Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A levegő hőmérsékletének területi eloszlása

A levegő hőmérsékletét a korábban vázolt légtömegekből álló ciklonok és anticiklonok kölcsönhatása alakítja, de másodlagosan a domborzati adottságok is befolyásolják. A 8-11 °C közötti évi középhőmérséklet alacsonyabb értékeit a nyugati országrészben és a hegyvidékeken találjuk, míg az Alföld nagy részét 10 °C feletti évi középhőmérséklet jellemzi (2.3. ábra). A középhegységek déli lejtői az északiakhoz képest jóval melegebbek. Magyarországon a legmagasabb évi középhőmérséklet-értékeket az Alföld D–DK-i részein regisztrálták, az eddigi maximumot 2007-ben Szeged belterületén mérték, 13,3°C-ot (de ebben az évben a külterületen több településen is 12,7 °C volt ez az érték). Az abszolút maximális hőmérsékletet Kiskunhalason jegyezték fel 2007. július 20-án, 41,9 °C-ot, míg az abszolút minimumot, –35 °C-ot Miskolcon mérték 1940. február 16-án (MET3 – 2009). A közepes évi hőingás mindenütt 20 °C feletti, az abszolút évi hőingás pedig mindenütt évi 65 °C feletti (MT 2002), ezek az adatok a kontinentalitás jellegét és szélsőségeit tükrözik. A 30 éves (1961–1990) átlagok alapján az országban a januári középhőmérséklet –1,5 és –3,5 °C, a júliusi 19 és 21 °C közötti.

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave