Tóth Tihamér

Az Európai Unió versenyjoga


Az EU és a tagállami versenyjogok viszonya

Párhuzamos versenyjogi szabályozás. Az uniós szintű versenypolitika és versenyjog léte nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a nemzeti piaci verseny érdekeit szem előtt tartó versenyjogot tartsanak fenn. Sőt, ha történelmi távlatokból tekintünk vissza az uniós és nemzeti versenyjog kapcsolatára, azt is lehet mondani, hogy sok esetben az uniós versenyjog léte késztette a tagállamokat arra, hogy tagállami szintű versenytörvényt fogadjanak el. Az alapító hat tagállam közül egyedül az NSZK-ban és Franciaországban létezett antitröszt versenyjog; de ha az ESZAK-ot létrehozó Szerződés aláírásáig megyünk vissza – amely szintén tartalmazott versenyszabályokat –, akkor a nemzeti szintű versenyjog meghatározó szerepét még ennél is csekélyebbnek lehet mondani.130 Mára azonban nagyot változott a térkép, és nemcsak abból a szempontból, hogy megtöbbszöröződött a tagállamok száma: napjainkban mindenhol létezik nemzeti szintű versenyjog, amelyek lényegében minden esetben az uniós versenyjog rendelkezéseit modellezik.

Az Európai Unió versenyjoga

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 613 8

„A hét évvel ezelőtt megjelent mű új kiadása az európai versenyjog újabb fejleményeivel felfrissítve tartalmaz a vállalkozók számára olyan fontos tudnivalókat, mint az autósoknak a KRESz. …Az uniós versenyjoggal foglalkozni két okból sem haszontalan: egyrészt a magyar versenytörvény is jelentős részben az uniós fejleményeket követi …, másrészt az Európai Unió belső piacán tevékenykedő vállalkozásoknak az uniós játékszabályokat ismerniük elengedhetetlen.” – részlet Vörös Imre ajánlójából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-az-europai-unio-versenyjoga//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave