MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az Európai Unió joga
2015. évi átdolgozott kiadás
A Luxemburgi kompromisszum
A kompromisszumot az irodalom általában a francia álláspont győzelmeként értékeli. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Tanácsban az egyes tagállamoknak „fontos érdekükre” való hivatkozás elegendő ahhoz, hogy az egyébként ellenükre meghozható s rájuk kötelező döntéssel szemben gyakorlatilag vétót emeljenek. A Tanácsban a megállapodást követően a minősített többséggel történő szavazás – és egyáltalán a szavazás – a szabályt erősítő kivétel maradt. A Tanács szupranacionális jellegét ezzel hosszú időre sikerült visszametszeni. Ugyanebbe az irányba vitt az is, hogy a Tanács egyszersmind a Bizottsággal szemben is teret nyert.
Tartalomjegyzék
- Az Európai Unió joga
- Impresszum
- Előszó
- Rövidítések jegyzéke
- I. fejezet Az európai integrációs szervezet fejlődése – elmélyülés és kibővülés
- 1. Bevezetés
- 2. A Közösségek létrejötte
- 3. A Hatok Európájától a Tizenkettek Európájáig
- 4. Az Egységes Európai Okmánytól a keleti kibővülésekig
- 5. Az Unió alkotmányosodása
- 5.1. Szerződéstervezet egy Európai Alkotmány létrehozásáról
- 5.1.1. Az Európai Konvent
- 5.1.2. Az Alkotmányos Szerződés tervezetébe foglalt fontosabb változások
- 5.1.2.1. Intézményi változások
- 5.1.2.2. Az Unió külügyminisztere
- 5.1.2.3. Az Európai Bíróság
- 5.1.2.4. Az Európai Unió Alapjogi Chartája
- 5.1.2.5. Az Unió pilléres szerkezetének megszüntetése, az Európai Közösséget létrehozó szerződés hatályon kívül helyezése
- 5.1.2.6. Az Unió szimbólumai
- 5.1.2.7. Az Unió és a tagállamok hatásköreinek elhatárolása
- 5.1.2.8. Az Unió jogának elsőbbsége a tagállamok jogával szemben
- 5.1.2.9. A másodlagos jogforrások új rendszere
- 5.1.2.1. Intézményi változások
- 5.1.1. Az Európai Konvent
- 5.2. A Lisszaboni (Reform) Szerződés
- 5.1. Szerződéstervezet egy Európai Alkotmány létrehozásáról
- 6. Magyarország és az Európai Közösségek (Európai Unió)
- 1. Bevezetés
- II. fejezet Az intézményrendszer
- 1. Bevezetés
- 2. Az Európai Unió intézményei
- 2.1. Az Európai Tanács
- 2.2. Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács)
- 2.3. A Bizottság
- 2.3.1. A Bizottság feladatai
- 2.3.2. A Bizottság összetétele
- 2.3.3. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
- 2.3.4. A Bizottság tagjainak kinevezési eljárása
- 2.3.5. A Bizottság tagjainak státusa
- 2.3.6. A Bizottság elnöke
- 2.3.7. A Bizottság működése
- 2.3.8. A Bizottság hivatali apparátusa, a „brüsszeli bürokrácia”
- 2.3.9. Az Európai Külügyi Szolgálat
- 2.3.1. A Bizottság feladatai
- 2.4. Az Európai Parlament
- 2.5. Az Európai Unió Bírósága
- 2.5.1. Az Európai Bíróság feladatai, hatáskörei
- 2.5.2. A Bíróság összetétele, szervezete, működése
- 2.5.3. A főtanácsnokok
- 2.5.4. A Törvényszék
- 2.5.5. A különös hatáskörű törvényszékek, az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke
- 2.5.6. Az Európai Bíróság jogértelmezési módszerei
- 2.6. A Számvevőszék
- 2.7. Az Európai Központi Bank – a monetáris unió intézményi aspektusa
- 2.7.1. A Központi Bankok Európai Rendszerének felépítése, feladatai
- 2.7.2. A monetáris politika eszközei
- 2.7.3. Az Európai Központi Bank – az Unió intézménye
- 2.7.1. A Központi Bankok Európai Rendszerének felépítése, feladatai
- 3. A tanácsadó szervek
- 4. Az Európai Beruházási Bank
- 5. Az ügynökségek
- 1. Bevezetés
- III. fejezet Jogforrások – jogalkotás – döntéshozatal
- 1. Bevezetés
- 2. Az elsődleges uniós jog
- 2.1. Az alapszerződések (a Szerződések)
- 2.1.1. Az alapszerződések tartalma
- 2.1.2. Az alapszerződések felépítése
- 2.1.3. Az Unió értékrendje
- 2.1.4. Az Unió céljai
- 2.1.5. Az Unió hatáskörei és a hatáskör-átruházás elve
- 2.1.6. Az Unió kizárólagos hatáskörei
- 2.1.7. Az Unió (tagállamokkal) megosztott hatáskörei
- 2.1.8. Az Unió támogató-összehangoló-kiegészítő hatáskörei
- 2.1.9. Az Unió szervezetrendszere
- 2.1.10. Az Unió jogrendje
- 2.1.11. A lojalitás elve
- 2.1.12. Az alapszerződések módosítása, a felülvizsgálati eljárások
- 2.1.13. A csatlakozási szerződések
- 2.1.14. Az alapszerződések időtartama és a kilépés szabályozása
- 2.1.15. Az alapszerződések területi hatálya
- 2.1.1. Az alapszerződések tartalma
- 2.2. Jogelvek
- 2.2.1. Jogi alapelvek a közösségi (uniós) jogban
- 2.2.2. Az arányosság elve az uniós jogban
- 2.2.3. Az alapvető emberi jogok mint általános jogelvek
- 2.2.1. Jogi alapelvek a közösségi (uniós) jogban
- 2.1. Az alapszerződések (a Szerződések)
- 3. A másodlagos uniós jog
- 3.1. A másodlagos – az intézmények által alkotott – uniós jogi aktusokkal szemben támasztott általános követelmények
- 3.2. A rendelet
- 3.3. A határozat
- 3.4. Az irányelv
- 3.5. Vélemények és ajánlások – soft law az Európai Unióban
- 3.6. Közlemények az uniós jogban
- 3.7. Az EKB által kibocsátott aktusok
- 3.8. Az intézmények (szervek) belső eljárási szabályzatai
- 3.9. A másodlagos jogforrások hierarchiája
- 4. A nemzetközi szerződések az uniós jogban
- 4.1. Az EUSz-ben megjelenő szerződéskötési felhatalmazások
- 4.2. Az EUMSz-ben megjelenő szerződéskötési jogosultságok
- 4.3. Beleértett külső hatáskörök
- 4.4. Az általános szerződéskötési eljárás
- 4.5. Kit köteleznek az Unió által vállalt kötelezettségek?
- 4.6. A nemzetközi szerződések helye az uniós jogi hierarchiában
- 4.7. Vegyes szerződések
- 4.8. A tagállamok által kívülállókkal kötött nemzetközi szerződések és az uniós jog
- 4.1. Az EUSz-ben megjelenő szerződéskötési felhatalmazások
- 5. Formális aktusok az Unió közös kül- és biztonságpolitikája (KKBP) terén
- 6. Döntéshozatali eljárások az Európai Unióban
- 7. Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel kormányzati előkészítése és képviselete
- 1. Bevezetés
- IV. fejezet Az uniós polgárság
- 1. Az uniós polgárság az Alapszerződésben, illetve az Alapjogi Chartában
- 2. A tartózkodás és a szabad mozgás joga
- 3. A 2004/38/EK irányelv az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról
- 4. Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon
- 5. Aktív és passzív választójog az Európai Parlament képviselőinek választásán
- 6. Diplomáciai és konzuli védelemhez való jog
- 7. A petíció joga, az ombudsmanhoz fordulás joga és a polgári kezdeményezés
- 1. Az uniós polgárság az Alapszerződésben, illetve az Alapjogi Chartában
- V. fejezet Az uniós jog közvetlen hatálya
- 1. Bevezetés
- 2. Az elv kimondása, a Van Gend en Loos ügy
- 3. A közvetlen hatály feltételei
- 3.1. A rendelkezés alanyi jogot kíván juttatni a magánszemélyeknek
- 3.2. A rendelkezés „feltétel nélküli” volta
- 3.3. A rendelkezés „alkalmazása ne függjön közösségi vagy tagállami szervek további intézkedésétől”
- 3.4. A rendelkezés „kellően pontos (vagyis világos és egyértelmű)” volta
- 3.5. A rendelkezés „negatív kötelezettséget előíró” volta
- 3.1. A rendelkezés alanyi jogot kíván juttatni a magánszemélyeknek
- 4. A Szerződések rendelkezéseinek közvetlen hatálya
- 5. A másodlagos jog közvetlen hatálya
- 6. Az Unió által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya
- 7. Az állam fogalmának kitágítása az Európai Bíróság ítéleteiben
- 8. A közvetett hatály
- 9. A tagállamok kártérítési felelőssége az uniós jog megsértésével okozott kárért
- 9.1. Az irányelvek átültetésének elmulasztásával okozott kárért viselt tagállami kártérítési felelősség, az úgynevezett Francovich-elv
- 9.2. A tagállam kárfelelősségének feltételei
- 9.1. Az irányelvek átültetésének elmulasztásával okozott kárért viselt tagállami kártérítési felelősség, az úgynevezett Francovich-elv
- 10. Az uniós jogon alapuló igények érvényesítése a tagállami bíróságokon
- 1. Bevezetés
- VI. fejezet Az uniós jog és a tagállamok joga – az uniós jog elsőbbségének elve a tagállami joggal szemben
- 1. Az uniós jog elsőbbségének elve
- 2. A közösségi (uniós) jog elsőbbségének kimondása
- 3. Az elv kibontakozása az Európai Bíróság esetjogában
- 4. Az elsőbbség befogadása a tagállami jogrendszerek oldaláról
- 4.1. Olaszország fenntartásai
- 4.2. Német ellenállás a közösségi jog feltétlen elsőbbségével szemben
- 4.3. Franciaország
- 5. A tagállami jogrendszerek és az uniós jogrend – alkotmányossági vita
- 6. Az uniós tagság és a magyar jogrendszer
- 1. Az uniós jog elsőbbségének elve
- VII. fejezet A tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárások
- 1. Bevezetés
- 2. Mit értünk tagállami kötelezettségszegés alatt?
- 3. A tagállam mely szervének tudható be a kötelezettségszegés?
- 4. Az EUMSz 258. cikk szerinti eljárás
- 5. Az EUMSz 259. cikke szerinti eljárás
- 6. Az EUMSz 260. cikk (2) bekezdés szerinti eljárás – pénzügyi szankciók kiszabásának lehetősége
- 7. Az EUMSz 260. cikk (3) bekezdése szerinti eljárás
- 8. A Bizottság mérlegelési joga az eljárásban, hozzáférés a dokumentumokhoz
- 1. Bevezetés
- VIII. fejezet Az előzetes döntéshozatali eljárás
- 1. Bevezetés
- 2. Az előzetes döntéshozatali eljárás egyes jogi kérdései
- 2.1. A bírói szerv fogalma a 267. cikkben
- 2.2. Milyen tárgyban lehet előzetes döntést kérni?
- 2.3. Az előzetes döntéshozatalra utalás – jog és kötelesség
- 2.3.1. Az előzetes döntéshozatalra utalás valamennyi nemzeti bíróság joga
- 2.3.2. Melyik nemzeti bíróság kötelessége az Európai Bírósághoz fordulás?
- 2.3.3. Mikor nem köteles a végső fokon határozatot hozó tagállami bíró a Bírósághoz fordulni? Az Acte clair doktrína
- 2.3.4. Az előterjesztési kötelezettség megsértése
- 2.4. Az előzetes döntés természete, joghatása
- 2.4.1. Az értelmezési előzetes döntés joghatása az előterjesztő bíróságra
- 2.4.2. Az előzetes döntés joghatása a többi bíróságra
- 2.4.3. Az érvényesség vizsgálata az előzetes döntéshozatali eljárás keretében
- 2.4.4. Az előzetes döntés joghatása a közigazgatási szervekre
- 2.4.5. Az előzetes döntés joghatása az Unió intézményeire, illetve a tagállamok jogalkotó szerveire
- 2.4.1. Az értelmezési előzetes döntés joghatása az előterjesztő bíróságra
- 2.1. A bírói szerv fogalma a 267. cikkben
- 3. A Bíróság ajánlásai a nemzeti bíróságok figyelmébe az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozóan
- 1. Bevezetés
- IX. fejezet Az uniós jogi aktusok bírósági felülvizsgálata
- 1. Bevezetés
- 2. A megsemmisítési eljárás
- 2.1. A megtámadható aktusok
- 2.2. Az érvénytelenség jogalapja
- 2.3. A keresetindításra jogosultak (locus standi) meghatározása
- 2.3.1. A privilegizált keresetindításra jogosultak köre
- 2.3.2. Az úgynevezett kvázi privilegizált keresetindításra jogosultak
- 2.3.3. A nem privilegizált keresetindításra jogosultak – a magánszemélyek keresetindítási joga
- 2.3.3.1. A közvetlen érintettség
- 2.3.3.2. A személyes érintettség. A Plaumann-teszt
- 2.3.3.3. Rendelet formájában hozott határozat
- 2.3.3.4. Kivételek: A rendeletek magánfelek kérelmére történő felülvizsgálata
- 2.3.3.5. Lázadás a „személyes érintettség” Plaumann-tesztben foglalt felfogása ellen, avagy a hatékony jogvédelemhez való jog uniós jogi megítélése
- 2.3.3.6. Magánszemélyek keresetindítási joga a Lisszaboni Szerződést követően
- 2.3.3.1. A közvetlen érintettség
- 2.3.1. A privilegizált keresetindításra jogosultak köre
- 2.4. A megtámadásra nyitva álló határidő
- 2.5. Az érvénytelenség megállapításának joghatásai
- 2.1. A megtámadható aktusok
- 3. A mulasztással elkövetett jogsértés
- 4. Az Unió magánjogi felelőssége
- 1. Bevezetés
- X. fejezet A Bíróság eljárása
- 1. Az eljárás vázlata
- 2. A képviselet
- 3. Az írásbeli és a szóbeli eljárás
- 4. Az eljárás nyelve
- 5. Az írásbeli eljárás
- 6. A bizonyítás
- 7. A szóbeli szakasz
- 8. A határozat meghozatala
- 9. Egyéb eljárási szabályok
- 10. Speciális eljárások
- 10.1. Az előzetes döntéshozatali eljárás néhány specifikuma
- 10.2. Indokolt végzéssel adott válasz
- 10.3. A gyorsított eljárás
- 10.4. A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás
- 10.5. A perújítás (application for revision, révision)
- 10.6. A Törvényszék határozatával szembeni fellebbezés
- 10.7. A Törvényszék határozatainak felülvizsgálata
- 10.1. Az előzetes döntéshozatali eljárás néhány specifikuma
- 11. Elévülés az Unió szerződésen kívüli károkozása esetén
- 12. Uniós intézmény aktusa végrehajtásának felfüggesztése, egyéb ideiglenes intézkedések
- 13. Magyarország a Bíróságon és a Törvényszéken
- 1. Az eljárás vázlata
- XI. fejezet A belső piac joga
- 1. Bevezetés
- 2. Az áruk szabad mozgása
- 2.1. A vámunió, a vámok és a vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma
- 2.2. A diszkriminatív adóztatás tilalma
- 2.3. A mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma
- 2.3.1. A mennyiségi korlátozások tilalma
- 2.3.2. A mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések tilalma az import vonatkozásában (EUMSz 34. cikk)
- 2.3.3. Az export mennyiségi korlátozása és a vele azonos hatású intézkedés tilalma (EUMSz 35. cikk)
- 2.3.4. A behozatal és a kivitel megengedhető korlátozásai
- 2.3.1. A mennyiségi korlátozások tilalma
- 3. A munkavállalók szabad mozgása
- 3.1. Az EUMSz 45. cikk személyi hatálya – ki a munkavállaló?
- 3.2. Az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete a munkavállalók Közösségen (Unión) belüli szabad mozgásáról
- 3.3. A közvetett diszkrimináció tilalma
- 3.4. A nem diszkriminatív korlátozások a munkavállalók szabad mozgása terén
- 3.5. Kivételek a munkavállalók (személyek) szabad mozgásának biztosítása alól
- 4. A letelepedés szabadsága
- 5. A szolgáltatásnyújtás szabadsága
- 5.1. Bevezetés
- 5.2. A szabadság meghatározása és a szolgáltatás fogalma a Szerződésben
- 5.3. A szabadság tartalma
- 5.4. A szolgáltatás igénybevételének szabadsága
- 5.5. Kire vonatkozik a szabadság?
- 5.6. Az egészségügyi szolgáltatások és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
- 5.7. A jogellenes tevékenységek és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
- 5.8. A szociális juttatások és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
- 5.9. A szolgáltatásnyújtás tagállami korlátozásának feltételei
- 5.10. A Dassonville-formula a szolgáltatások terén
- 5.11. A feltétlen érvényesülést követelő követelmények (mandatory requirements) a szolgáltatások körében
- 5.12. A szolgáltatás és a letelepedés szabadságára együttesen irányuló másodlagos szabályozás
- 5.12.1. A szabályozott szakmák gyakorlásának alapfeltétele a belső piacon – a más tagállamban szerzett szakmai képesítések elismerése
- 5.12.2. Az ügyvédi tevékenység tagállamok közötti szolgáltatásnyújtáskénti gyakorlása
- 5.12.3. Az ügyvédi hivatás letelepedés jellegű, tartós gyakorlása
- 5.12.4. A szolgáltatási irányelv
- 5.13. A szolgáltatásnyújtás szabadsága és a munkavállalók kollektív érdekvédelme
- 5.1. Bevezetés
- 6. A tőkemozgások és a fizetések szabadsága
- 6.1. Mi a tőkemozgás?
- 6.2. A jelenleg hatályos rendelkezések
- 6.3. Kivételek a tőkemozgások korlátozásának tilalma alól
- 6.3.1. A tagállamok által bevezethető (fenntartható) korlátozó hatású rendelkezések
- 6.3.2. A Tanács által bevezethető korlátozások
- 6.3.3. Az Európai Parlament és a Tanács által bevezethető korlátozások
- 6.3.4. Feltétlenül érvényesítendő követelmények (mandatory requirements) a tőkemozgások korlátozásának igazolásaként
- 6.3.1. A tagállamok által bevezethető (fenntartható) korlátozó hatású rendelkezések
- 6.1. Mi a tőkemozgás?
