Papp Mónika, Várnay Ernő: Az Európai Unió joga ›VIII. fejezet Az előzetes döntéshozatali eljárás ›2. Az előzetes döntéshozatali eljárás egyes jogi kérdései ›2.3. Az előzetes döntéshozatalra utalás – jog és kötelesség ›2.3.1. Az előzetes döntéshozatalra utalás valamennyi nemzeti bíróság joga ›2.3.1.1. A 2003. évi XXX. törvény

MeRSZ online okoskönyvtár

Több száz tankönyv és szakkönyv egy helyen

Online. Bárhol. Bármikor.

Papp Mónika, Várnay Ernő

Az Európai Unió joga

Papp Mónika, Várnay Ernő: Az Európai Unió joga

Az Európai Unió joga
Impresszum
Előszó
Rövidítések jegyzéke
I. fejezet Az európai integrációs szervezet fejlődése – elmélyülés és kibővülés
- 1. Bevezetés
- 2. A Közösségek létrejötte
  - 2.1. Közvetlen előzmények
  - 2.2. Az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte
    - 2.2.1. Az ESZAK céljai
    - 2.2.2. Az ESZAK intézményrendszere
  - 2.3. Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozása
- 3. A Hatok Európájától a Tizenkettek Európájáig
  - 3.1. A Luxemburgi kompromisszum
  - 3.2. A külpolitikai kooperáció létrejötte
  - 3.3. Az első kibővülés
  - 3.4. A déli kibővülés
- 4. Az Egységes Európai Okmánytól a keleti kibővülésekig
  - 4.1. Az Egységes Európai Okmány
    - 4.1.1. Intézményi változások
    - 4.1.2. Tartalmi újítások
  - 4.2. A Maastrichti Szerződés
    - 4.2.1. A szerződés felépítése
    - 4.2.2. Az uniós polgárság
    - 4.2.3. Intézményi változások
    - 4.2.4. Új közösségi kompetenciák
    - 4.2.5. Az Unió II. pillére, a Közös Kül- és Biztonságpolitika
    - 4.2.6. Az Unió III. pillére, a belügyi és igazságügyi együttműködés
    - 4.2.7. Az új tagok felvételének rendezése
  - 4.3. Az Unió kibővülése a „maradék EFTA” államokkal – Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása
  - 4.4. Az Amszterdami Szerződés
    - 4.4.1. Újítások az Uniós Szerződésben
    - 4.4.2. A közös kül- és biztonságpolitikát érintő módosítások
    - 4.4.3. A III. pillért érintő változások
    - 4.4.4. A megerősített együttműködés konstrukciói
    - 4.4.5. Intézményi reformok
    - 4.4.6. Új közösségi kompetenciák
  - 4.5. A Nizzai Szerződés
    - 4.5.1. Intézményi reformok
    - 4.5.2. A megerősített együttműködés
  - 4.6. A keleti kibővülések
- 5. Az Unió alkotmányosodása
  - 5.1. Szerződéstervezet egy Európai Alkotmány létrehozásáról
    - 5.1.1. Az Európai Konvent
    - 5.1.2. Az Alkotmányos Szerződés tervezetébe foglalt fontosabb változások
      - 5.1.2.1. Intézményi változások
      - 5.1.2.2. Az Unió külügyminisztere
      - 5.1.2.3. Az Európai Bíróság
      - 5.1.2.4. Az Európai Unió Alapjogi Chartája
      - 5.1.2.5. Az Unió pilléres szerkezetének megszüntetése, az Európai Közösséget létrehozó szerződés hatályon kívül helyezése
      - 5.1.2.6. Az Unió szimbólumai
      - 5.1.2.7. Az Unió és a tagállamok hatásköreinek elhatárolása
      - 5.1.2.8. Az Unió jogának elsőbbsége a tagállamok jogával szemben
      - 5.1.2.9. A másodlagos jogforrások új rendszere
  - 5.2. A Lisszaboni (Reform) Szerződés
    - 5.2.1. A Lisszaboni (Reform) Szerződés
    - 5.2.2. A Lisszaboni Szerződés legfontosabb újításai
- 6. Magyarország és az Európai Közösségek (Európai Unió)
  - 6.1. Az „előtörténet”
  - 6.2. A társulási megállapodás
    - 6.2.1. A megállapodás tartalma
    - 6.2.2. Jogközelítés a társulási megállapodásban
    - 6.2.3. Együttműködés a társulási megállapodásban
    - 6.2.4. A megállapodás intézményi kerete
  - 6.3. A Koppenhágai Csúcs és kritériumai
    - 6.3.1. A kritériumok
    - 6.3.2. Magyarország csatlakozásának fontosabb lépései
  - 6.4. Az előcsatlakozási partnerség
  - 6.5. A Csatlakozási Szerződés
  - 6.6. Az átmeneti eltérések (az úgynevezett derogációk)
II. fejezet Az intézményrendszer
- 1. Bevezetés
- 2. Az Európai Unió intézményei
  - 2.1. Az Európai Tanács
    - 2.1.1. Előzmények
    - 2.1.2. Az Európai Tanács szerepe és hatáskörei
    - 2.1.3. Az Európai Tanács tovább intézményesül
    - 2.1.4. Az Európai Tanács elnöke
  - 2.2. Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács)
    - 2.2.1. A Tanács feladatai
    - 2.2.2. A Tanács összetétele
    - 2.2.3. A Tanács formációi
    - 2.2.4. A Tanács elnöksége
    - 2.2.5. A Tanács Főtitkársága
    - 2.2.6. A Coreper
    - 2.2.7. A tanácsi bizottságok és munkacsoportok
    - 2.2.8. A Politikai és Biztonsági Bizottság
    - 2.2.9. A Tanács működése
    - 2.2.10. A szavazás a Tanácsban
  - 2.3. A Bizottság
    - 2.3.1. A Bizottság feladatai
    - 2.3.2. A Bizottság összetétele
    - 2.3.3. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
    - 2.3.4. A Bizottság tagjainak kinevezési eljárása
    - 2.3.5. A Bizottság tagjainak státusa
    - 2.3.6. A Bizottság elnöke
    - 2.3.7. A Bizottság működése
    - 2.3.8. A Bizottság hivatali apparátusa, a „brüsszeli bürokrácia”
    - 2.3.9. Az Európai Külügyi Szolgálat
  - 2.4. Az Európai Parlament
    - 2.4.1. Az Európai Parlament feladatai, hatásköre
    - 2.4.2. Az Európai Parlament szerepe a KKBP terén
    - 2.4.3. Az Európai Parlament összetétele
    - 2.4.4. Az Európai Parlament szervezete és működése
    - 2.4.5. A petíció
    - 2.4.6. Az ombudsman
      - 2.4.6.1. A jogintézmény általános jellemzése; az ombudsman eszközei
      - 2.4.6.2. Az ombudsman is sérthet jogot
  - 2.5. Az Európai Unió Bírósága
    - 2.5.1. Az Európai Bíróság feladatai, hatáskörei
      - 2.5.1.1. A Bíróság hatáskörei
      - 2.5.1.2. Az Európai Unió Bírósága hatáskörének korlátai
    - 2.5.2. A Bíróság összetétele, szervezete, működése
    - 2.5.3. A főtanácsnokok
    - 2.5.4. A Törvényszék
      - 2.5.4.1. A Törvényszék hatáskörei
      - 2.5.4.2. A Törvényszék összetétele, szervezete
      - 2.5.4.3. Fellebbezés a Törvényszék határozataival szemben
    - 2.5.5. A különös hatáskörű törvényszékek, az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke
      - 2.5.5.1. Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke
      - 2.5.5.2. Jelentős változások 2016-tól a Bíróság igazságszolgáltatási szervezet-rendszerében
    - 2.5.6. Az Európai Bíróság jogértelmezési módszerei
      - 2.5.6.1. A szó szerinti (nyelvtani) értelmezés
      - 2.5.6.2. Az uniós jog többnyelvűsége
      - 2.5.6.3. A történeti értelmezés
      - 2.5.6.4. A rendszertani értelmezés
      - 2.5.6.5. A jog-összehasonlító módszer
        2.5.6.5.1. Az elméleti háttér
        
        2.5.6.5.2. A jog-összehasonlító módszer alkalmazásának típusai, avagy a joghézag kitöltése az uniós jogban
      - 2.5.6.6. A célkutató (teleologikus) értelmezés
  - 2.6. A Számvevőszék
    - 2.6.1. A Számvevőszék feladatai
    - 2.6.2. Az ellenőrzés szempontjai, a Számvevőszék működése
    - 2.6.3. Hozzáférés az információkhoz
    - 2.6.4. A Számvevőszék összetétele
    - 2.6.5. A Számvevőszék függetlensége
  - 2.7. Az Európai Központi Bank – a monetáris unió intézményi aspektusa
    - 2.7.1. A Központi Bankok Európai Rendszerének felépítése, feladatai
    - 2.7.2. A monetáris politika eszközei
    - 2.7.3. Az Európai Központi Bank – az Unió intézménye
      - 2.7.3.1. AZ EKB felépítése és működése
        2.7.3.1.1. Az Általános Tanács
        
        2.7.3.1.2. Az EKB szabályozási hatásköre
        
        2.7.3.1.3. Az EKB jogalkotást érintő véleményezési jogköre
        
        2.7.3.1.4. Egy új hatáskör: a pénzügyi intézmények prudenciális felügyelete
      - 2.7.3.2. A KBER és az EKB függetlensége
      - 2.7.3.3. „Összekapcsolás”: az EKB az Unió intézményi rendjében
      - 2.7.3.4. A Monetáris Unió külső viszonyai
- 3. A tanácsadó szervek
  - 3.1. A Gazdasági és Szociális Bizottság
  - 3.2. A Régiók Bizottsága
- 4. Az Európai Beruházási Bank
- 5. Az ügynökségek
III. fejezet Jogforrások – jogalkotás – döntéshozatal
- 1. Bevezetés
- 2. Az elsődleges uniós jog
  - 2.1. Az alapszerződések (a Szerződések)
    - 2.1.1. Az alapszerződések tartalma
    - 2.1.2. Az alapszerződések felépítése
    - 2.1.3. Az Unió értékrendje
    - 2.1.4. Az Unió céljai
    - 2.1.5. Az Unió hatáskörei és a hatáskör-átruházás elve
    - 2.1.6. Az Unió kizárólagos hatáskörei
    - 2.1.7. Az Unió (tagállamokkal) megosztott hatáskörei
    - 2.1.8. Az Unió támogató-összehangoló-kiegészítő hatáskörei
    - 2.1.9. Az Unió szervezetrendszere
    - 2.1.10. Az Unió jogrendje
    - 2.1.11. A lojalitás elve
    - 2.1.12. Az alapszerződések módosítása, a felülvizsgálati eljárások
      - 2.1.12.1. A rendes felülvizsgálati eljárások
      - 2.1.12.2. Az egyszerűsített módosítási eljárások
      - 2.1.12.3. Az úgynevezett átvezető (passerelle) eljárások
    - 2.1.13. A csatlakozási szerződések
    - 2.1.14. Az alapszerződések időtartama és a kilépés szabályozása
    - 2.1.15. Az alapszerződések területi hatálya
  - 2.2. Jogelvek
    - 2.2.1. Jogi alapelvek a közösségi (uniós) jogban
    - 2.2.2. Az arányosság elve az uniós jogban
      - 2.2.2.1. Az arányosság elvének vizsgálata a Közösség (Unió) intézkedései kapcsán
      - 2.2.2.2. Az arányosság elvének vizsgálata a tagállamok uniós jog alá tartozó aktusai kapcsán
    - 2.2.3. Az alapvető emberi jogok mint általános jogelvek
      - 2.2.3.1. Az alapvető emberi jogok az Európai Bíróság gyakorlatában
      - 2.2.3.2. A Kadi és Yusuf ügyek – Az alapjogok védelmének újabb megalapozása
      - 2.2.3.3. Az általános jogelvek és az emberi jogok az intézmények, illetve a tagállamok közös dokumentumaiban
      - 2.2.3.4. Az Európai Unió Alapjogi Chartája
        2.2.3.4.1. A Chartában foglalt jogok
        
        2.2.3.4.2. Kit kötelez a Charta?
- 3. A másodlagos uniós jog
  - 3.1. A másodlagos – az intézmények által alkotott – uniós jogi aktusokkal szemben támasztott általános követelmények
    - 3.1.1. A jogalap kérdése
    - 3.1.2. A 352. cikk mint „kiegészítő” jogalap
    - 3.1.3. A szubszidiaritás elve
      - 3.1.3.1. A szubszidiaritás elve tiszteletben tartásának nemzeti parlamentek általi ellenőrzése
      - 3.1.3.2. Az indokolási kötelezettség
      - 3.1.3.3. A bírósági ellenőrzés
      - 3.1.3.4. Szubszidiaritás a British American Tobacco ügyben
    - 3.1.4. Az indokolási kötelezettség
  - 3.2. A rendelet
  - 3.3. A határozat
  - 3.4. Az irányelv
    - 3.4.1. Az átültetés
    - 3.4.2. Közzététel, hatálybalépés
  - 3.5. Vélemények és ajánlások – soft law az Európai Unióban
  - 3.6. Közlemények az uniós jogban
  - 3.7. Az EKB által kibocsátott aktusok
  - 3.8. Az intézmények (szervek) belső eljárási szabályzatai
  - 3.9. A másodlagos jogforrások hierarchiája
- 4. A nemzetközi szerződések az uniós jogban
  - 4.1. Az EUSz-ben megjelenő szerződéskötési felhatalmazások
  - 4.2. Az EUMSz-ben megjelenő szerződéskötési jogosultságok
  - 4.3. Beleértett külső hatáskörök
  - 4.4. Az általános szerződéskötési eljárás
  - 4.5. Kit köteleznek az Unió által vállalt kötelezettségek?
  - 4.6. A nemzetközi szerződések helye az uniós jogi hierarchiában
  - 4.7. Vegyes szerződések
  - 4.8. A tagállamok által kívülállókkal kötött nemzetközi szerződések és az uniós jog
    - 4.8.1. A Szerződések, illetve az azokból fakadó kötelezettségek hatálybalépése előtt kötött szerződések
    - 4.8.2. A Szerződések hatálybalépése után (a csatlakozást követően) kötött megállapodások
- 5. Formális aktusok az Unió közös kül- és biztonságpolitikája (KKBP) terén
- 6. Döntéshozatali eljárások az Európai Unióban
  - 6.1. Jogalkotási eljárások az Unióban
    - 6.1.1. A rendes jogalkotási eljárás (EUMSz 294. cikk)
    - 6.1.2. A különleges jogalkotási eljárások
    - 6.1.3. A Bizottság végrehajtási aktusainak kibocsátása – az úgynevezett komitológiai eljárások
  - 6.2. Az Unió költségvetésének elfogadása
    - 6.2.1. A többéves pénzügyi keret
    - 6.2.2. A költségvetés bevételeinek meghatározása
    - 6.2.3. Az éves költségvetés elfogadása
- 7. Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel kormányzati előkészítése és képviselete
  - 7.1. A magyar álláspont kialakításában részt vevő szervek
    - 7.1.1. A szakértői csoportok
    - 7.1.2. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB)
  - 7.2. A magyar álláspont kialakításának rendje
  - 7.3. A magyar álláspont képviselete
  - 7.4. Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás az európai uniós ügyekben
IV. fejezet Az uniós polgárság
- 1. Az uniós polgárság az Alapszerződésben, illetve az Alapjogi Chartában
- 2. A tartózkodás és a szabad mozgás joga
- 3. A 2004/38/EK irányelv az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról
  - 3.1. Az irányelv kedvezményezettjei
  - 3.2. A kiutazás és beutazás joga
  - 3.3. A tartózkodási jog
    - 3.3.1. A három hónapos tartózkodási jog
    - 3.3.2. Tartózkodási jog három hónapot meghaladóan
    - 3.3.3. Az uniós polgárokra és családtagjaikra vonatkozó adminisztratív formai követelmények
    - 3.3.4. A tartózkodási jog megtartásának speciális esetei
    - 3.3.5. A huzamos tartózkodási jog
  - 3.4. A szabad mozgás korlátozása
  - 3.5. Az Európai Bíróság újabb esetjoga az uniós polgárokat megillető jogok korlátozhatóságáról
- 4. Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon
- 5. Aktív és passzív választójog az Európai Parlament képviselőinek választásán
- 6. Diplomáciai és konzuli védelemhez való jog
- 7. A petíció joga, az ombudsmanhoz fordulás joga és a polgári kezdeményezés
V. fejezet Az uniós jog közvetlen hatálya
- 1. Bevezetés
- 2. Az elv kimondása, a Van Gend en Loos ügy
- 3. A közvetlen hatály feltételei
  - 3.1. A rendelkezés alanyi jogot kíván juttatni a magánszemélyeknek
  - 3.2. A rendelkezés „feltétel nélküli” volta
  - 3.3. A rendelkezés „alkalmazása ne függjön közösségi vagy tagállami szervek további intézkedésétől”
  - 3.4. A rendelkezés „kellően pontos (vagyis világos és egyértelmű)” volta
  - 3.5. A rendelkezés „negatív kötelezettséget előíró” volta
- 4. A Szerződések rendelkezéseinek közvetlen hatálya
- 5. A másodlagos jog közvetlen hatálya
  - 5.1. A rendeletek
  - 5.2. A határozatok
  - 5.3. Az irányelvek
    - 5.3.1. Közvetlen hatály háromoldalú jogviszonyokban
    - 5.3.2. Szinte horizontális közvetlen hatály
- 6. Az Unió által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya
- 7. Az állam fogalmának kitágítása az Európai Bíróság ítéleteiben
  - 7.1. A Marshall ügy
  - 7.2. A Costanzo ügy
  - 7.3. A Foster kontra British Gas ügy
- 8. A közvetett hatály
  - 8.1. A Marleasing ügy
  - 8.2. A közvetett hatály korlátai
- 9. A tagállamok kártérítési felelőssége az uniós jog megsértésével okozott kárért
  - 9.1. Az irányelvek átültetésének elmulasztásával okozott kárért viselt tagállami kártérítési felelősség, az úgynevezett Francovich-elv
  - 9.2. A tagállam kárfelelősségének feltételei
    - 9.2.1. A Francovich ügyben rögzített feltételek
    - 9.2.2. A tagállami kárfelelősség feltételei a Brasserie du Pêcheur/Factortame II ügyben
      - 9.2.2.1. A jogsértés kellően súlyos volta
      - 9.2.2.2. A közvetlen okozati összefüggés
    - 9.2.3. Jogerős bírói ítélettel okozott kár
      - 9.2.3.1. A Köbler ügy
      - 9.2.3.2. Az Európai Bíróság tovább tisztázza álláspontját – a Traghetti ügy
      - 9.2.3.3. Kérdések a kárigény érvényesítésével kapcsolatban
- 10. Az uniós jogon alapuló igények érvényesítése a tagállami bíróságokon
  - 10.1. A tagállami eljárásjogi autonómia elve
  - 10.2. Az egyenértékűség és a minimális védelem ikerelvei
  - 10.3. A hatékony bírói jogvédelem
VI. fejezet Az uniós jog és a tagállamok joga – az uniós jog elsőbbségének elve a tagállami joggal szemben
- 1. Az uniós jog elsőbbségének elve
- 2. A közösségi (uniós) jog elsőbbségének kimondása
  - 2.1. Mi történik a „nem alkalmazott” tagállami jogszabállyal?
  - 2.2. Az elsőbbség terjedelme
- 3. Az elv kibontakozása az Európai Bíróság esetjogában
  - 3.1. A Costa kontra ENEL ügy
  - 3.2. Az Internationale Handelsgesellschaft ügy
  - 3.3. A Simmenthal ügy
  - 3.4. A Factortame ügy
  - 3.5. A Melloni ügy
  - 3.6. Az elsőbbség nem kerül be az alapszerződés szövegébe
- 4. Az elsőbbség befogadása a tagállami jogrendszerek oldaláról
  - 4.1. Olaszország fenntartásai
    - 4.1.1. A Frontini kontra Ministero delle Finanze ügy
    - 4.1.2. A Granital ügy
  - 4.2. Német ellenállás a közösségi jog feltétlen elsőbbségével szemben
    - 4.2.1. A Solange I. ítélet
    - 4.2.2. A cseh és a lengyel alkotmánybíróságok az uniós jog elsőbbségéről
    - 4.2.3. A Solange II. ítélet
    - 4.2.4. A Német Alkotmánybíróság „Maastricht-döntése”
    - 4.2.5. „Európa-barát” ítéletek
      - 4.2.5.1. A Banana ügy
      - 4.2.5.2. Az Alcan ügy
      - 4.2.5.3. A Lisszabon ítélet
      - 4.2.5.4. A Honeywell ítélet
  - 4.3. Franciaország
    - 4.3.1. A közösségi jog elsőbbségéről elvi szinten
    - 4.3.2. Az irányelvek megfelelő átültetésének korlátja: Franciaország „alkotmányos önazonossága”
- 5. A tagállami jogrendszerek és az uniós jogrend – alkotmányossági vita
  - 5.1. Az „európai monista”, avagy az európai alkotmány elsőbbsége felfogás
  - 5.2. A demokratikus (nemzet) államiság, avagy a tagállami alkotmány elsőbbsége felfogás
- 6. Az uniós tagság és a magyar jogrendszer
  - 6.1. A magyar Alkotmány „Európai Unió klauzulája”
  - 6.2. A magyar Alkotmánybíróság és az Európai Unió joga
  - 6.3. A magyar Alkotmánybíróság Lisszabon határozata
  - 6.4. A hallgatói szerződések ügye
VII. fejezet A tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárások
- 1. Bevezetés
- 2. Mit értünk tagállami kötelezettségszegés alatt?
- 3. A tagállam mely szervének tudható be a kötelezettségszegés?
  - 3.1. Egy Bizottság kontra Olaszország ügy
  - 3.2. A Bizottság kontra Spanyolország ügy
- 4. Az EUMSz 258. cikk szerinti eljárás
  - 4.1. Hogyan jut a Bizottság tudomására a kötelezettségszegés?
  - 4.2. Az eljárás menetének áttekintése
    - 4.2.1. Az eljárás általános menete
    - 4.2.2. A panaszeljárás
  - 4.3. Az adminisztratív szakasz formális aktusai
    - 4.3.1. A felszólító levél
    - 4.3.2. Az indokolással ellátott vélemény
  - 4.4. A bírósági szakasz
    - 4.4.1. A bizonyítási teher
    - 4.4.2. Az ítélet és annak joghatása
- 5. Az EUMSz 259. cikke szerinti eljárás
  - 5.1. A Magyarország kontra Szlovákia ügy
- 6. Az EUMSz 260. cikk (2) bekezdés szerinti eljárás – pénzügyi szankciók kiszabásának lehetősége
  - 6.1. Kényszerítő bírság és/vagy átalányösszeg
  - 6.2. A kényszerítő bírság megfizetésére kötelezés
- 7. Az EUMSz 260. cikk (3) bekezdése szerinti eljárás
- 8. A Bizottság mérlegelési joga az eljárásban, hozzáférés a dokumentumokhoz
VIII. fejezet Az előzetes döntéshozatali eljárás
- 1. Bevezetés
- 2. Az előzetes döntéshozatali eljárás egyes jogi kérdései
  - 2.1. A bírói szerv fogalma a 267. cikkben
  - 2.2. Milyen tárgyban lehet előzetes döntést kérni?
    - 2.2.1. Minden feltett kérdésre válaszolnia kell-e a Bíróságnak?
      - 2.2.1.1. A túl általános vagy hipotetikus kérdések
      - 2.2.1.2. A Foglia ügy – a nem valódi jogvita esete
      - 2.2.1.3. Az uniós jog és a tényállás között nincs összefüggés
      - 2.2.1.4. Az ügy tényállása a tagállam csatlakozása előtti
    - 2.2.2. A tagállami jog és az uniós jog összeegyeztethetőségének vizsgálata
  - 2.3. Az előzetes döntéshozatalra utalás – jog és kötelesség
    - 2.3.1. Az előzetes döntéshozatalra utalás valamennyi nemzeti bíróság joga
      - 2.3.1.1. A 2003. évi XXX. törvény
      - 2.3.1.2. Az Európai Bíróság Cartesio ügyben hozott ítélete és az előzetes döntéshozatali eljárás a magyar jogban
      - 2.3.1.3. A végzés megküldése az igazságügyi miniszternek
    - 2.3.2. Melyik nemzeti bíróság kötelessége az Európai Bírósághoz fordulás?
    - 2.3.3. Mikor nem köteles a végső fokon határozatot hozó tagállami bíró a Bírósághoz fordulni? Az Acte clair doktrína
      - 2.3.3.1. A CILFIT ügy
      - 2.3.3.2. A CILFIT-feltételek
    - 2.3.4. Az előterjesztési kötelezettség megsértése
  - 2.4. Az előzetes döntés természete, joghatása
    - 2.4.1. Az értelmezési előzetes döntés joghatása az előterjesztő bíróságra
    - 2.4.2. Az előzetes döntés joghatása a többi bíróságra
      - 2.4.2.1. A Da Costa elv – acte éclairé
      - 2.4.2.2. Az időbeli hatály
      - 2.4.2.3. Jogértelmezés vagy jogalkalmazás?
    - 2.4.3. Az érvényesség vizsgálata az előzetes döntéshozatali eljárás keretében
      - 2.4.3.1. Az uniós jogi aktus érvényességének megítélése a nemzeti bíróság által – a Foto-Frost-elv
        2.4.3.1.1. A Foto Frost ügy
        
        2.4.3.1.2. Ideiglenes intézkedés lehetősége – az Atlanta-ügy
      - 2.4.3.2. Az érvénytelenség megállapítására nem alkalmazható a Da Costa-elv
      - 2.4.3.3. Az érvénytelenséget megállapító előzetes döntés quasi erga omnes hatálya
    - 2.4.4. Az előzetes döntés joghatása a közigazgatási szervekre
    - 2.4.5. Az előzetes döntés joghatása az Unió intézményeire, illetve a tagállamok jogalkotó szerveire
- 3. A Bíróság ajánlásai a nemzeti bíróságok figyelmébe az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozóan
IX. fejezet Az uniós jogi aktusok bírósági felülvizsgálata
- 1. Bevezetés
- 2. A megsemmisítési eljárás
  - 2.1. A megtámadható aktusok
  - 2.2. Az érvénytelenség jogalapja
    - 2.2.1. Hatáskör hiánya
    - 2.2.2. Lényeges eljárási szabály megsértése
    - 2.2.3. A Szerződések vagy valamely más, a Szerződések alkalmazásával kapcsolatos jog megsértése
    - 2.2.4. Hatáskörrel való visszaélés
  - 2.3. A keresetindításra jogosultak (locus standi) meghatározása
    - 2.3.1. A privilegizált keresetindításra jogosultak köre
    - 2.3.2. Az úgynevezett kvázi privilegizált keresetindításra jogosultak
    - 2.3.3. A nem privilegizált keresetindításra jogosultak – a magánszemélyek keresetindítási joga
      - 2.3.3.1. A közvetlen érintettség
      - 2.3.3.2. A személyes érintettség. A Plaumann-teszt
      - 2.3.3.3. Rendelet formájában hozott határozat
      - 2.3.3.4. Kivételek: A rendeletek magánfelek kérelmére történő felülvizsgálata
        2.3.3.4.1. A Codorniu eset
        
        2.3.3.4.2. A magánszemélyek perlési jogának enyhébb megítélése alá eső esettípusok
      - 2.3.3.5. Lázadás a „személyes érintettség” Plaumann-tesztben foglalt felfogása ellen, avagy a hatékony jogvédelemhez való jog uniós jogi megítélése
        2.3.3.5.1. Az Union de Pequeños Agricultores (UPA) kontra Tanács ügy
        
        2.3.3.5.2. Jégo-Quéré kontra Bizottság ügy
      - 2.3.3.6. Magánszemélyek keresetindítási joga a Lisszaboni Szerződést követően
  - 2.4. A megtámadásra nyitva álló határidő
  - 2.5. Az érvénytelenség megállapításának joghatásai
- 3. A mulasztással elkövetett jogsértés
  - 3.1. A privilegizált keresetindításra jogosultak
  - 3.2. Nem privilegizált keresetindításra jogosultak
- 4. Az Unió magánjogi felelőssége
  - 4.1. Az Unió szerződésen alapuló felelőssége
    - 4.1.1. A joghatósággal rendelkező bíróság
    - 4.1.2. Az Európai Unió Bíróságát megnevező választottbírósági kikötés
    - 4.1.3. A szerződésre alkalmazandó jog
  - 4.2. Az Unió felelőssége az általa szerződésen kívül okozott kárért
    - 4.2.1. Az Unió felelőssége jogellenes aktusával okozott kárért
      - 4.2.1.1. A Plaumann-elv a kártérítés terén
      - 4.2.1.2. A Schöppenstedt-formula
      - 4.2.1.3. A felelősség megoszlása az Unió és a tagállamok között
    - 4.2.2. Az Unió felelőssége jogszerű aktusával okozott kárért
  - 4.3. A kártérítési felelősség elévülése
X. fejezet A Bíróság eljárása
- 1. Az eljárás vázlata
- 2. A képviselet
- 3. Az írásbeli és a szóbeli eljárás
- 4. Az eljárás nyelve
- 5. Az írásbeli eljárás
  - 5.1. A beavatkozás
  - 5.2. Az előzetes jelentés
- 6. A bizonyítás
  - 6.1. A tanúk idézése és meghallgatása
  - 6.2. Szakértő kirendelése
- 7. A szóbeli szakasz
- 8. A határozat meghozatala
  - 8.1. A tanácskozás (deliberation, les délibérations)
  - 8.2. Az ítélet
- 9. Egyéb eljárási szabályok
  - 9.1. Az egyezség
  - 9.2. Elállás a keresettől
  - 9.3. Mulasztási ítélet és ellentmondás
  - 9.4. A költségek
  - 9.5. Költségmentesség (legal aid, aide juridictionnelle)
  - 9.6. Az ítélet értelmezésére irányuló kérelem
- 10. Speciális eljárások
  - 10.1. Az előzetes döntéshozatali eljárás néhány specifikuma
  - 10.2. Indokolt végzéssel adott válasz
  - 10.3. A gyorsított eljárás
  - 10.4. A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás
  - 10.5. A perújítás (application for revision, révision)
  - 10.6. A Törvényszék határozatával szembeni fellebbezés
  - 10.7. A Törvényszék határozatainak felülvizsgálata
- 11. Elévülés az Unió szerződésen kívüli károkozása esetén
- 12. Uniós intézmény aktusa végrehajtásának felfüggesztése, egyéb ideiglenes intézkedések
- 13. Magyarország a Bíróságon és a Törvényszéken
XI. fejezet A belső piac joga
- 1. Bevezetés
- 2. Az áruk szabad mozgása
  - 2.1. A vámunió, a vámok és a vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma
    - 2.1.1. A vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma – az „olasz műkincs” ügy
    - 2.1.2. Kivétel a szabály alól: a tagállami bevételek rendszerébe ágyazott közteher
    - 2.1.3. Másik kivétel: kötelező ellenőrzés a határon
  - 2.2. A diszkriminatív adóztatás tilalma
    - 2.2.1. Esetek a közvetlen adódiszkrimináció köréből
    - 2.2.2. A közvetett adódiszkrimináció
    - 2.2.3. Az uniós joggal ellentétesen beszedett adót vissza kell téríteni
  - 2.3. A mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma
    - 2.3.1. A mennyiségi korlátozások tilalma
    - 2.3.2. A mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések tilalma az import vonatkozásában (EUMSz 34. cikk)
      - 2.3.2.1. A Dassonville-formula
      - 2.3.2.2. A Cassis de Dijon-formula – a feltétlenül érvényesítendő követelmények és a kölcsönös elismerés elve
        2.3.2.2.1. A kölcsönös elismerés elvének alkalmazása uniós szabályozás hiányában
        
        2.3.2.2.2. A kölcsönös elismerés elvének műszaki szabályokra alkalmazásáról szóló rendelet
      - 2.3.2.3. A Keck-formula
      - 2.3.2.4. A Keck ügy után
    - 2.3.3. Az export mennyiségi korlátozása és a vele azonos hatású intézkedés tilalma (EUMSz 35. cikk)
    - 2.3.4. A behozatal és a kivitel megengedhető korlátozásai
      - 2.3.4.1. Az EUMSz 36. cikkében foglalt kivételek
        2.3.4.1.1. Közerkölcs
        
        2.3.4.1.2. Közrend
        
        2.3.4.1.3. Közbiztonság
        
        2.3.4.1.4. Emberek, állatok és növények egészségének védelme
      - 2.3.4.2. Az engedélyezési rendszerekkel szemben támasztott követelmények
      - 2.3.4.3. Megengedhető korlátozások: a feltétlenül érvényesítendő követelmények
- 3. A munkavállalók szabad mozgása
  - 3.1. Az EUMSz 45. cikk személyi hatálya – ki a munkavállaló?
    - 3.1.1. A végzett munka időtartama, a munka célja, a tagállamok szociális ellátó rendszeréhez való viszony
    - 3.1.2. A munkát keresők jogai
  - 3.2. Az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete a munkavállalók Közösségen (Unión) belüli szabad mozgásáról
  - 3.3. A közvetett diszkrimináció tilalma
  - 3.4. A nem diszkriminatív korlátozások a munkavállalók szabad mozgása terén
  - 3.5. Kivételek a munkavállalók (személyek) szabad mozgásának biztosítása alól
    - 3.5.1. A Van Duyn ügy – a közrendre hivatkozó korlátozások
    - 3.5.2. A munkavállalás szabadsága alóli speciális kivétel: a közszolgálatban történő foglalkoztatás
- 4. A letelepedés szabadsága
  - 4.1. A letelepedés (vállalkozás) szabadsága (joga) a Szerződésben
  - 4.2. Az „önálló vállalkozók” letelepedése
    - 4.2.1. Az önálló vállalkozó (self employed person) meghatározása
    - 4.2.2. A letelepedés szabadsága a vállalatok tekintetében
      - A Daily Mail ügy
      - A Centros ügy
    - 4.2.3. A letelepedés megengedett korlátozása
  - 4.3. Az Unió „társasági joga”
    - 4.3.1. A társasági jogi irányelvek
    - 4.3.2. Az európai részvénytársaság jogi szabályozása
- 5. A szolgáltatásnyújtás szabadsága
  - 5.1. Bevezetés
  - 5.2. A szabadság meghatározása és a szolgáltatás fogalma a Szerződésben
  - 5.3. A szabadság tartalma
  - 5.4. A szolgáltatás igénybevételének szabadsága
  - 5.5. Kire vonatkozik a szabadság?
  - 5.6. Az egészségügyi szolgáltatások és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
  - 5.7. A jogellenes tevékenységek és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
  - 5.8. A szociális juttatások és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
  - 5.9. A szolgáltatásnyújtás tagállami korlátozásának feltételei
  - 5.10. A Dassonville-formula a szolgáltatások terén
  - 5.11. A feltétlen érvényesülést követelő követelmények (mandatory requirements) a szolgáltatások körében
  - 5.12. A szolgáltatás és a letelepedés szabadságára együttesen irányuló másodlagos szabályozás
    - 5.12.1. A szabályozott szakmák gyakorlásának alapfeltétele a belső piacon – a más tagállamban szerzett szakmai képesítések elismerése
      - 5.12.1.1. Bevezetés
      - 5.12.1.2. Az úgynevezett „Vlassopoulou-elv”
      - 5.12.1.3. A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv
    - 5.12.2. Az ügyvédi tevékenység tagállamok közötti szolgáltatásnyújtáskénti gyakorlása
    - 5.12.3. Az ügyvédi hivatás letelepedés jellegű, tartós gyakorlása
    - 5.12.4. A szolgáltatási irányelv
  - 5.13. A szolgáltatásnyújtás szabadsága és a munkavállalók kollektív érdekvédelme
- 6. A tőkemozgások és a fizetések szabadsága
  - 6.1. Mi a tőkemozgás?
  - 6.2. A jelenleg hatályos rendelkezések
  - 6.3. Kivételek a tőkemozgások korlátozásának tilalma alól
    - 6.3.1. A tagállamok által bevezethető (fenntartható) korlátozó hatású rendelkezések
    - 6.3.2. A Tanács által bevezethető korlátozások
    - 6.3.3. Az Európai Parlament és a Tanács által bevezethető korlátozások
    - 6.3.4. Feltétlenül érvényesítendő követelmények (mandatory requirements) a tőkemozgások korlátozásának igazolásaként
- 7. A belső piaci jogharmonizáció joga
  - 7.1. Az uniós jogharmonizációról
  - 7.2. Az uniós jogharmonizáció módszerei
  - 7.3. A jogharmonizáció joga a belső piac terén
    - 7.3.1. A jogharmonizáció megváltozott stratégiája az Egységes Európai Okmány (a Bizottság Fehér Könyve) nyomán
    - 7.3.2. A jogharmonizáció határa az Európai Bíróság esetjogában (a Tobacco ügy)
    - 7.3.3. A Bizottság ajánlása a belső piaci irányelvek átvételéről
  - 7.4. Magyarország uniós jogharmonizációja
    - 7.4.1. Jogközelítés a társulási szerződésben
    - 7.4.2. A jogharmonizáció közigazgatási joga
- 8. Kitekintés
XII. fejezet A vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok
- 1. Bevezetés az Európai Unió versenyjogába
  - 1.1. Az uniós versenyjog forrásai
    - 1.1.1. Elsődleges jogforrások
      - 1.1.1.1. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
      - 1.1.1.2. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
      - 1.1.1.3. A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzése
      - 1.1.1.4. A közvállalkozásokra, a különleges és kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozásokra vonatkozó szabályozás
      - 1.1.1.5. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás
    - 1.1.2. A másodlagos jogforrások
    - 1.1.3. A bírósági ítéletek
  - 1.2. Az Unió versenypolitikájának és versenyjogának sajátosságai, céljai
    - 1.2.1. A fogyasztói jólét növelése
    - 1.2.2. Egészséges piaci struktúra kialakítása és fenntartása
    - 1.2.3. A belső piaci integráció létrejöttének elősegítése és védelme
    - 1.2.4. Versenyen kívüli szempontok hatása a versenypolitikára
- 2. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
  - 2.1. A vállalkozás fogalma az EU versenyjogában
    - 2.1.1. Bevezetés
    - 2.1.2. Az absztrakt teszt
    - 2.1.3. A konkrét teszt
    - 2.1.4. A gazdasági és funkcionális egységek mint az uniós versenyjog alanyai
  - 2.2. A vállalkozások társulásai
  - 2.3. Az uniós versenyjog területi hatálya
  - 2.4. Az elkövetési magatartások
    - 2.4.1. A megállapodás
    - 2.4.2. Az összehangolt magatartás
    - 2.4.3. Az egységes és folyamatos jogsértés
    - 2.4.4. A vállalkozások társulásainak döntése
    - 2.4.5. A vállalati társulás döntésének elhatárolása az állami intézkedésektől
  - 2.5. Alkalmasság a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására
    - 2.5.1. A Bizottság 2004-es közleménye
    - 2.5.2. Érzékelhető kereskedelmi hatás – a csekély jelentőségű megállapodások
  - 2.6. A közös piaci verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása mint cél vagy hatás
    - 2.6.1. A piaci hatásvizsgálat szükségessége
    - 2.6.2. A szükséges és arányos korlátozások
    - 2.6.3. Az immanens korlátozások
    - 2.6.4. A Bizottság iránymutatása a 101. cikk alkalmazásáról
    - 2.6.5. Az érzékelhetőség szabálya – csekély jelentőségű (de minimis) megállapodások
  - 2.7. A tilalom alóli kivétel
    - 2.7.1. A 101. cikk (3) bekezdésének értelmezéséről szóló bizottsági közlemény
    - 2.7.2. A csoportmentesítések
  - 2.8. A magánjogi jogkövetkezmények
  - 2.9. Magyar vonatkozások
- 3. Az erőfölénnyel való visszaélés tilalma
  - 3.1. Bevezetés
  - 3.2. Az érintett piac meghatározása
    - 3.2.1. Az érintett termék- és földrajzi piac meghatározásának egy-egy példája
  - 3.3. Az erőfölény
  - 3.4. A visszaélésszerű magatartás
    - 3.4.1. Kizárólagossági megállapodások
    - 3.4.2. Elzárkózás üzleti kapcsolattól és árprés
      - 3.4.2.1. A szállítás megtagadása
      - 3.4.2.2. A szerződéskötés megtagadása
      - 3.4.2.3. Az árprés
    - 3.4.3. Árpolitikához kapcsolódó visszaélések
      - 3.4.3.1. Felfaló árazás
      - 3.4.3.2. Túlzott ár
      - 3.4.3.3. Árdiszkrimináció
      - 3.4.3.4. Tiltott árkedvezmények
        3.4.3.4.1. Hűségkedvezmények
        
        3.4.3.4.2. Az egyéniesített célkedvezmények
        
        3.4.3.4.3. A standardizált mennyiségi célkedvezmények
    - 3.4.4. Árukapcsolás
    - 3.4.5. A verseny csökkentése mint visszaélés
    - 3.4.6. Egyéb visszaélések
  - 3.5. Egy speciális téma: az együttes erőfölénnyel való visszaélés
  - 3.6. Magyar vonatkozások
- 4. Az antitröszteljárás
  - 4.1. Az uniós versenyjog centrális szintű alkalmazása
    - 4.1.1. Az Európai Bizottság eljárása
      - 4.1.1.1. Eljárás hivatalból
      - 4.1.1.2. Eljárás panasz alapján
      - 4.1.1.3. Eljárás bejelentés alapján
      - 4.1.1.4. Az ideiglenes intézkedések
      - 4.1.1.5. Az információ kérése
      - 4.1.1.6. A helyszíni vizsgálat
      - 4.1.1.7. A kifogásközlés
      - 4.1.1.8. A szóbeli meghallgatás
    - 4.1.2. A felek jogai az eljárás során
      - 4.1.2.1. A tények megismeréséhez való jog
      - 4.1.2.2. Az álláspont kifejtéséhez való jog
      - 4.1.2.3. Védekezéshez való jog
      - 4.1.2.4. Az önvád korlátozott tilalma
      - 4.1.2.5. Titokvédelem
      - 4.1.2.6. A jogorvoslathoz való jog
    - 4.1.3. A Bizottság eljárást lezáró érdemi aktusai
      - 4.1.3.1. A negatív formális határozatok
      - 4.1.3.2. A pozitív formális határozatok
      - 4.1.3.3. A pozitív informális aktusok
    - 4.1.4. A pénzbírság kiszabása
      - 4.1.4.1. A pénzbírság alapösszegének kiszámítása
      - 4.1.4.2. Az alapösszeget módosító körülmények
    - 4.1.5. A Bizottság engedékenységi politikája és a vitarendezés
    - 4.1.6. Az Európai Unió Bírósága előtti eljárás
  - 4.2. A uniós versenyjog decentralizált, tagállami szintű alkalmazása
    - 4.2.1. A nemzeti bíróságok mint az uniós versenyjog alkalmazói
      - 4.2.1.1. Az uniós versenyjog alkalmazása magyar bíróságok által
    - 4.2.2. A nemzeti versenyhatóságok és a nemzeti bíróságok mint a nemzeti jogszabályok alkalmazói
      - 4.2.2.1. Kettős jogalap egy eljárásban alkalmazva
      - 4.2.2.2. Az uniós jog és a tagállami jog kapcsolata
    - 4.2.3. A nemzeti versenyhatóságok mint az uniós versenyjog alkalmazói
      - 4.2.3.1. Az ügyallokáció szabályai
      - 4.2.3.2. Együttműködés a Hálózaton belül
      - 4.2.3.3. Magyar vonatkozások
- 5. A vállalkozások közötti összefonódások uniós ellenőrzése
  - 5.1. Az összefonódás meghatározása
    - 5.1.1. Az egyedüli irányítás
    - 5.1.2. A közös irányítás
  - 5.2. A közös vállalatok alapításának versenyjogi megítéléséről röviden
  - 5.3. A közösségi léptékű összefonódás
  - 5.4. A közösségi léptékű összefonódások megítélésének szempontjai
  - 5.5. Eljárásjogi kérdések
    - 5.5.1. A jogalkalmazó hatóság és az alkalmazandó jog kérdése
    - 5.5.2. Az eljárás menete
      - 5.5.2.1. A vizsgálat első fázisa
      - 5.5.2.2. A vizsgálat második fázisa
    - 5.5.3. Az eljárást lezáró határozatok
      - 5.5.3.1. Az összefonódás módosítása és az engedélyező határozat
      - 5.5.3.2. Negatív jogkövetkezmények
    - 5.5.4. Az egyszerűsített eljárás
    - 5.5.5. Statisztika
  - 5.6. Az összefonódások versenykorlátozó hatása
    - 5.6.1. Iránymutatás a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről
    - 5.6.2. Példák a horizontális összefonódások megítélésére
    - 5.6.3. Iránymutatás a nem horizontális összefonódásokról
      - 5.6.3.1. A vertikális összefonódások
      - 5.6.3.2. A konglomerátum létrejöttéhez vezető összefonódások
    - 5.6.4. Példák a nem horizontális összefonódások megítélésére
  - 5.7. Egy speciális témakör: az együttes erőfölényes helyzetek (kollektív dominancia) kialakulásának megelőzése
  - 5.8. A bizottsági határozatok bírósági felülvizsgálata és a bizottsági gyakorlat
XIII. fejezet A tagállamokra vonatkozó versenyjogi szabályok
- 1. A közvállalkozásokra és közszolgáltatókra vonatkozó szabályozás – a Szerződés 106. cikke
  - 1.1. Az uniós versenyjog alkalmazása a közvállalkozásokra és a meghatározott típusú egyéb vállalkozásokra
  - 1.2. A versenyszabályok alkalmazásának kötelezettsége alóli kivétel
- 2. Az állam magatartásának megítélése az EU-Szerződés 4. cikk (3) bekezdésének és az EUMSz 101., 102. cikkeinek együttes értelmezése alapján
- 3. Az állami támogatások uniós jogi megítélése
  - 3.1. Az állami támogatások tilalma
    - 3.1.1. A támogatás az államnak betudható és állami forrástranszferrel jár
    - 3.1.2. Az előny fogalma
      - 3.1.2.1. A piacgazdasági szereplő elve
    - 3.1.3. A szelektivitás követelménye
      - 3.1.3.1. Földrajzi szelektivitás
      - 3.1.3.2. A tárgyi szelektivitás
    - 3.1.4. A verseny torzítása és a kereskedelemre gyakorolt hatása
  - 3.2. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működésével megbízott vállalkozások veszteségének ellentételezését szolgáló támogatások összeegyeztethetősége a 107. cikk (1) bekezdésével és a 106. cikk (2) bekezdésével
  - 3.3. A megengedhető állami támogatások
    - 3.3.1. Az általános csoportmentesítő rendelet (rövidítve GBER)
    - 3.3.2. Regionális támogatások
    - 3.3.3. Környezetvédelmi támogatások
    - 3.3.4. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott támogatások
    - 3.3.5. A magyar derogációk
  - 3.4. Eljárásjog
    - 3.4.1. Az Európai Bizottság eljárása
      - 3.4.1.1. A bejelentett támogatásokra vonatkozó eljárás
      - 3.4.1.2. A jogellenes állami támogatásokkal kapcsolatos eljárás
      - 3.4.1.3. A létező támogatási programokra vonatkozó eljárás
    - 3.4.2. Bírósági felülvizsgálat
    - 3.4.3. Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alkalmazása a nemzeti bíróságokon
  - 3.5. Az állami támogatási jog jelentősége és modernizációja
  - 3.6. Magyar vonatkozások
Irodalomjegyzék
- Cikkek, tanulmányok

Wolters Kluwer Kft.

ISBN: 978 963 295 611 4

Online megjelenés éve: 2017

A kiadvány hiánypótló jelleggel ad átfogó képet az Európai Unió jogrendszeréről. Az elsősorban egyetemi tananyagnak szánt mű, amely nélkülözhetetlen az európai jogi államvizsga letételéhez is, bemutatja az integrációs szervezet fejlődését, intézményrendszerét; jogalkotási, döntéshozatali és jogszolgáltatási rendszerét és a belső piac működését. Az európai versenyjog ismertetése mellett hangsúlyt kap a műben a közös politikák rendszerének és egyes elemeinek a bemutatása is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varnay-papp-az-europai-unio-joga