Mennyi versenyt? A versenyszabályok tárgyi hatályáról folyó vita magvát az alkotja, hogy az egyes gazdasági szektorokban milyen legyen a központi szabályozás és a verseny aránya. A „mennyi versenyt?” kérdését a versenyből adódó előnyök és hátrányok mérlegelésével lehet megválaszolni – a felelet gazdasági szektoronként más és más lehet. Még ha meg is van az állami akarat a minél teljesebb liberalizálásra, akkor is lesznek olyan helyzetek, amikor a teljesen szabad verseny megvalósítása természeti akadályokba vagy gazdaságossági korlátokba ütközik (például reptér, vasúti pálya üzemeltetése stb.). Az elsődleges uniós jog két olyan területet emel ki, ahol a teljesen szabad verseny rovására a regulációnak nagy fontosságot tulajdonítanak: a mezőgazdaság, valamint a szállítás. Ezeken kívül a szabályozott piacokhoz sorolandó még a média, a hírközlés, az energia, a szén- és acélipar, és a pénzügyi szektor (bankok és biztosítók). A különleges jellemzőkkel bíró gazdasági ágazatok specifikus megítélését segítik egyes csoportmentesítési rendeletek is – egyben jelezve a jövő egyik lehetséges, egyedi jellemzőket figyelembe vevő szabályozási technikáját. Különösen a múltban e rendeletek egy része lényegében bizonyos gazdasági szektorok (légi szállítás, tengeri vonalhajózás, biztosítás, autókereskedelem) számára meghatározott időre szóló felmentés formájában megengedte, hogy a speciális gazdasági helyzetet tükröző versenyjogi környezetben működjenek. Az utóbbi időszakban ezen ágazatspecifikus csoportmentesítő rendeletek jelentősége a minimumra csökkent.