- 7. A belső piaci jogharmonizáció joga
- 8. Kitekintés
- 1. Bevezetés
- XII. fejezet A vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok
- 1. Bevezetés az Európai Unió versenyjogába
- 1.1. Az uniós versenyjog forrásai
- 1.1.1. Elsődleges jogforrások
- 1.1.1.1. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
- 1.1.1.2. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
- 1.1.1.3. A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzése
- 1.1.1.4. A közvállalkozásokra, a különleges és kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozásokra vonatkozó szabályozás
- 1.1.1.5. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás
- 1.1.1.1. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
- 1.1.2. A másodlagos jogforrások
- 1.1.3. A bírósági ítéletek
- 1.1.1. Elsődleges jogforrások
- 1.2. Az Unió versenypolitikájának és versenyjogának sajátosságai, céljai
- 1.1. Az uniós versenyjog forrásai
- 2. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
- 2.1. A vállalkozás fogalma az EU versenyjogában
- 2.2. A vállalkozások társulásai
- 2.3. Az uniós versenyjog területi hatálya
- 2.4. Az elkövetési magatartások
- 2.5. Alkalmasság a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására
- 2.6. A közös piaci verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása mint cél vagy hatás
- 2.7. A tilalom alóli kivétel
- 2.8. A magánjogi jogkövetkezmények
- 2.9. Magyar vonatkozások
- 3. Az erőfölénnyel való visszaélés tilalma
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. Az érintett piac meghatározása
- 3.3. Az erőfölény
- 3.4. A visszaélésszerű magatartás
- 3.5. Egy speciális téma: az együttes erőfölénnyel való visszaélés
- 3.6. Magyar vonatkozások
- 3.1. Bevezetés
- 4. Az antitröszteljárás
- 4.1. Az uniós versenyjog centrális szintű alkalmazása
- 4.2. A uniós versenyjog decentralizált, tagállami szintű alkalmazása
- 5. A vállalkozások közötti összefonódások uniós ellenőrzése
- 5.1. Az összefonódás meghatározása
- 5.2. A közös vállalatok alapításának versenyjogi megítéléséről röviden
- 5.3. A közösségi léptékű összefonódás
- 5.4. A közösségi léptékű összefonódások megítélésének szempontjai
- 5.5. Eljárásjogi kérdések
- 5.6. Az összefonódások versenykorlátozó hatása
- 5.6.1. Iránymutatás a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről
- 5.6.2. Példák a horizontális összefonódások megítélésére
- 5.6.3. Iránymutatás a nem horizontális összefonódásokról
- 5.6.4. Példák a nem horizontális összefonódások megítélésére
- 5.6.1. Iránymutatás a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről
- 5.7. Egy speciális témakör: az együttes erőfölényes helyzetek (kollektív dominancia) kialakulásának megelőzése
- 5.8. A bizottsági határozatok bírósági felülvizsgálata és a bizottsági gyakorlat
- 1. Bevezetés az Európai Unió versenyjogába
- XIII. fejezet A tagállamokra vonatkozó versenyjogi szabályok
- 1. A közvállalkozásokra és közszolgáltatókra vonatkozó szabályozás – a Szerződés 106. cikke
- 2. Az állam magatartásának megítélése az EU-Szerződés 4. cikk (3) bekezdésének és az EUMSz 101., 102. cikkeinek együttes értelmezése alapján
- 3. Az állami támogatások uniós jogi megítélése
- 3.1. Az állami támogatások tilalma
- 3.2. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működésével megbízott vállalkozások veszteségének ellentételezését szolgáló támogatások összeegyeztethetősége a 107. cikk (1) bekezdésével és a 106. cikk (2) bekezdésével
- 3.3. A megengedhető állami támogatások
- 3.4. Eljárásjog
- 3.5. Az állami támogatási jog jelentősége és modernizációja
- 3.6. Magyar vonatkozások
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 295 611 4
A kiadvány hiánypótló jelleggel ad átfogó képet az Európai Unió jogrendszeréről. Az elsősorban egyetemi tananyagnak szánt mű, amely nélkülözhetetlen az európai jogi államvizsga letételéhez is, bemutatja az integrációs szervezet fejlődését, intézményrendszerét; jogalkotási, döntéshozatali és jogszolgáltatási rendszerét és a belső piac működését. Az európai versenyjog ismertetése mellett hangsúlyt kap a műben a közös politikák rendszerének és egyes elemeinek a bemutatása is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/varnay-papp-az-europai-unio-joga//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
