Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A megújuló éghajlati energiaforrások kiaknázásának lehetősége

Az MTA Megújuló Energia Albizottság (2006) szerint a megújuló energiaforrások elméleti értéke 2500 PJ/év, de a reálisan kihasználható potenciál ennél lényegesen alacsonyabb, figyelemmel a technológiai, gazdaságossági és a várható jövőbeni szempontokra. A reálisan használható megújuló potenciál értékét 100-1200 PJ/év nagyságra becsülik (GKM 2007), ennek töredéke a valós használat (2.1. táblázat). Az ország becsült megújuló energiaforrásainak éves potenciálját az éves kb. 1000 PJ energiaszükséglethez kell viszonyítani. Az éghajlathoz kapcsolódó energiaforrások közül a szélnek és a napsugárzásnak lehet szerepe. A korábbi adatok a szélenergia esetén a lehetőségekhez képest még nagyon kis mértékű kihasználtságot jeleztek, azonban három év alatt a részesedés megtízszereződött (2.1. táblázat). Ugyanez a tendencia jellemző a napenergia (napkollektor és fotovillamos) használatára. A lehetőségek 1/20-ának elérése is már a helyes irányú fejlődés eredménye.

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave