Tóth Tihamér

Az Európai Unió versenyjoga

8. Összefoglalás

Könyvünk második fejezetében tovább folytattuk a versenyjog-alapozást. Ezúttal már kifejezetten az EU versenyjoga megértését segítve mutattuk be az EU mint egyedülálló nemzetközi szervezet lényegét, s meghatározó jellemzőjének, a különálló uniós jogrend alapvető, a versenyjogot is átható jellemzőit.
E fejezetben kapott helyet az EU versenypolitikájának történelmi ívű áttekintése, annak bemutatása, hogy mikor mit tartott az EU Bizottsága vagy éppen a jogot továbbfejlesztő Bíróság a verseny, versenyjog lényegének, küldetésének. Már itt is láthatjuk, hogy az uniós versenyjog egyedülálló a tekintetben, hogy a tagállamok gazdasági beavatkozására nézve is versenyjogi korlátokat állít fel. A másik sajátossága az EU versenypolitikájának, hogy a jelenleg uralkodó hatékonyság és jólétorientált megközelítés mellett még mindig hangsúlyos szerepet játszik integrációs küldetése. E két célkitűzés ritkán ugyan, de ütközhet is egymással, például egy tagállamonkénti árdiszkrimináció lehetséges, hogy jólétnövelő hatású, miközben akadályozhatja a tagállamok közötti árumozgást és sérti az egyik alapvető uniós eszmét, a diszkrimináció tilalmát.
A következő, jogi szakkönyvben megkerülhetetlen tematikus egység a jogforrások áttekintése. Itt megismerkedtünk az elsődleges jog meghatározó szerepével, az azt autentikusan értelmező EU Bíróságok és annak különféle „soft law” anyagokban praktikus tartalmat adó Bizottság tevékenységével. A fontosabb jogforrásokat a továbbiakban, a tematikus fejezetekben részletesen is elemezzük.
A versenyjog általános részének elengedhetetlen elemeként bemutattuk a jogterülethez tartozó jogforrások hatályát, végső soron az uniós versenyjog hatósugarát. Különösen fontos gyakorlati szempontból a személyi és az azzal lényegében egybevágó tárgyi hatály kérdése kapcsán a gazdasági tevékenység fogalmának értelmezése. Szintén izgalmas kérdéseket vet fel, különösen a kartellek kapcsán, az EU területén kívülről induló jogsértések megítélhetősége.
E fejezetben kapott helyet egy sajátos versenyjogi fogalom, az érintett piac meghatározásának bemutatása. Igaz ugyan, hogy a releváns áru, földrajzi és olykor időbeli piac nem bír minden egyes versenyjogi fejezetben egyenlő fontossággal – például az állami támogatások és kartellek esetében elhanyagolható, míg erőfölénynél és fúzióknál meghatározó lehet –, de amikor meghatározásának szükségessége felmerül, lényegében ugyanazok a módszerek alkalmazandók mindenhol. Az érintett piac meghatározása is jól példázza a versenyjogászok közgazdasági ismeretekre való ráutaltságát: az egyes áruk közötti versenyviszony erősségét kifejező kereszt-árrugalmasság ma már sok esetben matematikai egzaktsággal is kifejezhető.
Végezetül felvillantottuk az uniós jog azon általános sajátosságát, hogy létezése nem jár a tagállami versenyszabályok kiszorulásával, megszűnésével. Különösen az antitrösztjogban vet fel érdekes kérdéseket, hogy egy bizonyos üzleti gyakorlatot mikor kell például a magyar, mikor az uniós jog alapján értékelni, mi történik, ha ellentmondó következtetés adódik stb. További izgalmas terület a különböző vagy éppen azonos versenyjogot alkalmazó EU Bizottság és a tagállami versenyhatóságok és bíróságok közötti kapcsolat koordinálása, amelyre az eljárásjogi fejezetben térünk majd ki részletesen.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 613 8

Jogtudomány

„A hét évvel ezelőtt megjelent mű új kiadása az európai versenyjog újabb fejleményeivel felfrissítve tartalmaz a vállalkozók számára olyan fontos tudnivalókat, mint az autósoknak a KRESz. …Az uniós versenyjoggal foglalkozni két okból sem haszontalan: egyrészt a magyar versenytörvény is jelentős részben az uniós fejleményeket követi …, másrészt az Európai Unió belső piacán tevékenykedő vállalkozásoknak az uniós játékszabályokat ismerniük elengedhetetlen.” – részlet Vörös Imre ajánlójából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-az-europai-unio-versenyjoga//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero