor, Lőrik József: Nyelvfejlődési szűrővizsgálat. Budapest, 2002
14.4. ábra forrása
Caplan [205]
14.5. és 14.6. ábra forrásai
Keith A. Johnson–J. Alex Becker: Whole Brain Atlas link
14.7. ábra forrása
MEG laboratórium, Rice University, Houston, USA
Vincze Tamás rajzainak forrása
14.9. ábra forrásai
Grodzinsky [208]
14.10. ábra forrásai
Lancz [210] 98, 103, 231.
15. Beszéd és gondolkodás
A:
Általános nyelvészeti tanulmányok XVIII. [172]
Lengyel [17]
Pléh–Lukács [76]
Vigotszkij [179]
[216] Horváth György: A tartalmas gondolkodás. Budapest, 1984
*[217] Neumer Katalin (szerk.): Nyelv, gondolkodás, relativizmus. Budapest, 1999
[218] Pinker, S.: Hogyan működik az elme? Budapest, 2002
[219] Pléh Csaba: A pszicholingvisztika horizontja. Budapest, 1980
[220] Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Budapest, 1996
[221] Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományokba. Budapest, 1998
*[222] Pléh Csaba: Mondatmegértés a magyar nyelvben. Budapest, 1998
*[223] Pléh Csaba – Győri Miklós (szerk.): A kognitív szemlélet a nyelv kutatásában. Budapest, 1997
[224] Reboul, A., Moeschler, J.: A társalgás cselei. Budapest, 2000
*[225] Semjakin, F. N.: A gondolkozás és a beszéd. Budapest, 1964
[226] Serpell, R.: Kultúra és viselkedés. Budapest, 1981
B:
A színelnevezések a nyelvekben
[227] Berlin, B., Kay, P.: Basic color terms: their universality and evolution. Berkeley, 1969
A nyelvi univarzálék és a megértési folyamatok összefüggései
[228] Clark, H. H., Clark, E. V.: Psychology and Language. New York, 1977
A nyelvi relativizmus, illetve a kódolhatósági kísérlet
Neumer [217]
Wardhaugh [21]
[229] Brown, R., Lenneberg, E.: A study in language and cognition. J. Abnorm. Soc. Psych., 1954, 49, 454–462.
[230] Karácsony Sándor: A magyar észjárás. Budapest, 1984
[231] Whorf, B. L.: Language, thought and reality. Cambridge, 1956
Beszéd és emlékezet, illetve viselkedés
[232] Luria, A. R.: The role of speech in the regulation of normal and abnormal behavior. New York, 1968
[233] Safir Erika, Czigler István: Vizuális ábrák verbális kódolhatóságának hatása a diszkriminkációs teljesítményre kisgyermekkorban. M. Pszich. Szle, 1978, 35, 436–448.
A belső beszéd
[234] Lurija, A. R.: Utam a lélekhez. Budapest, 1987
[235] Szokolov, A. N.: Vnutrennaja recs i mislenyije. Moszkva, 1968
Az írásbeliség szerepe a gondolkodásban
[236] Klix, F.: Az ébredő gondolkodás. Budapest, 1975
[237] Nyíri Kristóf: A hagyomány filozófiája. Budapest, 1994
Tér és nyelv
Pléh [186]
Ábrák forrásai
15.12. ábra
[238] Vanderplas, J. M., Garvin, E. A.: The association value of random shapes. J. Exper, Psych., 1959, 57.147–154. Az itt felhasznált ábrákért Czigler Istvánnak tartozunk köszönettel.
15.3. ábra
[239] Shepard, R. N., Metzler, J.: Mental rotation of three-dimensional objects. Science, 1971, 171, 701–703.
16. Nyelv és megismerés
A:
Neumer [217]
[240] Eco, U.: A tökéletes nyelv keresése. Budapest, 1998
[241] Farkas Katalin, Kelemen János: Nyelvfilozófia. Budapest, 2002
[242] Kelemen János: A tudat és a megismerés. Budapest, 1978
[243] Kelemen János: A nyelvfilozófia rövid története. Budapest, 2000
[244] Lotman, J. M.: Szöveg, modell, típus. Budapest, 1973
B:
Frege [90]
Searle [58]
[245] Davidson, D.: Inquiries into Truth and Interpretation. Oxford, 1984
[246] Fodor, J.: The Language of Thought, Cambridge, Mass., 1975
[247] Putnam, H.: Mind, Language and Reality. Cambridge, 1975
[248] Wittgenstein, L.: Logikai-filozófiai értekezés. Budapest, 1963
[249] Wittgenstein, L.: Filozófiai vizsgálódások. Budapest, 1998


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 708 1

Ez a könyv ma talán a legsikeresebb és legnépszerűbb bevezetés és áttekintés a nyelvtudomány céljairól, területeiről és módszereiről. A középiskolai magyar nyelvtan ismeretén túl csupán egészséges érdeklődésre tart számot, arra, hogy az olvasó olyan kérdésekre keressen választ, hogy miképpen és miért változhat a nyelv, miben különbözik a magyar nyelv más nyelvektől, miben hasonlít a magyar más nyelvekre és általában a nyelvek mely tulajdonságai közösek és miben különböznek az állatok közlési rendszereitől, miképpen tanulja meg a gyermek az anyanyelvét, hogyan „veszítheti el” anyanyelvét a felnőtt egy agyi sérülés után, tudnak-e beszélni a számítógépek és egyáltalán milyen nyelvi mutatványokra képesek, mi köze a nyelvnek a gondolkodáshoz és így tovább.

A nyelv annyira része mindennapi életünknek, hogy észre se vesszük, amikor jól működik - éppúgy, ahogy testünk működése sem tűnik föl, hacsak nincs valami bajunk. A nyelvész persze nem orvosa, hanem kutatója, „anatómusa” ennek a különös és bonyolult emberi „szervnek”, amely mindannyiunk fejében lakozik. A nyelv leírásával, elméleti igényű elemzésével, az emberi tudat lényegi vonásaival ismerkedhetünk meg.

Kevés olyan ismeretterjesztő, illetve tankönyv lehet, amely - mint ez a kötet - 27 év óta tartja a helyét a könyvesboltokban, az iskolai, sőt egyetemi tananyagban és nem utolsósorban az olvasók polcain. A könyv 1984 óta rendszeresen megújított és bővített kiadásai sorában ez már a hatodik, és bár ez alkalommal új fejezetekkel nem bővült, most nemcsak a szaktudomány friss eredményeivel gazdagodott, hanem két fiatal nyelvész által összeállított és a fejezetek végére illesztett feladatokkal is, amelyek megoldásait, illetve a további feladatokat egy honlapról lehet letölteni, ahol ráadásul kérdéseket lehet feltenni és a válaszokat meg lehet vitatni.

A nyelv és a nyelvek világos tárgyalásban az egyes részterületek elismert szakértőinek a segítségével a legfontosabb témakörökön vezeti végig az olvasót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-a-nyelv-es-a-nyelvek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave