MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
P
pályázat eredményének befolyásolása
A pályázati esélyegyenlőség megsértése, mely jellemzően összehangolt magatartással valósul meg és a verseny korlátozásával jár. [Btk. 296/B. § (1) és (2) bekezdés]
panaszjog gyakorlása
Alanyi jogon járó jogorvoslat igénybevétele. [Btk. 359. § b) pont]
parancs; teljesítése, teljesítésének kifejezett megtagadása
A parancs teljesítése az elöljáró utasításának megfelelő cselekvés. Az utasítás szándékos nemteljesítése a parancs megtagadása. Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudja, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el. [Btk. 354. § (1) bekezdés, Btk. 357. § (1) bekezdés, Btk. 354. § (1) és (3) bekezdés, Btk. 354. § (2) bekezdés a) pont]
parancsnoki kötelesség
A Btk. a parancsnoki kötelességszegést harchelyzetben bünteti, így a fogalom is e körben értelmezendő. A hadviselés általános szabályai a parancsnok kötelességeként írják elő, hogy alárendelt katonáit, a harcállást, az általa irányított egységek berendezéseit, a hadianyagot megvédelmezze és azt ne engedje át az ellenségnek. Mindezek megsértése mellett megszegi a kötelességét az a parancsnok is, aki nem fejti ki az ellenséggel szemben azt az ellenállást, amelyre egyébként képes lenne, kényszerítő szükség nélkül nem tartja meg hadállásait, és úgy vonul vissza, hogy a rendelkezésre álló személyi állománnyal és katonai felszereléssel azokat még képes lenne biztosítani. [Btk. 364. §]
parancsra végrehajtott cselekmény
Olyan cselekmény, amelyet a katona nem saját elhatározásból, hanem elöljárója parancsára hajt végre. Az ilyen cselekményért a katona nem büntethető, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el. [Btk. 123. § (1) bekezdés]
pártfogó felügyelet
A pártfogó felügyelet a bűnelkövetők ellenőrzését, irányítását, a társadalomba való visszailleszkedésüket elősegítő intézkedés. Általában valamely függő helyzet (jellemzően próbaidő) tartama alatt a bíróság mérlegelésétől függően, egyes esetekben (fiatalkorúak vagy visszaesők esetében) törvény kötelező rendelkezései alapján alkalmazzák. [Btk. 48. § (3) bek., Btk. 70. § (1) bek. 7. pont, Btk. 72. § (6) bek., Btk. 82. § (1) bek., Btk. 89. § (6) bek.]
pártfogó felügyelő
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálata keretében foglalkoztatott, jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személy. [Btk. 82. § (4) bekezdés]
pecsét
A hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott hatósági megjelölés. A pecsét megsértésével a lefoglalt dolog hozzáférhetetlenségének biztosítása szűnik meg. [Btk. 249. § (1) bekezdés]
pénz
A Btké. alapján pénz a törvényes fizetőeszköznek minősülő, illetve a pénzkibocsátásra jogosult intézmény hivatalos közleménye alapján a jövőben, meghatározott időponttól törvényes fizetőeszköznek minősülő fém- vagy papírpénz és bankjegy. A papírpénzzel azonos megítélés alá esik
- az állam által kibocsátott értékpapír,
- a kötvény, letéti jegy, a befektetési jegy, a részvény, a vagyonjegy, valamint a közraktári jegy, feltéve, hogy a névre szóló értékpapír átruházását jogszabály, vagy az értékpapíron feltüntetett nyilatkozat nem zárja ki, vagy nem korlátozza. A külföldi pénz, illetve értékpapír a belföldiével azonos védelemben részesül. Pénznek minősül a forgalomból kivont bankjegy és érme is, ha annak törvényes fizetőeszközre történő beváltására a kivont bankjegyet, illetve érmét kibocsátó állam nemzeti bankja jogszabály alapján köteles, vagy arra kötelezettséget vállalt. [Btk. 299/C. §, Btk. 304. § (1) bekezdés a) pont]
pénz meghamisítása
A pénz meghamisítása valódi, már forgalomban lévő pénz olyan megváltoztatása, melynek révén a meghamisított pénz jellemzően nagyobb értékű pénz látszatát kelti (a címlet megváltoztatásával), vagy az eredetinél kisebb értékűvé válik (a nemesfémtartalom csökkentése révén). [Btk. 305. § b) pont]
pénz utánzása
Forgalomban lévő, vagy forgalomba kerülő pénzről másolat készítése. [Btk. 305. § a) pont]
pénzbüntetés
A Btk. szankciórendszerében szabályozott büntetés. Napi tételes rendszerben szabják ki, összege 75 000 forinttól 108 millió forintig terjedhet, megfizetésére két évig terjedő részletfizetés adható. [Btk. 38. § (1) bekezdés 3. pont, Btk. 51. § (1) bekezdés]
pénzeszköz
Számviteli fogalom, amely a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és csekkeket, továbbá a bankbetéteket forgóeszköznek tekinti és pénzforgalmi szempontból, illetve pénznemek szerint csoportosítja. [Btk. 261/A. § (1) bek. a) pont, Btk. 261/A. § (6) bek. a) pont]
pénzfizetés
Dolog vagy szolgáltatás ellenértékének pénzzel történő kiegyenlítése. [Btk. 299/C. §]
pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény
A törvény – amely a 303/B. § kereteit kitöltő jogszabály is egyben – pontos neve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény [Btk. 300. § (2) bekezdés b) pont, Btk. 303/B. § (1) bekezdés]
pénztártitok
Minden olyan, a pénztártagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató szervezet rendelkezésére álló, a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, járulékbefizetéseire és a részére járó nyugdíjszolgáltatásra vonatkozik. A pénztár üzleti és pénztártitkot kizárólag a pénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet. [Btk. 300. § (1) bekezdés]
pénzügyi eszköz
A Tpt. pénzügyi eszköznek tekinti:
- a pénzügyi eszközt, az egyéb tőzsdei terméket és bármilyen más eszközt, amelynek a forgalmazását az Európai Unió valamely tagállama szabályozott piacán engedélyezték, vagy amelyre vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazásra engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be,
- azt a pénzügyi eszközt, amely nincs jelen szabályozott piacon, de értéke valamely, az a) pontban felsorolt pénzügyi eszköz értékétől, illetve árfolyamától függ,
- a rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszűnéséig a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírt. [Btk. 299/A. § (1) bek., Btk. 299/A. § (2) bek. a) pont, Btk. 299/B. § a) és b) pont, Btk. 300/F. § (1) bek.]
pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet
A bennfentes értékpapír-kereskedelem kapcsán használt fogalom minden olyan jognyilatkozatot felölel, amely a tőzsdei forgalmazással kapcsolatban áll, arra kihat, vagy kihathat. [Btk. 299/A. § (1) bek., Btk. 299/A. § (2) bek. a) pont]
pénzügyi intézmény
A Hpt. értelmében pénzügyi intézmény a hitelintézet, illetve a pénzügyi vállalkozás. [Btk. 288/A. §, Btk. 289. § (4) bekezdés, Btk. 303. § (2) bekezdés c) pont, Btk. 303/A. § (2) bekezdés b) pont]
pénzügyi szolgáltatási tevékenység
A Hpt. értelmében pénzügyi szolgáltatás a betétek és más visszafizetendő pénzeszközök saját tőkét meghaladó mértékben a nyilvánosságtól történő elfogadása, a hitel és pénzkölcsön nyújtása, a pénzügyi lízing, a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, a kezesség és a bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettségek vállalása, a valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, a pénzügyi szolgáltatások közvetítése (ügynöki tevékenység), a letéti szolgáltatás, a széfszolgáltatás, a hitelreferencia-szolgáltatás és a készpénzátutalás. Az ügynöki tevékenység kivételével ezeket csak pénzügyi intézménynek minősülő jogi személyek végezhetik. [Btk. 298/D. § a) pont]
pénzügyi tevékenység
Pénzügyi tevékenységen a Btk. értelmező rendelkezése alapján a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni. [Btk. 303. § (1) bekezdés, Btk. 303/A. § (1) bekezdés b) pont]
pénzügyi tilalom
A pénzügyi tilalom a nemzetközi jogi „embargó” egyik formája, amikor a pénzforgalom bizonyos formáit vagy volumenét korlátozzák. Nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmat kötelezően az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa vagy az EU Tanácsa rendelhet el. [Btk. 261/A. § (1) bekezdés b) pont]
piac felosztása
A hagyományos „kartelltilalmak” egyike, a piaci verseny szabadságának megállapodáson alapuló, jellemzően területi korlátozása, amely korlátozza a versenyt és monopolhelyzetet teremthet. [Btk. 296/B. § (1) bekezdés]
polgári javak
Az állampolgárok (a hadműveletekben részt nem vevő személyek) ingó és ingatlan vagyontárgyai. [Btk. 159. § (1) bekezdés]
polgári jogi igény
A sértett által a büntetőeljárásban érvényesített, a sérelmére elkövetetett bűncselekményből eredő kárigény (ún. „adhéziós igény”). [Btk. 77/B. § (5) bekezdés a) pont]
polgári lakosság
Háború idején a hadműveletekben részt nem vevő, a hadműveleti területen lakó vagy ott tartózkodó személyek. Az 1949. évi IV. Genfi Egyezmény a polgári lakosság védelmében született: tiltja például a lakosok elhurcolását, a túszszedést. [Btk. 158. § (3) bekezdés a) és b) pont, Btk. 160. § a) pont]
polgári személy
Polgári személynek azok minősülnek, akik a fegyveres összeütközések során nem tagjai sem a reguláris, sem az irreguláris haderőnek, harci cselekményekben közvetlenül vagy közvetve sem vesznek részt. [Btk. 158. § (1) bek., Btk. 158. § (3) bek. c) pont, Btk. 160/A. § (1) bek.]
polgári ügy
A polgári eljárásjog a polgári bíróságok hatáskörébe tartozó ügyeket összefoglalóan polgári ügyeknek tekinti. Ezt a terminológiát vette át a büntetőjog is. Legjellemzőbb formái a vagyonjogi, a személyiségi jogi, a családjogi, a munkaügyi, a társadalombiztosítási jogvita, valamint a közigazgatási határozat törvényességének felülvizsgálata. [Btk. 238. § (2) bekezdés c) pont, Btk. 238. § (5) bekezdés, Btk. 242. § (1) bekezdés, Btk. 242/A. § (3) bekezdés]
polgári védelmi szolgálat
A Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú, magyar állampolgárokat polgári védelmi kötelezettség terheli. A polgári védelmi kötelezettség célja fegyveres összeütközés vagy annak veszélye és katasztrófahelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére. A polgári védelmi kötelezettség férfiakra 18–55, a nőkre 18–50 éves korukig terjed ki. [Btk. 339. § (1) bekezdés]
polgárőr
A helyi polgárőrszervezet tagja, aki önként vállalja a polgárőrtevékenységben való részvételt. A Btk. alkalmazásában közfeladatot ellátó személynek minősül. [Btk. 137. § 1. i) pont]
polgárőrszervezet
A polgárőrségről szóló 2011. évi CLXV. törvény szerint az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítésében, a határőrizetben, a környezet- és természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében, a társadalmi bűnmegelőzésben való lakossági részvételben, illetve az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítésében, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelme érdekében a lakosok közösségei által meghatározott feladatok ellátásában közreműködő, az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezet, illetve ilyen szervezetek szövetsége. [Btk. 217. § (2) bek.]
pornográf video-, film- vagy fényképfelvétel; jellegű műsor
A pornográfia fogalmának hagyományosan a nemiséget szeméremsértő nyíltsággal történő ábrázolását tekintették. Ez a definíció nehezen alkalmazható és némiképp túlhaladott.
A NMHH Médiatanácsa egy konkrét ügyben állást foglalt a pornográf műsor fogalmát illetően. Eszerint ún. „kemény pornóról” akkor beszélhetünk, ha aktusra alkalmas állapotban lévő férfi nemi szervnek, illetve a női genitáliáknak, tehát közösülésre alkalmas elsődleges nemi szerveknek, valamint a közösülésnek a részletes, közeli képen történő bemutatására kerül sor. Az úgynevezett „könnyű pornó” a szexuális aktusnak pusztán a közösülés fizikai tényére, magának a közösülésnek a végbemenetelére, a szexualitásnak mint az ösztöni kielégülésnek a bemutatására törekvő ábrázolási mód, amelyben – a kemény pornótól eltérően – az elsődleges nemi szervek nem hangsúlyosan, hanem maximum néhány pillanatra jelennek csak meg, ugyanakkor a szexusnak az emberi érzésektől megfosztott, közösüléscentrikus megjelenítése a legfőbb jellemző. Mindkét kategória pornográfnak minősülhet, a megkülönböztetésnek legfeljebb büntetéskiszabási jelentősége lehet. [Btk. 195/A. § (1), (4) és (6) bekezdés]
próbaidő
A bíróság a legfeljebb kétéves szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztheti. A próbaidő egy évtől öt évig terjedhet, de a kiszabott büntetésnél rövidebb nem lehet. [Btk. 89. § (3) bekezdés]
próbára bocsátás
A Btk. szankciórendszerében az egyik intézkedés, amelyet kizárólag bíróság alkalmazhat. A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt (fiatalkorú esetében bármely bűncselekmény miatt) a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. [Btk. 70. § (1) bekezdés 2. pont, Btk. 72. § (1) bekezdés]
pszichikai bűnsegély
A részesség egyik formája a bűnsegédi bűnrészesség (a bűnelkövetés szándékos segítése), amely fizikai módon, de pszichikai módon is megvalósítható. Az utóbbi szándékerősítő hatást jelent. [Btk. 21. § (2) bekezdés]
pusztító hatás kiváltása
Olyan magatartás, amely személyek halálához, vagy vagyontárgyak megsemmisüléséhez vezethet. [Btk. 259. § (1) bekezdés]
pusztulás
Az állatkínzás kapcsán az állat életfunkcióinak megszűnését, az állat halálát jelenti. [Btk. 266/B. § (1) bekezdés a) pont]
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
