Az emberek adott egészségi szintjét, állapotát védi a büntetőjog. A testi sértés egyik elkövetési magatartása az egészség sértése. Az egészség károsítása a Btk. XIX–XX. fejezeteiben szereplő egyes bűncselekmények megvalósulása során játszhat szerepet. [Btk. 170. § (1) bek., Btk. 335. § (2) bek. a) pont, Btk. 336/A. § (2) bek. a) pont, Btk. 346. § (1) bek.]

A visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel bűncselekmény elkövetési tárgya az egészségre ártalmas olyan közfogyasztási cikk, amelynek atipikusan rendellenes tulajdonsága az ilyen ártalmasság (például penészes élelmiszer). [Btk. 279. § (1) bek., Btk. 279. § (2) bek.]

A külön nem nevesített apartheid bűncselekményekre utalás a Btk.-ban az Apartheid elleni Egyezményben foglaltakra figyelemmel értelmezendő. [Btk. 157. § (2) és (3) bek.]

A magyar büntetőtörvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan egyéb bűncselekményre is, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő. [Btk. 4. § (1) bek. c) pont]

Az egyéb háborús bűntettekről külön jogszabály [az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt, az 1440/1945. (V. 1.) ME számú rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet] rendelkezik. [Btk. 165. §]

Az üzletszerű kéjelgés elősegítésének megvalósulása szempontjából egyéb hely az épületnek nem minősülő olyan helyet jelenti, amely alkalmas üzletszerű kéjelgésre (például gépjármű). [Btk. 205. § (1) bek.]

A lakáshoz tartozó, azzal egybeépült helyiség, továbbá olyan zárt épületrész, amely a természetes személy gazdasági tevékenységének végzésére vagy emberek összejövetelére használható. [Btk. 176. § (1) bek., Btk. 178/A. § (1) bek. a) és b) pont]

Az egyedi azonosító jel meghamisítása bűncselekmény elkövetési tárgya az egyedi azonosító jel, amely a Btké. szerint az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetőleg annak alkotórészén alkalmazott egyedi azonosításra szolgáló jelölése (például gépkocsi rendszámtáblája). [Btk. 277/A. § (1) bek. a) és b) pont]

A pénzbüntetés napi tételes rendszere keretében az egynapi tétel összegét legalább kettőezer-ötszáz és legfeljebb kettőszázezer forintban kell meghatározni. [Btk. 51. § (1) bek.]

A folytatólagosság mint törvényi egység egyik feltétele. Amennyiben az elkövető ugyanolyan – szándékos bűnösségű – bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el, nem bűnhalmazat, hanem folytatólagos egység kerül megállapításra. Az egységes akarat-elhatározás megállapításához szükséges, hogy az elkövetőt ugyanaz az indíték, vágy, illetőleg cél vezérelje a bűncselekmények elkövetésénél. [Btk. 12. § (2) bek.]

A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásában kerül alkalmazásra, amikor a fiatalkorúval szemben több olyan javítóintézeti nevelés intézkedést rendelt el a bíróság, amelyeket még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre, s ekkor a bíróság egységes intézkedésként rendeli el a javítóintézeti nevelést. [Btk. 120/A. § (1) bek.]

A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetőleg más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik. [Btk. 85/A. § (1) bek.]

Minősítő körülmény a magánlaksértés bűncselekményénél. A jogalkalmazás során a helyi szokásoknak megfelelően (városokban későbbi időponttól kezdődően) állapítják meg. [Btk. 176. § (2) bek. a) pont]

A büntethetőség elévülése szempontjából az elévülő és az el nem évülő bűncselekményeket különböztethetjük meg. Az utóbbiak, azaz az el nem évülő bűncselekmények körét a büntető kódex taxatíve tartalmazza. [Btk. 33. § (2) bek.]

A jogerősen kiszabott büntetések végrehajtását kizárja az elévülés. A büntető kódexben körülírt háborús bűntettek miatt kiszabott tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés, valamint az emberiség elleni egyéb bűncselekmény miatt kiszabott büntetés végrehajthatósága azonban nem évül el. [Btk. 67. § (4) bek.]

Az emberkereskedelem egyik elkövetési magatartása más személy eladása. Az adásvétel tárgya polgári jogilag csak dolog lehet. Büntetőjogilag azonban a természetes személy pénzért történő eladása (és megvásárlása) büntetendő cselekmény. [Btk. 175/B. § (1) bek.]

Az emberkereskedelem egyik elkövetési magatartása a más személyért történő elcserélés, azaz az átadás és az átvétel együttes megvalósulásáról, személycseréről van szó. [Btk. 175/B. § (1) bek.]

Az elöljáró, a parancs vagy általában a szolgálati rend, avagy a fegyelem iránti engedetlenség szítása a bujtogatást valósítja meg. A harci szellem bomlasztásának egyik elkövetési magatartása pedig ugyancsak az engedetlenség szítása, de háború idején a katonák között. [Btk. 357. § (1) bek., Btk. 366. § (1) bek., (2) bek. a) pont]

A fenyegetés büntető kódexben meghatározott általános fogalma kiegészül és egyben konkretizálódik azzal a jellemzővel, hogy a kilátásba helyezett súlyos hátrány élet vagy testi épség ellen irányul. [Btk. 323. § (2) bek. b) pont]

Kvalifikált fenyegetés, amelynek – az általános fenyegetés fogalmához képest – két lényegi ismérve, hogy a fenyegetés az élet vagy testi épség ellen irányul és ennek a kilátásba helyezett súlyos joghátránynak azonnali vagy időbelileg közeli bekövetkezésével lehet számolni. [Btk. 175/A. § (1) bek., Btk. 197. § (1) bek., Btk. 198. § (1) bek., Btk. 207. § (3) bek. b) pont, Btk. 321. § (1) és (2) bek., Btk. 322. § (1) bek. b) pont, Btk. 327. § (2) bek. a) pont]

A veszélyeztetési bűncselekmény egyik tényállási elemeként az élet vagy testi épség sérelmének reális lehetőségét jelenti. [Btk. 186. § (1) bek.]

Az élet vagy testi épség távolabbi veszélyeztetése is elegendő a hivatkozott bűncselekmény (vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése) megvalósulásához. [Btk. 185. § (1) bek.]

Az élet vagy testi épség elleni, közvetlenül fenyegető veszélyben levő személynek a – cselekvési lehetőség ellenére történő – magára hagyása bűncselekményt valósít meg. [Btk. 190. §]

A pusztulással fenyegető életfeltételek közé kényszerítés egyik elkövetési magatartása a népirtás bűncselekménynek. [Btk. 155. § (1) bek. c) pont]

A szabadságvesztés-büntetés tartamát illetően életfogytig vagy határozott ideig tart. A Btk. Különös részében az adott bűncselekményre nézve vagylagos szankcióként szerepel az életfogytig tartó szabadságvesztés. Ugyanakkor a legújabb Általános részi szabályok meghatározott esetekben a kötelező életfogytiglani kiszabását írják elő. Az életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. Az életfogytig tartó szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani. [Btk. 40. § (1) és (3) bek.]

Az életveszély – a bírói gyakorlat értelmében – a halál bekövetkezésének reális lehetőségét jelenti. Megkülönböztetjük a közvetlen és közvetett életveszélyt, amely különbségtételnek a büntetés kiszabása körében van jelentősége. [Btk. 169. § (2) bek. c) pont, Btk. 170. § (5) bek., Btk. 355. § (3) bek.]

A büntetőjogban ismeretes a büntethetőséget megszüntető elévülés, amely a még felelősségre nem vont terhelt szempontjából releváns, továbbá a kiszabott büntetés végrehajtását kizáró elévülés, amely akadályát képezi a jogerősen kiszabott büntetés végrehajtásának. [Btk. 32. § b) pont, Btk. 33. §, Btk. 66. § b) pont]

Jogos védelem esetén nem büntethető a védekező személy, ha az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi. [Btk. 29. § (2) bek.]

A kiskorú elhelyezésének megváltoztatása esetén az elkövetési magatartásokat az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából kell kifejteni a bűncselekmény megvalósulásához. [Btk. 194. §]

Az orgazdaság egyik elkövetési magatartása az elidegenítésben közreműködés, amely segítségnyújtás ahhoz, hogy az alapbűncselekmény elkövetője az abból származó dolgot értékesítse.

[Btk. 233. § (3) bekezdés] Lásd: a büntetőeljárás jogi alapfogalmaknál.

Az intézkedések mint büntetőjogi szankciók egyik formája az elkobzás. Olyan, a büntető kódexben taxatíve meghatározott dolgokra vonatkozik, amelyek esetén kötelezően kell alkalmazni. [Btk. 70. § (1) bek. 5. pont, Btk. 77. §, 77/A. §]

Azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, el kell kobozni. [Btk. 77. § (1) bekezdés a) pont]

A bűncselekmény elkövetésének ideje, azaz az elkövetéskori időpont a büntetőjogban különös jelentőséggel bír a büntetőtörvény időbeli hatálya szempontjából. Fő szabályként a bűncselekményt az elkövetés idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. [Btk. 2. §]

A bűnszervezetben részvétel elkövetésének elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása mint előkészületszerű magatartás, a sui generis bűncselekmény egyik alakzata. [Btk. 263/C. § (1) bek.]

A büntetőjog egyik fontos központi fogalma. Az elkövetői körön belül megkülönböztetjük a tetteseket (önálló tettes, közvetett tettes, társtettes) és a részeseket (felbujtó, bűnsegély). [Btk. 19–21. §]

A büntetés kiszabásának elveire tekintettel a büntetésnek igazodnia kell az elkövető társadalomra veszélyességéhez is. [Btk. 83. § (1) bek.]

A rendbontás elkövetési magatartása a nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szembeni ellenállás tanúsítása. [Btk. 271/A. § (1) bek.]

Az emberkereskedelem megvalósulása szempontjából a más személy átadása vagy átvétele akkor valósítja meg a bűncselekményt, ha arra ellenszolgáltatásként kerül sor. [Btk. 175/B. § (1) bek.]

A kóros elmeállapot egyik lehetséges formája állapítható meg, ha az elmebetegség kizárta vagy korlátozta az elkövető beszámítási képességét. [Btk. 24. § (1) bek.]

Az elkövető beszámítási képességét kizárhatja vagy korlátozhatja az elkövető elkövetéskori elmeműködésének kóros állapota, amelynek példálódzó esetkörei a büntető kódexben: elmebetegség, gyengeelméjűség, szellemi leépülés, tudatzavar vagy személyiségzavar. Lehetséges, hogy a kóros elmeállapoti forma fennállása nem érinti az elkövető büntethetőségét, mert arról csak akkor beszélhetünk, ha kizárta a beszámítási képességét (nem büntethető) vagy korlátozta a beszámítási képességét (a büntetés korlátlanul enyhíthető). [Btk. 22. § b) pont, Btk. 24. § (1) bek., Btk. 74. § (1) bek.]

A mulasztásos bűncselekmények esetén az elkövetési magatartás olyan cselekvési kötelezettség nem teljesítése, amelynek megtételére az elkövetőnek lehetősége volt. [Btk. 264/B. § (2) bek., Btk. 265. §, Btk. 299. §, Btk. 310/A. § (1) bek.]

A természetkárosítás bűncselekmény elkövetési tárgyak közé tartozik többek között a fokozottan védett élő szervezet egyede, a védett élő szervezet egyede (további feltételek fennállása esetén), valamint a védett élő szervezetek életközössége, s azok élőhelyei. [Btk. 281. § (2) bek. b/1.pont]

Több bűncselekmény elkövetési magatartása. A kábítószerrel visszaélés tekintetében előállításnak a bírói gyakorlat szerint oly műveletek tekinthetők, amelyek közvetlen eredménye a kábítószer (például növényi eredetű kábítószerek alapanyagának további feldolgozása laboratóriumi körülmények között). [Btk. 264. § (1) és (2) bek., Btk. 282. § (1) bek., Btk. 282/B. § (1) bek., Btk. 282/C. § (1) bek., Btk. 283. § (1) bek. a) és e/1. pont, Btk. 283/A. § (1) bek., Btk. 296. §, Btk. 311/B. § (1) bek., Btk. 329/B. § (1) bek. a) pont]

A közszemérem megsértésének elkövetési magatartása a szexuális termék forgalmazásával kapcsolatos előírások súlyos megszegése (például több előírás egyszerre történő megszegése). [Btk. 272. §]

Az előkészületet a Btk. nem általánosan rendeli büntetni. Akkor büntetendő, ha a Különös Rész így rendelkezik. Valamennyi büntetendővé nyilvánított előkészületi cselekmény közös ismérve a célzat, amelyre figyelemmel az előkészülethez egyenes szándék társul. A legsúlyosabb bűncselekményekhez kapcsolódóan büntetendő az előkészület, amelynek formái: a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása, az elkövetésre felhívás, ajánlkozás, vállalkozás vagy a közös elkövetésben megállapodás. A előkészületi magatartások nem tartoznak az elkövetni szándékolt bűncselekmény törvényi tényállásához. [Btk. 18. § (1) bek.]

A katonai bűncselekményeknél széles körben jut jelentőséghez az elöljárónak tekintendő személyi kör. [Btk. 352. § (2) bek. b) pont, Btk. 355. § (1) bek. a) pont, Btk. 356. § (1) bek. a) pont, Btk. 357. § (1) bek.]

A bennfentes kereskedelem egyik alakzata a célzatra figyelemmel büntetendő, azaz amikor az elkövető előnyszerzés végett bennfentes információt arra illetéktelen személynek ad át. A bűncselekmény befejezetté válásához azonban a célzott előny megszerzése nem szükséges. [Btk. 299/A. § (2) bek. b) pont]

Az előre kitervelten elkövetett emberölés súlyosabban minősül (minősített eset). Nem az elkövetés módjára, hanem az ölési szándék tartalmi vonatkozásaira figyelemmel súlyosabb a cselekmény és az elkövető társadalomra veszélyessége. Az emberölés előre kitervelten történő elkövetése – a 15. számú irányelv értelmében – feltételezi, hogy az elkövető az ölési cselekmény véghezvitelének helyét, idejét és módját átgondolja, a végrehajtást akadályozó vagy segítő tényezőket felmérje és a lényeges előkészületi, elkövetési és az elkövetés utáni mozzanatokat figyelembe vegye. [Btk. 166. § (1) bek. a) pont]

A környezetkárosítás elkövetési tárgyai körébe tartozik az élővilág, valamint ezek összetevői. A vonatkozó fogalommeghatározások a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben találhatók. [Btk. 280. § (1) bek., Btk. 286/A. § (1) bek.]

A kiszabott szabadságvesztésbe, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe az előzetes fogvatartás és házi őrizet teljes idejét be kell számítani a büntető kódex szabályai szerint. [Btk. 99. § (1) bek.]

A visszaélés kulturális javakkal bűncselekmény egyik alakzatát követi el, aki a kulturális javak körébe és védett gyűjteményhez tartozó tárgyat vagy védett tárgyegyüttes darabját jogszabályban előírt előzetes hozzájárulás nélkül elidegeníti. [Btk. 216/B. § (1) bek.]

A büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesülés egyik formájaként az előzetes mentesítésre olyan esetben kerülhet sor, amikor a bíróság a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti és az elítélt mentesítésre érdemes. Az előzetes mentesítés hatálya az ítélet jogerőre emelkedésének napjával áll be és hatályát veszti, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik. [Btk. 104. § (1) bek.]

A különböző bűncselekmények törvényi tényállásaiban elkövetési magatartásként szerepel az elrejtés, mely az emberkereskedelem esetén személy elrejtését, a csődbűncselekménynél a tartozása fedezetéül szolgáló vagyon elrejtését, az orgazdaságnál a meghatározott alapbűncselekményből származó dolog elrejtését jelenti. [Btk. 175/B. § (1) bek., Btk. 290. § (1) bek. a) pont, Btk. 326. § (1) bek.]

[Btk. 196. § (4) bek., Btk. 283. § (1) bek. f) pont] Lásd: a büntetőeljárás jogi alapfogalmaknál.

Az elszámolóház a tőzsdén és tőzsdén kívül megkötött pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat teljesítő hitelintézet.

Az elszámolóházi tevékenység tőzsdei tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenység: klíring; klíringelt ügylet pénzügyi teljesítése; klíringelt ügylet nem pénzben történő teljesítése, ide nem értve az értékpapírral történő teljesítést; értékpapír-kölcsönzési rendszer működtetése. [Btk. 303. § bek. c) pont, Btk. 303/A. § (2) bek. b) pont]

A csődbűncselekmény egyik elkövetési magatartása az elkövetőnek a tartozása fedezetéül szolgáló vagyon eltitkolása. Az okirattal visszaélés esetén is vagylagos elkövetési magatartás az eltitkolás, amely jelenti a köz- vagy magánokiratnak az ideiglenes vagy végleges elvonását. [Btk. 277. § (1) bek., Btk. 290. § (1) bek. a) pont]

A lopás, a rablás, a kifosztás törvényi tényállása jogtalan eltulajdonítási célzatot tartalmaz. A sikkasztás a rábízott idegen dolog jogtalan eltulajdonításával, a jogtalan elsajátítás pedig a talált idegen dolog eltulajdonításával, vagyis mindkét bűncselekmény ezen vagylagos elkövetési magatartás kifejtésével is megvalósulhat. Az eltulajdonítás a tulajdonosi jogosultságok gyakorlását, a dologgal tulajdonosként való rendelkezést jelenti. [Btk. 316. § (1) bek., Btk. 317. § (1) bek., Btk. 321. § (1) bek., Btk. 322. § (1) bek., Btk. 325. § (1) bek.]

Vagylagos elkövetési magatartása a kényszerítésnek, a zsarolásnak és az önbíráskodásnak az, hogy az elkövető a sértettet valaminek az eltűrésére kényszeríti, a terrorcselekmény esetén pedig célzatként, célcselekményként értékelendő az állami szervnek, más államnak vagy nemzetközi szervezetnek arra kényszerítése, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. [Btk. 174. §, Btk. 261. § (1) bek. a) pont, Btk. 273. § (1) bek.]

Állatkínzásért büntetendő többek között az a személy, aki állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi. [Btk. 266/B. § (1) bek. b) pont]

A segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény elkövetési magatartása az elkövetőtől elvárható segítségnyújtás elmulasztása. Segítséget a sérültnek vagy olyan személynek kell nyújtani, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. Annak eldöntése a joggyakorlatban, hogy az adott helyzetben az elkövetőtől elvárható volt-e a segítségnyújtás, az eset összes körülményeinek értékelésével történik. [Btk. 172. § (1) bek.]

A lopás elkövetési magatartásaként az elvétel az idegen dolog birtokba vételét jelenti. Akkor befejezett az elvétel és ezáltal a lopás, amikor a korábbi birtokos elveszti a dolog feletti uralmát és az elkövető birtokába kerül a dolog, aki a tényleges uralmat gyakorolja. [Btk. 316. § (1) bek., Btk. 321. § (1) bek., Btk. 322. § (1) bek. a) és b) pont, Btk. 327. § (1) bek.]

Az Alaptörvény deklarálja, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz...” (II. cikk). Az emberi becsület büntetőjogi oltalmazása körében egyrészt az egyént megillető társadalmi megbecsülés, másrészt az emberi méltóság védelme a rágalmazás és a becsületsértés bűncselekményeknek a büntető kódexben történő szerepeltetésével valósul meg. Rágalmazás esetén alapvetően az egyén társadalmi értékelését, a becsületsértés során pedig a személy emberi méltóságát támadja az elkövető. [Btk. 358. § (1) bek.]

Az embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése elnevezésű bűncselekmény minősített esete valósul meg többek között akkor, ha az elkövető a kutatáshoz felhasznált emberi ivarsejtet emberi reprodukcióra felhasználja. Az Eütv.-ben meghatározott engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően végzett és a büntető kódexben felsorolt tevékenységek bűncselekményt valósítanak meg. Így például, aki beleegyezéshez, hozzájáruláshoz, illetőleg tájékoztatáshoz kötött, az emberi reprodukcióval kapcsolatos egészségügyi beavatkozást a jogosult beleegyezése, avagy hozzájárulása nélkül végzi, az egészségügyi önrendelkezési jog megsértését követi el. A reprodukciós eljárás során embriót több embrió létrehozására felhasználni tilos. A hazai büntető kódex is tilalmazza és bünteti, hogy az orvostudományi kutatás vagy beavatkozás során egymással genetikailag megegyező emberi egyedeket hozzanak létre. [Btk. 173/E. § (2) bek. d) pont, Btk. 173/H. § (1) bek. a) pont]

Az Eütv. 166. § (1) bekezdése értelmében ilyen eljárás a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel, az ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, az embrióadományozással végzett embrióbeültetés, valamint a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer. [Btk. 173/B. § (1) bek.]

Élő, természetes személy teste. [Btk. 173/E. § (2) bek. c) pont]

Az élő, természetes személy testének vagy annak bármely részének az Eütv.-ben meghatározott engedély hiányában történő felhasználása, például illegális szervátültetés, klónozáshoz történő szövetkinyerés stb. [Btk. 175/B. § (2) bek. e) pont]

A Btk. XI. fejezete szerinti bűncselekmények. Megjegyezhető, hogy a fejezet elnevezése nem helytálló, mivel a nemzetközi szakirodalom az ott megfogalmazott bűncselekményeket „emberiesség elleni” bűncselekményeknek („crimes against humanity”) nevezi. [Btk. 4. § (1) bek. c) pont, Btk. 33. § (2) bek. b) pont, Btk. 42. § (2) bek. a) pont, Btk. 61. § (3) bek.]

Az ENSZ a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezményének tartalma az irányadó. A Btk. fogalom példálózó jellegű:

Az Eütv. 165. § a) pontja szerint minden élő emberi embrió a megtermékenyítés befejeződése után a terhesség 12. hetéig. [Btk. 173/H. § (1) bek. b) pont, Btk. 173/I. § (1) bek.]

Az embrió genetikai állománya, örökítőanyaga. [Btk. 173/H. § (1) bek. a) pont]

Az emberi ivarsejtek egymással való megtermékenyítése, ami történhet természetes úton is (női méhben, közösülés által vagy mesterséges megtermékenyítés által) vagy művi úton („lombik”). [Btk. 173/E. § (2) bek. f) pont]

Az embrió élő emberi vagy állati szervezetbe történő orvosi beillesztése azzal a céllal, hogy ott kifejlődjön. [Btk. 173/E. § (2) bek. e) pont]

Gravitációs energia, elektromágneses energia, geotermikus energia, fúziós energia. [Btk.259. § (1) bek., Btk.260. § (7) bek.]

Valamely tevékenység folytatására vagy valamely tevékenységtől tartózkodás fenntartására jogosít fel. A tényállási elemként megfogalmazott engedély vagy annak hiánya a tényállásszerűséget zárja ki, nem pedig a jogellenességet, amire akkor kerül sor, ha a büntető tényállás nem tartalmazza kifejezetten az engedélyt vagy annak hiányát.

Az engedélyben meghatározott időbeli, földrajzi vagy tárgyi (például kibocsátási határérték) korlátozás figyelembe nem vétele.

A jogszabály által meghatározott engedélyhez (atomenergia felhasználására vagy nemzetközileg tiltott fegyver előállítására alkalmas létesítmény üzemeltetésére) való jutás, azaz az engedélyt megtestesítő okirat kiállításának elérése érdekében, az engedély kiadásának eljárása előtt vagy alatt is. [Btk. 264/B. § (1) bek., Btk. 264/C. § (2) bek.]

A vasúti, a légi, a vizsgával, illetve engedéllyel vezethető vízi járművek vezetése, továbbá a közúti járművek közül azok vezetése, amelyekre nézve a jogszabály hatósági engedélyt ír elő. [Btk. 58. § (1) bek.]

Az engedély kereteinek túllépése. [Btk. 173/E. § (1) bek., Btk. 173/D. § (1) és (2) bek., Btk. 173/E. § (1) bek., Btk. 214. §, Btk. 216/B. § (2) bek., Btk. 218. § (1) bek. a) pont, Btk. 227/A. § (1) és (2) bek., Btk. 263. § (1) bek., Btk. 263/A. § (1) bek. a) és b) pont, Btk. 263/A. § (4) bek. b) pont, Btk. 263/B. § (1) bek., Btk. 264/A. § (1) bek., Btk. 264/C. § (2) bek., Btk. 266. § (1) bek. a) pont, Btk. 281/A. § (1) bek. b) pont, Btk. 298. §, Btk. 298/D. §, Btk. 311. § (1) bek., Btk. 311/B. § (1) bek., Btk. 336/A. § (1) bek., Btk. 336/B. §]

Olyan ténybeli körülmény, amelyet a büntetéskiszabás során a törvényes büntetési tételkereten belül vagy a büntetés enyhítése során az elkövető javára figyelembe kell venni. [Btk. 83. § (1) bek.] Lásd még: büntetés kiszabásának elvei.

A büntetési tétel enyhítését, azaz a büntetési tétel alsó határának átlépését engedő szakasz. [Btk. 87. § (1) bek.]

A törvényi tényállás eleme, olyan külvilági változás, amely az elkövetési magatartással összefüggésben jön létre. [Btk. 15. §] Lásd még: törvényi tényállás.

Kapcsolatot felvesz, kapcsolatot fenntart. [Btk. 146. § (1) bek.]

Fizikai erőbehatás, ami a passzív alany akaratának megtörését vagy hajlítását célozza. Az erőszakot mint elkövetési módot a jogalkotó a törvényi tényállásokban a fenyegetéssel együtt, alternatív elkövetési módokként szabályozza. Megkülönböztethető dolog elleni erőszak és személy elleni erőszak is. A bűncselekményi tényállásokban, ahol az elkövetési magatartás a passzív alany kényszerítésében merül ki, csak a személy elleni erőszak a tényállásszerű, még akkor is, ha a törvény az erőszak kifejezést használja. A személy elleni erőszak (ami a passzív alany teste ellen irányul) lehet közvetlen vagy közvetett is, ez utóbbi esetben az erőszakos ráhatás valamely dologra irányul, de a dologról közvetlenül átháramlik az adott személy testére (például ajtó rányomása valakire). [Btk. 139. § (1) bek., Btk. 140. § (1) bek., Btk. 174. §, Btk. 174/A. § a) és b) pont, Btk. 174/B. § (1) bek., Btk. 175/A. § (1) bek., Btk. 175/B. § (3) bek. b/1. pont, Btk. 176. § (1) bek., Btk. 184. § (1) bek., Btk.197. § (1) bek., Btk. 198. § (1) bek., Btk. 207. § (3) bek. b) pont, Btk. 211. § a), b) és e) pont, Btk. 227. §, Btk. 229. § (1) bek., Btk. 242/A. § (1) bek., Btk. 246. § (2) bek. b) pont, Btk. 261/A. § (2) bek. a) pont, Btk. 262. § (1) bek., Btk. 271/A. § (1) bek., Btk. 273. § (1) bek., Btk. 321. § (1) és (2) bek., Btk. 322. § (1) bek. b) pont, Btk. 323. § (1) bek., Btk. 327. § (2) bek. a) pont, Btk. 352. § (2) bek. b) pont, Btk. 355. § (1) bek. b) pont] Lásd még: dolog elleni erőszak.

A fenyegetés törvényi fogalma (Btk. 138. §) irányadó, azzal, hogy a kilátásba helyezett súlyos hátrány az erőszak-alkalmazásnak lehetősége, mellyel kapcsolatban a törvény kiemeli, hogy különösen ilyen a fegyveres erő igénybevételével való fenyegetés (például emberölés, terrorcselekmény, közveszélyokozás stb. kilátásba helyezése) [Btk. 139. § (1) bek., Btk. 140. § (1) bek.] Lásd még: fenyegetés; fegyveres erő.

Az erőszak kifejtésén túlmenően a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására. [Btk. 242/B. § (1) bek., Btk. 271. § (1) bek.]

Az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. [Btk. 137. § 17. pont, Btk. 47. § (4) bek. c) pont, Btk. 91. § (1) bek. a) pont, Btk. 97/A. §]

Visszterhes (ellenérték fejében történő) tulajdonjog-átruházás. [Btk. 292. § (1) bek., Btk. 293. §]

Minden olyan, az ügyfélről a befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik. [Btk. 300. § (1) bek.]

A vagyonnal való rendelkezés jogának polgári jogi rendelkezéseket sértő átruházása. [Btk. 291. § (2) bek.]

Pontos definíció nem adható, mivel a gazdálkodásnak mindig szükséges eleme bizonyos mértékű kockázat, ennek ésszerű, vagy ésszerűtlen mértéke a kitűzött gazdasági eredmény függvényében ítélhető meg. [Btk. 290. § (1) bek. c) és d) pont]

Az etnikai csoport tagjait másoktól eltérő, történelmileg kialakult, azonos néprajzi sajátosságok jellemzik, mint például a közös nyelv, vagy nyelvjárás, kultúra, hagyományok, viselkedési szokások (stb.). Az etnikai csoport egy adott terület népességén belül, a fenti jegyek alapján elkülönülő közösség. [Btk. 155. § (1) bek., Btk. 174/B. § (1) bek., Btk. 269. § b) pont]

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően (2009. december 1-jétől) a szóhasználat elavulttá vált, de a tényállások értelmezése körében a Bíróságot, a Törvényszéket és a Közszolgálati Törvényszéket kell idetartozónak tekinteni. [Btk. 249/B. §]

A vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet. Végrehajtására a 2006. május 4-i 865/2006/EK bizottsági rendeletet bocsátották ki. [Btk. 281. § (1) bek. c) pont]

275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet. [Btk. 281. § (2) bek. a) pont]

Az Európai Unió mint jogi személy (adott időszakra vonatkozó) bevételeinek és kiadásainak összessége. [Btk. 314. § (1) bek.]

Meghatározott feladat finanszírozására létrehozott, önálló költségvetéssel rendelkező szervezet (például Európai Szociális Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap). Az Európai Unió a pénzalapokkal a tagországok által megvalósítandó feladatok finanszírozását támogatja. [Btk. 310. §, Btk. 313/E. (1) bek. §]

27 tagállam: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. [Btk. 214/A. § (1) bek.]

A Lisszaboni Szerződés módosításai 2009. december 1-jén léptek hatályba. [Btk. 261/A. § (1) bek.]

Az országból visszterhes jogügylettel kivisz. [Btk. 298. §]