Az Európai Unió joga

Papp Mónika, Várnay Ernő: Az Európai Unió joga

Az Európai Unió joga
Impresszum
Előszó
Rövidítések jegyzéke
I. fejezet Az európai integrációs szervezet fejlődése – elmélyülés és kibővülés
- 1. Bevezetés
- 2. A Közösségek létrejötte
  - 2.1. Közvetlen előzmények
  - 2.2. Az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte
    - 2.2.1. Az ESZAK céljai
    - 2.2.2. Az ESZAK intézményrendszere
  - 2.3. Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozása
- 3. A Hatok Európájától a Tizenkettek Európájáig
  - 3.1. A Luxemburgi kompromisszum
  - 3.2. A külpolitikai kooperáció létrejötte
  - 3.3. Az első kibővülés
  - 3.4. A déli kibővülés
- 4. Az Egységes Európai Okmánytól a keleti kibővülésekig
  - 4.1. Az Egységes Európai Okmány
    - 4.1.1. Intézményi változások
    - 4.1.2. Tartalmi újítások
  - 4.2. A Maastrichti Szerződés
    - 4.2.1. A szerződés felépítése
    - 4.2.2. Az uniós polgárság
    - 4.2.3. Intézményi változások
    - 4.2.4. Új közösségi kompetenciák
    - 4.2.5. Az Unió II. pillére, a Közös Kül- és Biztonságpolitika
    - 4.2.6. Az Unió III. pillére, a belügyi és igazságügyi együttműködés
    - 4.2.7. Az új tagok felvételének rendezése
  - 4.3. Az Unió kibővülése a „maradék EFTA” államokkal – Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása
  - 4.4. Az Amszterdami Szerződés
    - 4.4.1. Újítások az Uniós Szerződésben
    - 4.4.2. A közös kül- és biztonságpolitikát érintő módosítások
    - 4.4.3. A III. pillért érintő változások
    - 4.4.4. A megerősített együttműködés konstrukciói
    - 4.4.5. Intézményi reformok
    - 4.4.6. Új közösségi kompetenciák
  - 4.5. A Nizzai Szerződés
    - 4.5.1. Intézményi reformok
    - 4.5.2. A megerősített együttműködés
  - 4.6. A keleti kibővülések
- 5. Az Unió alkotmányosodása
  - 5.1. Szerződéstervezet egy Európai Alkotmány létrehozásáról
    - 5.1.1. Az Európai Konvent
    - 5.1.2. Az Alkotmányos Szerződés tervezetébe foglalt fontosabb változások
      - 5.1.2.1. Intézményi változások
      - 5.1.2.2. Az Unió külügyminisztere
      - 5.1.2.3. Az Európai Bíróság
      - 5.1.2.4. Az Európai Unió Alapjogi Chartája
      - 5.1.2.5. Az Unió pilléres szerkezetének megszüntetése, az Európai Közösséget létrehozó szerződés hatályon kívül helyezése
      - 5.1.2.6. Az Unió szimbólumai
      - 5.1.2.7. Az Unió és a tagállamok hatásköreinek elhatárolása
      - 5.1.2.8. Az Unió jogának elsőbbsége a tagállamok jogával szemben
      - 5.1.2.9. A másodlagos jogforrások új rendszere
  - 5.2. A Lisszaboni (Reform) Szerződés
    - 5.2.1. A Lisszaboni (Reform) Szerződés
    - 5.2.2. A Lisszaboni Szerződés legfontosabb újításai
- 6. Magyarország és az Európai Közösségek (Európai Unió)
  - 6.1. Az „előtörténet”
  - 6.2. A társulási megállapodás
    - 6.2.1. A megállapodás tartalma
    - 6.2.2. Jogközelítés a társulási megállapodásban
    - 6.2.3. Együttműködés a társulási megállapodásban
    - 6.2.4. A megállapodás intézményi kerete
  - 6.3. A Koppenhágai Csúcs és kritériumai
    - 6.3.1. A kritériumok
    - 6.3.2. Magyarország csatlakozásának fontosabb lépései
  - 6.4. Az előcsatlakozási partnerség
  - 6.5. A Csatlakozási Szerződés
  - 6.6. Az átmeneti eltérések (az úgynevezett derogációk)
II. fejezet Az intézményrendszer
- 1. Bevezetés
- 2. Az Európai Unió intézményei
  - 2.1. Az Európai Tanács
    - 2.1.1. Előzmények
    - 2.1.2. Az Európai Tanács szerepe és hatáskörei
    - 2.1.3. Az Európai Tanács tovább intézményesül
    - 2.1.4. Az Európai Tanács elnöke
  - 2.2. Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács)
    - 2.2.1. A Tanács feladatai
    - 2.2.2. A Tanács összetétele
    - 2.2.3. A Tanács formációi
    - 2.2.4. A Tanács elnöksége
    - 2.2.5. A Tanács Főtitkársága
    - 2.2.6. A Coreper
    - 2.2.7. A tanácsi bizottságok és munkacsoportok
    - 2.2.8. A Politikai és Biztonsági Bizottság
    - 2.2.9. A Tanács működése
    - 2.2.10. A szavazás a Tanácsban
  - 2.3. A Bizottság
    - 2.3.1. A Bizottság feladatai
    - 2.3.2. A Bizottság összetétele
    - 2.3.3. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
    - 2.3.4. A Bizottság tagjainak kinevezési eljárása
    - 2.3.5. A Bizottság tagjainak státusa
    - 2.3.6. A Bizottság elnöke
    - 2.3.7. A Bizottság működése
    - 2.3.8. A Bizottság hivatali apparátusa, a „brüsszeli bürokrácia”
    - 2.3.9. Az Európai Külügyi Szolgálat
  - 2.4. Az Európai Parlament
    - 2.4.1. Az Európai Parlament feladatai, hatásköre
    - 2.4.2. Az Európai Parlament szerepe a KKBP terén
    - 2.4.3. Az Európai Parlament összetétele
    - 2.4.4. Az Európai Parlament szervezete és működése
    - 2.4.5. A petíció
    - 2.4.6. Az ombudsman
      - 2.4.6.1. A jogintézmény általános jellemzése; az ombudsman eszközei
      - 2.4.6.2. Az ombudsman is sérthet jogot
  - 2.5. Az Európai Unió Bírósága
    - 2.5.1. Az Európai Bíróság feladatai, hatáskörei
      - 2.5.1.1. A Bíróság hatáskörei
      - 2.5.1.2. Az Európai Unió Bírósága hatáskörének korlátai
    - 2.5.2. A Bíróság összetétele, szervezete, működése
    - 2.5.3. A főtanácsnokok
    - 2.5.4. A Törvényszék
      - 2.5.4.1. A Törvényszék hatáskörei
      - 2.5.4.2. A Törvényszék összetétele, szervezete
      - 2.5.4.3. Fellebbezés a Törvényszék határozataival szemben
    - 2.5.5. A különös hatáskörű törvényszékek, az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke
      - 2.5.5.1. Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke
      - 2.5.5.2. Jelentős változások 2016-tól a Bíróság igazságszolgáltatási szervezet-rendszerében
    - 2.5.6. Az Európai Bíróság jogértelmezési módszerei
      - 2.5.6.1. A szó szerinti (nyelvtani) értelmezés
      - 2.5.6.2. Az uniós jog többnyelvűsége
      - 2.5.6.3. A történeti értelmezés
      - 2.5.6.4. A rendszertani értelmezés
      - 2.5.6.5. A jog-összehasonlító módszer
        2.5.6.5.1. Az elméleti háttér
        
        2.5.6.5.2. A jog-összehasonlító módszer alkalmazásának típusai, avagy a joghézag kitöltése az uniós jogban
      - 2.5.6.6. A célkutató (teleologikus) értelmezés
  - 2.6. A Számvevőszék
    - 2.6.1. A Számvevőszék feladatai
    - 2.6.2. Az ellenőrzés szempontjai, a Számvevőszék működése
    - 2.6.3. Hozzáférés az információkhoz
    - 2.6.4. A Számvevőszék összetétele
    - 2.6.5. A Számvevőszék függetlensége
  - 2.7. Az Európai Központi Bank – a monetáris unió intézményi aspektusa
    - 2.7.1. A Központi Bankok Európai Rendszerének felépítése, feladatai
    - 2.7.2. A monetáris politika eszközei
    - 2.7.3. Az Európai Központi Bank – az Unió intézménye
      - 2.7.3.1. AZ EKB felépítése és működése
        2.7.3.1.1. Az Általános Tanács
        
        2.7.3.1.2. Az EKB szabályozási hatásköre
        
        2.7.3.1.3. Az EKB jogalkotást érintő véleményezési jogköre
        
        2.7.3.1.4. Egy új hatáskör: a pénzügyi intézmények prudenciális felügyelete
      - 2.7.3.2. A KBER és az EKB függetlensége
      - 2.7.3.3. „Összekapcsolás”: az EKB az Unió intézményi rendjében
      - 2.7.3.4. A Monetáris Unió külső viszonyai
- 3. A tanácsadó szervek
  - 3.1. A Gazdasági és Szociális Bizottság
  - 3.2. A Régiók Bizottsága
- 4. Az Európai Beruházási Bank
- 5. Az ügynökségek
III. fejezet Jogforrások – jogalkotás – döntéshozatal
- 1. Bevezetés
- 2. Az elsődleges uniós jog
  - 2.1. Az alapszerződések (a Szerződések)
    - 2.1.1. Az alapszerződések tartalma
    - 2.1.2. Az alapszerződések felépítése
    - 2.1.3. Az Unió értékrendje
    - 2.1.4. Az Unió céljai
    - 2.1.5. Az Unió hatáskörei és a hatáskör-átruházás elve
    - 2.1.6. Az Unió kizárólagos hatáskörei
    - 2.1.7. Az Unió (tagállamokkal) megosztott hatáskörei
    - 2.1.8. Az Unió támogató-összehangoló-kiegészítő hatáskörei
    - 2.1.9. Az Unió szervezetrendszere
    - 2.1.10. Az Unió jogrendje
    - 2.1.11. A lojalitás elve
    - 2.1.12. Az alapszerződések módosítása, a felülvizsgálati eljárások
      - 2.1.12.1. A rendes felülvizsgálati eljárások
      - 2.1.12.2. Az egyszerűsített módosítási eljárások
      - 2.1.12.3. Az úgynevezett átvezető (passerelle) eljárások
    - 2.1.13. A csatlakozási szerződések
    - 2.1.14. Az alapszerződések időtartama és a kilépés szabályozása
    - 2.1.15. Az alapszerződések területi hatálya
  - 2.2. Jogelvek
    - 2.2.1. Jogi alapelvek a közösségi (uniós) jogban
    - 2.2.2. Az arányosság elve az uniós jogban
      - 2.2.2.1. Az arányosság elvének vizsgálata a Közösség (Unió) intézkedései kapcsán
      - 2.2.2.2. Az arányosság elvének vizsgálata a tagállamok uniós jog alá tartozó aktusai kapcsán
    - 2.2.3. Az alapvető emberi jogok mint általános jogelvek
      - 2.2.3.1. Az alapvető emberi jogok az Európai Bíróság gyakorlatában
      - 2.2.3.2. A Kadi és Yusuf ügyek – Az alapjogok védelmének újabb megalapozása
      - 2.2.3.3. Az általános jogelvek és az emberi jogok az intézmények, illetve a tagállamok közös dokumentumaiban
      - 2.2.3.4. Az Európai Unió Alapjogi Chartája
        2.2.3.4.1. A Chartában foglalt jogok
        
        2.2.3.4.2. Kit kötelez a Charta?
- 3. A másodlagos uniós jog
  - 3.1. A másodlagos – az intézmények által alkotott – uniós jogi aktusokkal szemben támasztott általános követelmények
    - 3.1.1. A jogalap kérdése
    - 3.1.2. A 352. cikk mint „kiegészítő” jogalap
    - 3.1.3. A szubszidiaritás elve
      - 3.1.3.1. A szubszidiaritás elve tiszteletben tartásának nemzeti parlamentek általi ellenőrzése
      - 3.1.3.2. Az indokolási kötelezettség
      - 3.1.3.3. A bírósági ellenőrzés
      - 3.1.3.4. Szubszidiaritás a British American Tobacco ügyben
    - 3.1.4. Az indokolási kötelezettség
  - 3.2. A rendelet
  - 3.3. A határozat
  - 3.4. Az irányelv
    - 3.4.1. Az átültetés
    - 3.4.2. Közzététel, hatálybalépés
  - 3.5. Vélemények és ajánlások – soft law az Európai Unióban
  - 3.6. Közlemények az uniós jogban
  - 3.7. Az EKB által kibocsátott aktusok
  - 3.8. Az intézmények (szervek) belső eljárási szabályzatai
  - 3.9. A másodlagos jogforrások hierarchiája
- 4. A nemzetközi szerződések az uniós jogban
  - 4.1. Az EUSz-ben megjelenő szerződéskötési felhatalmazások
  - 4.2. Az EUMSz-ben megjelenő szerződéskötési jogosultságok
  - 4.3. Beleértett külső hatáskörök
  - 4.4. Az általános szerződéskötési eljárás
  - 4.5. Kit köteleznek az Unió által vállalt kötelezettségek?
  - 4.6. A nemzetközi szerződések helye az uniós jogi hierarchiában
  - 4.7. Vegyes szerződések
  - 4.8. A tagállamok által kívülállókkal kötött nemzetközi szerződések és az uniós jog
    - 4.8.1. A Szerződések, illetve az azokból fakadó kötelezettségek hatálybalépése előtt kötött szerződések
    - 4.8.2. A Szerződések hatálybalépése után (a csatlakozást követően) kötött megállapodások
- 5. Formális aktusok az Unió közös kül- és biztonságpolitikája (KKBP) terén
- 6. Döntéshozatali eljárások az Európai Unióban
  - 6.1. Jogalkotási eljárások az Unióban
    - 6.1.1. A rendes jogalkotási eljárás (EUMSz 294. cikk)
    - 6.1.2. A különleges jogalkotási eljárások
    - 6.1.3. A Bizottság végrehajtási aktusainak kibocsátása – az úgynevezett komitológiai eljárások
  - 6.2. Az Unió költségvetésének elfogadása
    - 6.2.1. A többéves pénzügyi keret
    - 6.2.2. A költségvetés bevételeinek meghatározása
    - 6.2.3. Az éves költségvetés elfogadása
- 7. Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel kormányzati előkészítése és képviselete
  - 7.1. A magyar álláspont kialakításában részt vevő szervek
    - 7.1.1. A szakértői csoportok
    - 7.1.2. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB)
  - 7.2. A magyar álláspont kialakításának rendje
  - 7.3. A magyar álláspont képviselete
  - 7.4. Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás az európai uniós ügyekben
IV. fejezet Az uniós polgárság
- 1. Az uniós polgárság az Alapszerződésben, illetve az Alapjogi Chartában
- 2. A tartózkodás és a szabad mozgás joga
- 3. A 2004/38/EK irányelv az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról
  - 3.1. Az irányelv kedvezményezettjei
  - 3.2. A kiutazás és beutazás joga
  - 3.3. A tartózkodási jog
    - 3.3.1. A három hónapos tartózkodási jog
    - 3.3.2. Tartózkodási jog három hónapot meghaladóan
    - 3.3.3. Az uniós polgárokra és családtagjaikra vonatkozó adminisztratív formai követelmények
    - 3.3.4. A tartózkodási jog megtartásának speciális esetei
    - 3.3.5. A huzamos tartózkodási jog
  - 3.4. A szabad mozgás korlátozása
  - 3.5. Az Európai Bíróság újabb esetjoga az uniós polgárokat megillető jogok korlátozhatóságáról
- 4. Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon
- 5. Aktív és passzív választójog az Európai Parlament képviselőinek választásán
- 6. Diplomáciai és konzuli védelemhez való jog
- 7. A petíció joga, az ombudsmanhoz fordulás joga és a polgári kezdeményezés
V. fejezet Az uniós jog közvetlen hatálya
- 1. Bevezetés
- 2. Az elv kimondása, a Van Gend en Loos ügy
- 3. A közvetlen hatály feltételei
  - 3.1. A rendelkezés alanyi jogot kíván juttatni a magánszemélyeknek
  - 3.2. A rendelkezés „feltétel nélküli” volta
  - 3.3. A rendelkezés „alkalmazása ne függjön közösségi vagy tagállami szervek további intézkedésétől”
  - 3.4. A rendelkezés „kellően pontos (vagyis világos és egyértelmű)” volta
  - 3.5. A rendelkezés „negatív kötelezettséget előíró” volta
- 4. A Szerződések rendelkezéseinek közvetlen hatálya
- 5. A másodlagos jog közvetlen hatálya
  - 5.1. A rendeletek
  - 5.2. A határozatok
  - 5.3. Az irányelvek
    - 5.3.1. Közvetlen hatály háromoldalú jogviszonyokban
    - 5.3.2. Szinte horizontális közvetlen hatály
- 6. Az Unió által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya
- 7. Az állam fogalmának kitágítása az Európai Bíróság ítéleteiben
  - 7.1. A Marshall ügy
  - 7.2. A Costanzo ügy
  - 7.3. A Foster kontra British Gas ügy
- 8. A közvetett hatály
  - 8.1. A Marleasing ügy
  - 8.2. A közvetett hatály korlátai
- 9. A tagállamok kártérítési felelőssége az uniós jog megsértésével okozott kárért
  - 9.1. Az irányelvek átültetésének elmulasztásával okozott kárért viselt tagállami kártérítési felelősség, az úgynevezett Francovich-elv
  - 9.2. A tagállam kárfelelősségének feltételei
    - 9.2.1. A Francovich ügyben rögzített feltételek
    - 9.2.2. A tagállami kárfelelősség feltételei a Brasserie du Pêcheur/Factortame II ügyben
      - 9.2.2.1. A jogsértés kellően súlyos volta
      - 9.2.2.2. A közvetlen okozati összefüggés
    - 9.2.3. Jogerős bírói ítélettel okozott kár
      - 9.2.3.1. A Köbler ügy
      - 9.2.3.2. Az Európai Bíróság tovább tisztázza álláspontját – a Traghetti ügy
      - 9.2.3.3. Kérdések a kárigény érvényesítésével kapcsolatban
- 10. Az uniós jogon alapuló igények érvényesítése a tagállami bíróságokon
  - 10.1. A tagállami eljárásjogi autonómia elve
  - 10.2. Az egyenértékűség és a minimális védelem ikerelvei
  - 10.3. A hatékony bírói jogvédelem
VI. fejezet Az uniós jog és a tagállamok joga – az uniós jog elsőbbségének elve a tagállami joggal szemben
- 1. Az uniós jog elsőbbségének elve
- 2. A közösségi (uniós) jog elsőbbségének kimondása
  - 2.1. Mi történik a „nem alkalmazott” tagállami jogszabállyal?
  - 2.2. Az elsőbbség terjedelme
- 3. Az elv kibontakozása az Európai Bíróság esetjogában
  - 3.1. A Costa kontra ENEL ügy
  - 3.2. Az Internationale Handelsgesellschaft ügy
  - 3.3. A Simmenthal ügy
  - 3.4. A Factortame ügy
  - 3.5. A Melloni ügy
  - 3.6. Az elsőbbség nem kerül be az alapszerződés szövegébe
- 4. Az elsőbbség befogadása a tagállami jogrendszerek oldaláról
  - 4.1. Olaszország fenntartásai
    - 4.1.1. A Frontini kontra Ministero delle Finanze ügy
    - 4.1.2. A Granital ügy
  - 4.2. Német ellenállás a közösségi jog feltétlen elsőbbségével szemben
    - 4.2.1. A Solange I. ítélet
    - 4.2.2. A cseh és a lengyel alkotmánybíróságok az uniós jog elsőbbségéről
    - 4.2.3. A Solange II. ítélet
    - 4.2.4. A Német Alkotmánybíróság „Maastricht-döntése”
    - 4.2.5. „Európa-barát” ítéletek
      - 4.2.5.1. A Banana ügy
      - 4.2.5.2. Az Alcan ügy
      - 4.2.5.3. A Lisszabon ítélet
      - 4.2.5.4. A Honeywell ítélet
  - 4.3. Franciaország
    - 4.3.1. A közösségi jog elsőbbségéről elvi szinten
    - 4.3.2. Az irányelvek megfelelő átültetésének korlátja: Franciaország „alkotmányos önazonossága”
- 5. A tagállami jogrendszerek és az uniós jogrend – alkotmányossági vita
  - 5.1. Az „európai monista”, avagy az európai alkotmány elsőbbsége felfogás
  - 5.2. A demokratikus (nemzet) államiság, avagy a tagállami alkotmány elsőbbsége felfogás
- 6. Az uniós tagság és a magyar jogrendszer
  - 6.1. A magyar Alkotmány „Európai Unió klauzulája”
  - 6.2. A magyar Alkotmánybíróság és az Európai Unió joga
  - 6.3. A magyar Alkotmánybíróság Lisszabon határozata
  - 6.4. A hallgatói szerződések ügye
VII. fejezet A tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárások
- 1. Bevezetés
- 2. Mit értünk tagállami kötelezettségszegés alatt?
- 3. A tagállam mely szervének tudható be a kötelezettségszegés?
  - 3.1. Egy Bizottság kontra Olaszország ügy
  - 3.2. A Bizottság kontra Spanyolország ügy
- 4. Az EUMSz 258. cikk szerinti eljárás
  - 4.1. Hogyan jut a Bizottság tudomására a kötelezettségszegés?
  - 4.2. Az eljárás menetének áttekintése
    - 4.2.1. Az eljárás általános menete
    - 4.2.2. A panaszeljárás
  - 4.3. Az adminisztratív szakasz formális aktusai
    - 4.3.1. A felszólító levél
    - 4.3.2. Az indokolással ellátott vélemény
  - 4.4. A bírósági szakasz
    - 4.4.1. A bizonyítási teher
    - 4.4.2. Az ítélet és annak joghatása
- 5. Az EUMSz 259. cikke szerinti eljárás
  - 5.1. A Magyarország kontra Szlovákia ügy
- 6. Az EUMSz 260. cikk (2) bekezdés szerinti eljárás – pénzügyi szankciók kiszabásának lehetősége
  - 6.1. Kényszerítő bírság és/vagy átalányösszeg
  - 6.2. A kényszerítő bírság megfizetésére kötelezés
- 7. Az EUMSz 260. cikk (3) bekezdése szerinti eljárás
- 8. A Bizottság mérlegelési joga az eljárásban, hozzáférés a dokumentumokhoz
VIII. fejezet Az előzetes döntéshozatali eljárás
- 1. Bevezetés
- 2. Az előzetes döntéshozatali eljárás egyes jogi kérdései
  - 2.1. A bírói szerv fogalma a 267. cikkben
  - 2.2. Milyen tárgyban lehet előzetes döntést kérni?
    - 2.2.1. Minden feltett kérdésre válaszolnia kell-e a Bíróságnak?
      - 2.2.1.1. A túl általános vagy hipotetikus kérdések
      - 2.2.1.2. A Foglia ügy – a nem valódi jogvita esete
      - 2.2.1.3. Az uniós jog és a tényállás között nincs összefüggés
      - 2.2.1.4. Az ügy tényállása a tagállam csatlakozása előtti
    - 2.2.2. A tagállami jog és az uniós jog összeegyeztethetőségének vizsgálata
  - 2.3. Az előzetes döntéshozatalra utalás – jog és kötelesség
    - 2.3.1. Az előzetes döntéshozatalra utalás valamennyi nemzeti bíróság joga
      - 2.3.1.1. A 2003. évi XXX. törvény
      - 2.3.1.2. Az Európai Bíróság Cartesio ügyben hozott ítélete és az előzetes döntéshozatali eljárás a magyar jogban
      - 2.3.1.3. A végzés megküldése az igazságügyi miniszternek
    - 2.3.2. Melyik nemzeti bíróság kötelessége az Európai Bírósághoz fordulás?
    - 2.3.3. Mikor nem köteles a végső fokon határozatot hozó tagállami bíró a Bírósághoz fordulni? Az Acte clair doktrína
      - 2.3.3.1. A CILFIT ügy
      - 2.3.3.2. A CILFIT-feltételek
    - 2.3.4. Az előterjesztési kötelezettség megsértése
  - 2.4. Az előzetes döntés természete, joghatása
    - 2.4.1. Az értelmezési előzetes döntés joghatása az előterjesztő bíróságra
    - 2.4.2. Az előzetes döntés joghatása a többi bíróságra
      - 2.4.2.1. A Da Costa elv – acte éclairé
      - 2.4.2.2. Az időbeli hatály
      - 2.4.2.3. Jogértelmezés vagy jogalkalmazás?
    - 2.4.3. Az érvényesség vizsgálata az előzetes döntéshozatali eljárás keretében
      - 2.4.3.1. Az uniós jogi aktus érvényességének megítélése a nemzeti bíróság által – a Foto-Frost-elv
        2.4.3.1.1. A Foto Frost ügy
        
        2.4.3.1.2. Ideiglenes intézkedés lehetősége – az Atlanta-ügy
      - 2.4.3.2. Az érvénytelenség megállapítására nem alkalmazható a Da Costa-elv
      - 2.4.3.3. Az érvénytelenséget megállapító előzetes döntés quasi erga omnes hatálya
    - 2.4.4. Az előzetes döntés joghatása a közigazgatási szervekre
    - 2.4.5. Az előzetes döntés joghatása az Unió intézményeire, illetve a tagállamok jogalkotó szerveire
- 3. A Bíróság ajánlásai a nemzeti bíróságok figyelmébe az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozóan
IX. fejezet Az uniós jogi aktusok bírósági felülvizsgálata
- 1. Bevezetés
- 2. A megsemmisítési eljárás
  - 2.1. A megtámadható aktusok
  - 2.2. Az érvénytelenség jogalapja
    - 2.2.1. Hatáskör hiánya
    - 2.2.2. Lényeges eljárási szabály megsértése
    - 2.2.3. A Szerződések vagy valamely más, a Szerződések alkalmazásával kapcsolatos jog megsértése
    - 2.2.4. Hatáskörrel való visszaélés
  - 2.3. A keresetindításra jogosultak (locus standi) meghatározása
    - 2.3.1. A privilegizált keresetindításra jogosultak köre
    - 2.3.2. Az úgynevezett kvázi privilegizált keresetindításra jogosultak
    - 2.3.3. A nem privilegizált keresetindításra jogosultak – a magánszemélyek keresetindítási joga
      - 2.3.3.1. A közvetlen érintettség
      - 2.3.3.2. A személyes érintettség. A Plaumann-teszt
      - 2.3.3.3. Rendelet formájában hozott határozat
      - 2.3.3.4. Kivételek: A rendeletek magánfelek kérelmére történő felülvizsgálata
        2.3.3.4.1. A Codorniu eset
        
        2.3.3.4.2. A magánszemélyek perlési jogának enyhébb megítélése alá eső esettípusok
      - 2.3.3.5. Lázadás a „személyes érintettség” Plaumann-tesztben foglalt felfogása ellen, avagy a hatékony jogvédelemhez való jog uniós jogi megítélése
        2.3.3.5.1. Az Union de Pequeños Agricultores (UPA) kontra Tanács ügy
        
        2.3.3.5.2. Jégo-Quéré kontra Bizottság ügy
      - 2.3.3.6. Magánszemélyek keresetindítási joga a Lisszaboni Szerződést követően
  - 2.4. A megtámadásra nyitva álló határidő
  - 2.5. Az érvénytelenség megállapításának joghatásai
- 3. A mulasztással elkövetett jogsértés
  - 3.1. A privilegizált keresetindításra jogosultak
  - 3.2. Nem privilegizált keresetindításra jogosultak
- 4. Az Unió magánjogi felelőssége
  - 4.1. Az Unió szerződésen alapuló felelőssége
    - 4.1.1. A joghatósággal rendelkező bíróság
    - 4.1.2. Az Európai Unió Bíróságát megnevező választottbírósági kikötés
    - 4.1.3. A szerződésre alkalmazandó jog
  - 4.2. Az Unió felelőssége az általa szerződésen kívül okozott kárért
    - 4.2.1. Az Unió felelőssége jogellenes aktusával okozott kárért
      - 4.2.1.1. A Plaumann-elv a kártérítés terén
      - 4.2.1.2. A Schöppenstedt-formula
      - 4.2.1.3. A felelősség megoszlása az Unió és a tagállamok között
    - 4.2.2. Az Unió felelőssége jogszerű aktusával okozott kárért
  - 4.3. A kártérítési felelősség elévülése
X. fejezet A Bíróság eljárása
- 1. Az eljárás vázlata
- 2. A képviselet
- 3. Az írásbeli és a szóbeli eljárás
- 4. Az eljárás nyelve
- 5. Az írásbeli eljárás
  - 5.1. A beavatkozás
  - 5.2. Az előzetes jelentés
- 6. A bizonyítás
  - 6.1. A tanúk idézése és meghallgatása
  - 6.2. Szakértő kirendelése
- 7. A szóbeli szakasz
- 8. A határozat meghozatala
  - 8.1. A tanácskozás (deliberation, les délibérations)
  - 8.2. Az ítélet
- 9. Egyéb eljárási szabályok
  - 9.1. Az egyezség
  - 9.2. Elállás a keresettől
  - 9.3. Mulasztási ítélet és ellentmondás
  - 9.4. A költségek
  - 9.5. Költségmentesség (legal aid, aide juridictionnelle)
  - 9.6. Az ítélet értelmezésére irányuló kérelem
- 10. Speciális eljárások
  - 10.1. Az előzetes döntéshozatali eljárás néhány specifikuma
  - 10.2. Indokolt végzéssel adott válasz
  - 10.3. A gyorsított eljárás
  - 10.4. A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás
  - 10.5. A perújítás (application for revision, révision)
  - 10.6. A Törvényszék határozatával szembeni fellebbezés
  - 10.7. A Törvényszék határozatainak felülvizsgálata
- 11. Elévülés az Unió szerződésen kívüli károkozása esetén
- 12. Uniós intézmény aktusa végrehajtásának felfüggesztése, egyéb ideiglenes intézkedések
- 13. Magyarország a Bíróságon és a Törvényszéken
XI. fejezet A belső piac joga
- 1. Bevezetés
- 2. Az áruk szabad mozgása
  - 2.1. A vámunió, a vámok és a vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma
    - 2.1.1. A vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma – az „olasz műkincs” ügy
    - 2.1.2. Kivétel a szabály alól: a tagállami bevételek rendszerébe ágyazott közteher
    - 2.1.3. Másik kivétel: kötelező ellenőrzés a határon
  - 2.2. A diszkriminatív adóztatás tilalma
    - 2.2.1. Esetek a közvetlen adódiszkrimináció köréből
    - 2.2.2. A közvetett adódiszkrimináció
    - 2.2.3. Az uniós joggal ellentétesen beszedett adót vissza kell téríteni
  - 2.3. A mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma
    - 2.3.1. A mennyiségi korlátozások tilalma
    - 2.3.2. A mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések tilalma az import vonatkozásában (EUMSz 34. cikk)
      - 2.3.2.1. A Dassonville-formula
      - 2.3.2.2. A Cassis de Dijon-formula – a feltétlenül érvényesítendő követelmények és a kölcsönös elismerés elve
        2.3.2.2.1. A kölcsönös elismerés elvének alkalmazása uniós szabályozás hiányában
        
        2.3.2.2.2. A kölcsönös elismerés elvének műszaki szabályokra alkalmazásáról szóló rendelet
      - 2.3.2.3. A Keck-formula
      - 2.3.2.4. A Keck ügy után
    - 2.3.3. Az export mennyiségi korlátozása és a vele azonos hatású intézkedés tilalma (EUMSz 35. cikk)
    - 2.3.4. A behozatal és a kivitel megengedhető korlátozásai
      - 2.3.4.1. Az EUMSz 36. cikkében foglalt kivételek
        2.3.4.1.1. Közerkölcs
        
        2.3.4.1.2. Közrend
        
        2.3.4.1.3. Közbiztonság
        
        2.3.4.1.4. Emberek, állatok és növények egészségének védelme
      - 2.3.4.2. Az engedélyezési rendszerekkel szemben támasztott követelmények
      - 2.3.4.3. Megengedhető korlátozások: a feltétlenül érvényesítendő követelmények
- 3. A munkavállalók szabad mozgása
  - 3.1. Az EUMSz 45. cikk személyi hatálya – ki a munkavállaló?
    - 3.1.1. A végzett munka időtartama, a munka célja, a tagállamok szociális ellátó rendszeréhez való viszony
    - 3.1.2. A munkát keresők jogai
  - 3.2. Az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete a munkavállalók Közösségen (Unión) belüli szabad mozgásáról
  - 3.3. A közvetett diszkrimináció tilalma
  - 3.4. A nem diszkriminatív korlátozások a munkavállalók szabad mozgása terén
  - 3.5. Kivételek a munkavállalók (személyek) szabad mozgásának biztosítása alól
    - 3.5.1. A Van Duyn ügy – a közrendre hivatkozó korlátozások
    - 3.5.2. A munkavállalás szabadsága alóli speciális kivétel: a közszolgálatban történő foglalkoztatás
- 4. A letelepedés szabadsága
  - 4.1. A letelepedés (vállalkozás) szabadsága (joga) a Szerződésben
  - 4.2. Az „önálló vállalkozók” letelepedése
    - 4.2.1. Az önálló vállalkozó (self employed person) meghatározása
    - 4.2.2. A letelepedés szabadsága a vállalatok tekintetében
      - A Daily Mail ügy
      - A Centros ügy
    - 4.2.3. A letelepedés megengedett korlátozása
  - 4.3. Az Unió „társasági joga”
    - 4.3.1. A társasági jogi irányelvek
    - 4.3.2. Az európai részvénytársaság jogi szabályozása
- 5. A szolgáltatásnyújtás szabadsága
  - 5.1. Bevezetés
  - 5.2. A szabadság meghatározása és a szolgáltatás fogalma a Szerződésben
  - 5.3. A szabadság tartalma
  - 5.4. A szolgáltatás igénybevételének szabadsága
  - 5.5. Kire vonatkozik a szabadság?
  - 5.6. Az egészségügyi szolgáltatások és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
  - 5.7. A jogellenes tevékenységek és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
  - 5.8. A szociális juttatások és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
  - 5.9. A szolgáltatásnyújtás tagállami korlátozásának feltételei
  - 5.10. A Dassonville-formula a szolgáltatások terén
  - 5.11. A feltétlen érvényesülést követelő követelmények (mandatory requirements) a szolgáltatások körében
  - 5.12. A szolgáltatás és a letelepedés szabadságára együttesen irányuló másodlagos szabályozás
    - 5.12.1. A szabályozott szakmák gyakorlásának alapfeltétele a belső piacon – a más tagállamban szerzett szakmai képesítések elismerése
      - 5.12.1.1. Bevezetés
      - 5.12.1.2. Az úgynevezett „Vlassopoulou-elv”
      - 5.12.1.3. A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv
    - 5.12.2. Az ügyvédi tevékenység tagállamok közötti szolgáltatásnyújtáskénti gyakorlása
    - 5.12.3. Az ügyvédi hivatás letelepedés jellegű, tartós gyakorlása
    - 5.12.4. A szolgáltatási irányelv
  - 5.13. A szolgáltatásnyújtás szabadsága és a munkavállalók kollektív érdekvédelme
- 6. A tőkemozgások és a fizetések szabadsága
  - 6.1. Mi a tőkemozgás?
  - 6.2. A jelenleg hatályos rendelkezések
  - 6.3. Kivételek a tőkemozgások korlátozásának tilalma alól
    - 6.3.1. A tagállamok által bevezethető (fenntartható) korlátozó hatású rendelkezések
    - 6.3.2. A Tanács által bevezethető korlátozások
    - 6.3.3. Az Európai Parlament és a Tanács által bevezethető korlátozások
    - 6.3.4. Feltétlenül érvényesítendő követelmények (mandatory requirements) a tőkemozgások korlátozásának igazolásaként
- 7. A belső piaci jogharmonizáció joga
  - 7.1. Az uniós jogharmonizációról
  - 7.2. Az uniós jogharmonizáció módszerei
  - 7.3. A jogharmonizáció joga a belső piac terén
    - 7.3.1. A jogharmonizáció megváltozott stratégiája az Egységes Európai Okmány (a Bizottság Fehér Könyve) nyomán
    - 7.3.2. A jogharmonizáció határa az Európai Bíróság esetjogában (a Tobacco ügy)
    - 7.3.3. A Bizottság ajánlása a belső piaci irányelvek átvételéről
  - 7.4. Magyarország uniós jogharmonizációja
    - 7.4.1. Jogközelítés a társulási szerződésben
    - 7.4.2. A jogharmonizáció közigazgatási joga
- 8. Kitekintés
XII. fejezet A vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok
- 1. Bevezetés az Európai Unió versenyjogába
  - 1.1. Az uniós versenyjog forrásai
    - 1.1.1. Elsődleges jogforrások
      - 1.1.1.1. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
      - 1.1.1.2. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
      - 1.1.1.3. A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzése
      - 1.1.1.4. A közvállalkozásokra, a különleges és kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozásokra vonatkozó szabályozás
      - 1.1.1.5. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás
    - 1.1.2. A másodlagos jogforrások
    - 1.1.3. A bírósági ítéletek
  - 1.2. Az Unió versenypolitikájának és versenyjogának sajátosságai, céljai
    - 1.2.1. A fogyasztói jólét növelése
    - 1.2.2. Egészséges piaci struktúra kialakítása és fenntartása
    - 1.2.3. A belső piaci integráció létrejöttének elősegítése és védelme
    - 1.2.4. Versenyen kívüli szempontok hatása a versenypolitikára
- 2. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
  - 2.1. A vállalkozás fogalma az EU versenyjogában
    - 2.1.1. Bevezetés
    - 2.1.2. Az absztrakt teszt
    - 2.1.3. A konkrét teszt
    - 2.1.4. A gazdasági és funkcionális egységek mint az uniós versenyjog alanyai
  - 2.2. A vállalkozások társulásai
  - 2.3. Az uniós versenyjog területi hatálya
  - 2.4. Az elkövetési magatartások
    - 2.4.1. A megállapodás
    - 2.4.2. Az összehangolt magatartás
    - 2.4.3. Az egységes és folyamatos jogsértés
    - 2.4.4. A vállalkozások társulásainak döntése
    - 2.4.5. A vállalati társulás döntésének elhatárolása az állami intézkedésektől
  - 2.5. Alkalmasság a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására
    - 2.5.1. A Bizottság 2004-es közleménye
    - 2.5.2. Érzékelhető kereskedelmi hatás – a csekély jelentőségű megállapodások
  - 2.6. A közös piaci verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása mint cél vagy hatás
    - 2.6.1. A piaci hatásvizsgálat szükségessége
    - 2.6.2. A szükséges és arányos korlátozások
    - 2.6.3. Az immanens korlátozások
    - 2.6.4. A Bizottság iránymutatása a 101. cikk alkalmazásáról
    - 2.6.5. Az érzékelhetőség szabálya – csekély jelentőségű (de minimis) megállapodások
  - 2.7. A tilalom alóli kivétel
    - 2.7.1. A 101. cikk (3) bekezdésének értelmezéséről szóló bizottsági közlemény
    - 2.7.2. A csoportmentesítések
  - 2.8. A magánjogi jogkövetkezmények
  - 2.9. Magyar vonatkozások
- 3. Az erőfölénnyel való visszaélés tilalma
  - 3.1. Bevezetés
  - 3.2. Az érintett piac meghatározása
    - 3.2.1. Az érintett termék- és földrajzi piac meghatározásának egy-egy példája
  - 3.3. Az erőfölény
  - 3.4. A visszaélésszerű magatartás
    - 3.4.1. Kizárólagossági megállapodások
    - 3.4.2. Elzárkózás üzleti kapcsolattól és árprés
      - 3.4.2.1. A szállítás megtagadása
      - 3.4.2.2. A szerződéskötés megtagadása
      - 3.4.2.3. Az árprés
    - 3.4.3. Árpolitikához kapcsolódó visszaélések
      - 3.4.3.1. Felfaló árazás
      - 3.4.3.2. Túlzott ár
      - 3.4.3.3. Árdiszkrimináció
      - 3.4.3.4. Tiltott árkedvezmények
        3.4.3.4.1. Hűségkedvezmények
        
        3.4.3.4.2. Az egyéniesített célkedvezmények
        
        3.4.3.4.3. A standardizált mennyiségi célkedvezmények
    - 3.4.4. Árukapcsolás
    - 3.4.5. A verseny csökkentése mint visszaélés
    - 3.4.6. Egyéb visszaélések
  - 3.5. Egy speciális téma: az együttes erőfölénnyel való visszaélés
  - 3.6. Magyar vonatkozások
- 4. Az antitröszteljárás
  - 4.1. Az uniós versenyjog centrális szintű alkalmazása
    - 4.1.1. Az Európai Bizottság eljárása
      - 4.1.1.1. Eljárás hivatalból
      - 4.1.1.2. Eljárás panasz alapján
      - 4.1.1.3. Eljárás bejelentés alapján
      - 4.1.1.4. Az ideiglenes intézkedések
      - 4.1.1.5. Az információ kérése
      - 4.1.1.6. A helyszíni vizsgálat
      - 4.1.1.7. A kifogásközlés
      - 4.1.1.8. A szóbeli meghallgatás
    - 4.1.2. A felek jogai az eljárás során
      - 4.1.2.1. A tények megismeréséhez való jog
      - 4.1.2.2. Az álláspont kifejtéséhez való jog
      - 4.1.2.3. Védekezéshez való jog
      - 4.1.2.4. Az önvád korlátozott tilalma
      - 4.1.2.5. Titokvédelem
      - 4.1.2.6. A jogorvoslathoz való jog
    - 4.1.3. A Bizottság eljárást lezáró érdemi aktusai
      - 4.1.3.1. A negatív formális határozatok
      - 4.1.3.2. A pozitív formális határozatok
      - 4.1.3.3. A pozitív informális aktusok
    - 4.1.4. A pénzbírság kiszabása
      - 4.1.4.1. A pénzbírság alapösszegének kiszámítása
      - 4.1.4.2. Az alapösszeget módosító körülmények
    - 4.1.5. A Bizottság engedékenységi politikája és a vitarendezés
    - 4.1.6. Az Európai Unió Bírósága előtti eljárás
  - 4.2. A uniós versenyjog decentralizált, tagállami szintű alkalmazása
    - 4.2.1. A nemzeti bíróságok mint az uniós versenyjog alkalmazói
      - 4.2.1.1. Az uniós versenyjog alkalmazása magyar bíróságok által
    - 4.2.2. A nemzeti versenyhatóságok és a nemzeti bíróságok mint a nemzeti jogszabályok alkalmazói
      - 4.2.2.1. Kettős jogalap egy eljárásban alkalmazva
      - 4.2.2.2. Az uniós jog és a tagállami jog kapcsolata
    - 4.2.3. A nemzeti versenyhatóságok mint az uniós versenyjog alkalmazói
      - 4.2.3.1. Az ügyallokáció szabályai
      - 4.2.3.2. Együttműködés a Hálózaton belül
      - 4.2.3.3. Magyar vonatkozások
- 5. A vállalkozások közötti összefonódások uniós ellenőrzése
  - 5.1. Az összefonódás meghatározása
    - 5.1.1. Az egyedüli irányítás
    - 5.1.2. A közös irányítás
  - 5.2. A közös vállalatok alapításának versenyjogi megítéléséről röviden
  - 5.3. A közösségi léptékű összefonódás
  - 5.4. A közösségi léptékű összefonódások megítélésének szempontjai
  - 5.5. Eljárásjogi kérdések
    - 5.5.1. A jogalkalmazó hatóság és az alkalmazandó jog kérdése
    - 5.5.2. Az eljárás menete
      - 5.5.2.1. A vizsgálat első fázisa
      - 5.5.2.2. A vizsgálat második fázisa
    - 5.5.3. Az eljárást lezáró határozatok
      - 5.5.3.1. Az összefonódás módosítása és az engedélyező határozat
      - 5.5.3.2. Negatív jogkövetkezmények
    - 5.5.4. Az egyszerűsített eljárás
    - 5.5.5. Statisztika
  - 5.6. Az összefonódások versenykorlátozó hatása
    - 5.6.1. Iránymutatás a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről
    - 5.6.2. Példák a horizontális összefonódások megítélésére
    - 5.6.3. Iránymutatás a nem horizontális összefonódásokról
      - 5.6.3.1. A vertikális összefonódások
      - 5.6.3.2. A konglomerátum létrejöttéhez vezető összefonódások
    - 5.6.4. Példák a nem horizontális összefonódások megítélésére
  - 5.7. Egy speciális témakör: az együttes erőfölényes helyzetek (kollektív dominancia) kialakulásának megelőzése
  - 5.8. A bizottsági határozatok bírósági felülvizsgálata és a bizottsági gyakorlat
XIII. fejezet A tagállamokra vonatkozó versenyjogi szabályok
- 1. A közvállalkozásokra és közszolgáltatókra vonatkozó szabályozás – a Szerződés 106. cikke
  - 1.1. Az uniós versenyjog alkalmazása a közvállalkozásokra és a meghatározott típusú egyéb vállalkozásokra
  - 1.2. A versenyszabályok alkalmazásának kötelezettsége alóli kivétel
- 2. Az állam magatartásának megítélése az EU-Szerződés 4. cikk (3) bekezdésének és az EUMSz 101., 102. cikkeinek együttes értelmezése alapján
- 3. Az állami támogatások uniós jogi megítélése
  - 3.1. Az állami támogatások tilalma
    - 3.1.1. A támogatás az államnak betudható és állami forrástranszferrel jár
    - 3.1.2. Az előny fogalma
      - 3.1.2.1. A piacgazdasági szereplő elve
    - 3.1.3. A szelektivitás követelménye
      - 3.1.3.1. Földrajzi szelektivitás
      - 3.1.3.2. A tárgyi szelektivitás
    - 3.1.4. A verseny torzítása és a kereskedelemre gyakorolt hatása
  - 3.2. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működésével megbízott vállalkozások veszteségének ellentételezését szolgáló támogatások összeegyeztethetősége a 107. cikk (1) bekezdésével és a 106. cikk (2) bekezdésével
  - 3.3. A megengedhető állami támogatások
    - 3.3.1. Az általános csoportmentesítő rendelet (rövidítve GBER)
    - 3.3.2. Regionális támogatások
    - 3.3.3. Környezetvédelmi támogatások
    - 3.3.4. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott támogatások
    - 3.3.5. A magyar derogációk
  - 3.4. Eljárásjog
    - 3.4.1. Az Európai Bizottság eljárása
      - 3.4.1.1. A bejelentett támogatásokra vonatkozó eljárás
      - 3.4.1.2. A jogellenes állami támogatásokkal kapcsolatos eljárás
      - 3.4.1.3. A létező támogatási programokra vonatkozó eljárás
    - 3.4.2. Bírósági felülvizsgálat
    - 3.4.3. Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alkalmazása a nemzeti bíróságokon
  - 3.5. Az állami támogatási jog jelentősége és modernizációja
  - 3.6. Magyar vonatkozások
Irodalomjegyzék
- Cikkek, tanulmányok

MeRSZ online okoskönyvtár

Több száz tankönyv és szakkönyv egy helyen

Online. Bárhol. Bármikor.

Papp Mónika, Várnay Ernő

MeRSZ online okoskönyvtár

Több száz tankönyv és szakkönyv egy helyen

Online. Bárhol. Bármikor.

Papp Mónika, Várnay Ernő

Az Európai Unió joga

Tartalomjegyzék